Munka, 1983 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám
GAZDASÁG - ÉLETSZÍNVONAL Dreher sör, Stühmer csokoládé, Steiner keksz! Hajdani márkák, mind egyegy élelmiszeripari gyárat fémjeleztek, amelyek a felszabadulás után, elvesztve nevüket beleolvadtak az élelmiszeripari ágazatok trösztjeibe és országos vállalataiba. Nem bocsátkozva most gazdaságtörténeti és iparpolitikai fejtegetésekbe, a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi technika rohamos fejlődésébe, a válogatósabbá váló bel- és külpiac egyre inkább feszegette az élelmiszeripar szoros tröszti kereteit. Ezekről, az élelmiszeripar kapuin túlnövő kérdésekről faggattuk a terület két vezetőjét, Balogh Károlynét, az ÉDOSZ főtitkárát és Dr. Kovács Imrét, a MÉM miniszterhelyettesét. — Elapadó erőforrások, növekvő feladatok. Ebből a kettős szorításból az élelmiszeripar, a vállalati önállóság növelésével próbál kibontakozni. De az önállóság jóval több és bonyolultabb dolog, mint a cégtábla kicserélése. Mindezek alapján hogyan ítéli meg az átszervezés eddigi tapasztalatait? BALOGH KÁROLYNÉ: Az utóbbi másfél évben az élelmiszeripar 7 szakágazatában korszerűsítették az irányítási rendszert. Tehát a cukor-, az édes-, a dohány-, a bor-, a baromfi-, a konzerv- és a söripar átszervezése óta viszonylag rövid idő telt el, de máris megállapítható, hogy a vállalatok a kezdeti nehézségeken túljutottak. Ma kezdeményezőbbek, mint korábban, és közelebb kerültek a bel- és külpiacokhoz. Az önállóság valamennyi előnye azonban egyszerre még nem érvényesülhet. Például a szabályozók szigorodása erőteljesen mérsékelte az érdekeltségi alapok képzését. A termelői árakba beépített nyereség viszonylag alacsony, a világpiaci árak nyomottak. A vállalati önállóság megindított egy differenciálódási folyamatot, amelyet a korábbi tröszti szisztéma nagyrészt nivellál. Ugyanakkor erősödött a munkahelyi demokrácia, hiszen a döntések a vállalati szférába kerültek. Az irányítási rendszer korszerűsítésének előkészítő és bevezető szakaszában egyaránt operatívabbá vált az együttműködés szakszervezetünk elnöksége, illetve titkársága és a MÉM vezetése között. DR. KOVÁCS IMRE: A szervezeti korszerűsítés eredménye, hogy a középszintű irányítás, mint szervezeti forma megszűnt. Az eddig trösztben végzett feladatok vagy a vállalatokhoz és az igazgatótanácshoz, vagy a felső szintű irányító hatósághoz kerültek, így az áttételek csökkentek, a kapcsolatok közvetlenebbé váltak és a döntési szintek a helyükre kerültek. Persze arra ezután is vigyázni kell, hogy az irányító szervek ne ragadjanak magukhoz vállalati hatáskörű vezetői feladatokat és döntéseket. Az 1982. év alapján elmondhatjuk, hogy az átszervezés nem okozott sem termelési, sem ellátási gondot. Az élelmiszeripar az előző évihez képest 4,4 százalékkal növelte termelését, mégis 20 százalékkal csökkent a vállalati eredmény. A kérdésben megfogalmazott kettős szorítás sajnos nagyon is érezhető, de a vállalatok önállóságának a megteremtésével az élelmiszeripar még eleget tudott tenni a követelményeknek. A jelenlegi gazdálkodási gondok elsősorban a külpiaci helyzetben és a szállítási, tárolási korlátokban rejlenek. Az átszervezés elsősorban a hatékonyság javítását szolgálta, de emberek százait is érintette, akik egyik napról a másikra fölöslegessé váltak. Hogyan tették elviselhetővé az érdekeltek számára a változást? BALOGH KÁROLYNÉ: A megszűnő trösztök munkatársainak többsége az adott szakágazatot jól ismerő, több évtizedes gyakorlattal rendelkező emberek. Ez megkönnyítette az elhelyezésüket is, hiszen éppen az új vállalati feladatok igényelték a jó szakembereket. Többen kerültek az élelmiszeripari közös vállalatokhoz, a MÉM különböző főosztályaihoz. Sokan nyugdíjba vonultak, s néhány esetben a korengedményes nyugdíjazás lehetőségét is igénybe vettük. Számoltunk azzal, hogy a változás több mint ezer embert érint, s ez a dolgozóknak átállási gondokat okoz. Szorosan együttműködtünk a MÉM-mel, a vállalatok vezetőivel, és egyenként foglalkoztunk az emberek sorsával. Úgy gondoljuk, ez sikerrel járt. DR. KOVÁCS IMRE: Arra kényesen vigyáztunk, hogy feleslegesnek senki se érezze magát. Ezért a felszabaduló létszám elhelyezésére a társadalmi szervekkel együtt kidolgoztunk egy programot, amelyet meg is valósítottunk. Munkát mindenkinek tudtunk ajánlani, munkajogi vitára egyetlen esetben sem került sor. Előfordul, hogy a jelenlegi jövedelme valakinek kevesebb, mint a trösztnél volt, de ez a szervezeti változás nélkül is bekövetkezhetett volna, ha a prémium- és a jutalomfeltételek nem teljesülnek. Az átszervezés nem érintette az egész iparágat. Például a hús- és a tej- A vállalati önállóságról Beszélgetés Balogh Károlynéval, az ÉDOSZ főtitkárával és Dr. Kovács Imrével, az MÉM miniszterhelyettesével 12