Munka, 1984 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám
KÖZMŰVELŐDÉS Az Ikarosz Jazzbalett vitte színre Újpesten, a Derkovits Ifjúsági Klubban, majd fővárosi és vidéki művelődési házakban. Mennek, ahová hívják őket, mindenütt táblás ház kíséri az előadást. Borbély György rendező-koreográfus már beszélgetésünk elején hangsúlyozza : működésüknek elsősorban közművelődési szerepet szánnak, mert mind az iskolai oktatásban, mind a közművelődési hálózatban gondok vannak, nem jól készítik fel a fiatalokat a táncművészet befogadására. — Mikor alakult az együttes? — Amikor a hatesztendős szólótáncosi és koreográfusi munka után a bécsi Raimundtheaterből visszatértem Magyarországra, 1977- ben. A mostanival együtt eddig hat bemutatót tartottunk. Ezek mindegyike tematikus rock-jazzbalett volt: a Tánc reflektorfényben, a Tánc-show, a Szerelmi történet, aztán a Fővárosi Operettszínház balettkarával együttműködve a Coppélia jazzbalett változata, majd a Felhívás táncra című program. — Hány tagot számlál az Ikarosz? — Félszáznál is többen dolgozunk együtt, háromnegyed részben nők. Nem egészséges ez az arány, a fele-fele jobb lenne. Csakhát a sok lemondást, amit ez a munka kíván, a férfiak, úgy látszik nehezebben vállalják. — Hogyan jellemezhetnénk a jazzbalett-műfajt? — Elsősorban színpadi műfaj, bár manapság nagyon divatos a diszkósított parkett-tánc változata is. A klasszikus baletthez hasonlítva? Nos, az nagyon zárt rendszerű, mozgásvilága rendkívül kötött. A jazzbalett — bár itt is megvannak a fej, a csípő, a kar munkái — mégis szabadabb, lezser mozgáskultúrát kíván. Mindenesetre a jazzbalett színpadi változata a klasszikus balett alapjai nélkül elképzelhetetlen lenne. Ahhoz, hogy a színpadon előadható legyen, a koreográfusnak érzelmeket, szituációkat, az életet kell megfogalmaznia, éppúgy, mint a klasszikus balettben. Ezért aztán, aki valóban művészi, szólista szintre akarja fejleszteni a tudását, annak ismernie kell a klaszszikus balett magasiskoláját. — Mennyire képzett az együttes? — A tagok 80 százaléka nem rendelkezett előtanulmányokkal. Egyéves tanfolyamon kellett megtanulniuk a klasszikus tánc 4—5 éves anyagát. Kegyetlen tempót diktáltunk, erős fegyelemben dolgoztunk és éltünk. Egyébként öten vagyunk hivatásos művészek az együttesben. A többiek amatőrök, TF-hallgatótól esztergályosig, ápolónőig. Ami igazán szép: akad közöttük, aki jól tudja, megmarad ezen a jelenlegi szinten. És mégis csinálja, nagy lelkesedéssel. — Divat a jazzbalett? — Már az Állami Balettintézetben is tanítják a fiataloknak. Ám nemcsak és nem elsősorban divat, hanem egy olyan színpadi kifejezési mód, amelyre szükség van a fölgyorsult ritmusú életünkben. Az érdeklődésre egy példa: Újpesten, az Ady Endre Művelődési Központban jelenleg kétszázan járnak jazzbaletttanfolyamra, s igen sokan, helyhiány miatt rekedtek a kapukon kívül. — Nagy a vándorlás az együttesben? — A tagok életkora 10-20 esztendő. Ahogy múlik az idő, sokan abbahagyják, főként magánéletbeli késztetésre. Az első bemutatónk részesei közül már nincs is közöttünk senki. Azok közül, akik a pályán maradtak, ketten a Maxim Varieté szólótáncosai, s van, aki jelenleg külföldön dolgozik. — Miként született a Rómeó és Júlia ma...? — Egy TF-hallgató, Visontai Miklós beiratkozott a tanfolyamunkra. Kitűnő tehetség. Úgy gondoltuk, olyan típus, aki egy kevésbé szentimentális, lezserebb, de érzelmekkel rendelkező mai Rómeót a közönség elé tudna Tulajdonképpen az ő egyéniségére komponáltam meg ezt a rockbalettet. Az már a sors különös fintora, hogy a héthónapos felkészülés hajrájában Achilles-ín szakadást szenvedett, s végül, csak mint tánckari asszisztensem vett részt a munkában. A főszerepeket így Bognár Zsuzsa és Bakó Géza táncművészek alakítják. Egy régi kollégám, Kriszt László pedig betétszámokat táncol. — A darab meséje? — A keretjátékban egy lány és egy fiú, gimnazisták, együtt olvassák kötelező leckeként Shakespeare eredeti tragédiáját. A lány hazamegy, a fiú egyedül marad, kissé unja a darabot, s elszunnyad olvasás közben. Álmában saját osztálytársai képében egy távoli bolygón Shakespeare alakjai megelevenednek. Júlia táncosnő, Tybald balettigazgató, Rómeó pedig űrhajón érkezik a Földről. A konfliktus magva itt nem a két család viszálya. Az álombéli darabnak is tragédia a vége, amelyet aztán az ébredés utáni képek oldanak fel. A zene gerincét Csajkovszkij szerezte, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Bach, a Bee Gees, John Travolta, Barry White, Presser Gábor és mások műve is szerepel. Díszlettervezőnk Hévízi Éva festőművész, jelmezeinket az OKISZ Labor készítette. — Meddig él egy ilyen előadás? — Ez a kereslettől függ ... Jelenleg már az új koreográfián dolgozom. Színházi művészek bevonásával a Hattyúk tava rockbalett-változatát szeretnénk színpadra vinni. MÜNZ ANDRÁS 24