Munka-lap, 2000 (1. évfolyam, 1-9. szám)

2000-12-01 / 9. szám

10­9. szám Munka-lap Nemzetközi konferencia Munka, képesítés és kulcsképességek A francia Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Kutatások Szakszervezeti Intézete (ISERES) nemzetközi viszonylatban kutatja a munkaviszony-globalizá­cióval összefüggő jelenséget, amely szerint a munka értékének képesítés alapú megítélését és értékelését napjainkban egyre inkább felváltja a készségek és kulcs­­képességek nehezen körülhatárolható fogalma. A témáról a kutatást vezető francia és a hazai szakemberek 2000. november 10-én az MSZOSZ székházában cseréltek eszmét. Rabi Ferenc, a hazai munkaerő-piaci és szakképzési, valamint felnőttoktatási vi­szonyokat röviden áttekintő bevezetője után köszöntötte Michel Vigezzi-t a Gre­­noble-i Egyetem tanárát, az ISERES igaz­gatóját és Fabrice Paivest-t, az ISERES tudományos munkatársát, akik a kutatás eddigi tapasztalatairól tájékoztatták a kon­ferencia résztvevőit. Mint kiderült, a magyarországi konfe­rencia egy szeminárium-sorozat része, amelynek célja feltérképezni a képesítések és a képességek munkaviszony elemeiben betöltött szerepét. A kutatás kezdeménye­zői szerint ugyanis a második világháborút követően a munkaviszonyban lévők fog­lalkoztatásának alapját a képesítések hatá­rozták meg. Az utóbbi évtizedekben vi­szont egyre inkább előtérbe kerülnek a ké­pességek, a kompetenciák. A piachoz való gyors alkalmazkodás érdekében egyre ke­vésbé behatárolhatóak a munkakörök. A korábban tradicionálisan kialakult klasszi­kus képzési és képesítési rendszereket egyre inkább háttérbe szorítják a képes­ségekre igényt tartó foglalkoztatási for­mák. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke a képesítések és képességek szerepét a ma­gyarországi kollektív szerződések tükré­ben vizsgálta. Az alelnök hozzászólásában arra kereste a választ, hogy vajon távol esik-e tőlünk kérdéskör vagy sem. Mint kifejtette, ma már hazánkban is gyakorlat, hogy nem nyelvvizsga-bizonyítványt kér­nek a munkáltatók, hanem ellenőrzik a nyelvtudás meglétét. A kilencvenes évek közepe óta Magyarországon is egyre több multinacionális cég alkalmazza azokat az új munkáltatási formákat, amelyek a ké­pességeket helyezik előtérbe. Wittich Ta­más szerint a magyar szakszervezeteknek is fel kell készülniük a kollektív szerződé­sekben a képesítéseken túl a képességek elismertetésére. A konferencia konzultációval folytató­dott, melynek keretében a francia kutatók számos magyarországi foglalkoztatási, kép­zési és érdekegyeztetési problémával ismer­kedhettek meg. karácsony K Orbán Viktor kérdése a Ligához kfejezetten meglepett arcokkal talál­kozott az az elektronikus levél, ame­lyet november közepén kapott a Liga jogsegélyszolgálata Orbán Viktor aláírás­sal. A meglepetés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a levélíró a pedagógusbé­rekről és a túlórák elszámolásáról érdek­lődött. A történethez annyit kell hozzátenni, hogy a LIGA november elsejétől in­dította be ingyenes on-line (számí­tógépen keresztüli) jogsegély szolgáltatá­sát. Itt bárki, elektronikus úton küldött kér­désére választ remélhet. Az Internet lehe­tőségeihez pedig hozzátartozik, hogy az, aki nem akarja személyazonosságát felfed­ni, bármilyen nevet választhat magának. Mindezt tudva is meglepő volt, hogy Or­bán Viktor kérdez a Ligától. E­lőször azt gondolta a Ligás csapat, hogy Orbán Viktornak szól a kérdés, csak a levél elkeveredett, és az elekt­ronika ördöge folytán került hozzánk a le­vél. Tévedésről szó sincs - fedte fel magát a levél írója, Szabó Tamás. Elmondta, hogy a postafiók nem az övé, és a tulaj­donosnak nem volt kedve megnevezni ma­gát. Ugyanakkor továbbra is kíváncsi arra, hogy milyen módon történik a pedagógu­sok túlóráinak elszámolása. Mi számít túl­órának, milyen jogszabályok szerint szá­mítják annak ellenértékét? Hogyan lehet elszámolni a táppénzes napokat és a fize­tett ünnepnapokat? A Liga jogásza, dr. Sze­­behelyi Klára már másnap elküldte a vá­laszt. Ha a tisztelt Olvasó kíváncsi a vá­laszra, akkor klikkeljen a liganet.hu cím­re, és meg fogja kapni a szükséges tájé­koztatást - hívják Tamásnak, vagy akár Viktornak. Kozák László 2000. december Velki Pálné, Budapest, Agrároktatá­si és Kutatási Dolgozók Szakszerveze­te (ÉSZT) Nem vagyok túl bizakodó. Valószí­nűleg a kor­mány ettől a nagygyűléstől nem fog változtatni az érdekegyeztetésről alko­tott elképzelésén. Továbbra is szükség lesz összefogásra, hiszen közös célért harcolunk. Eisen Sándor, Budapest, Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsive­zetők Orszá­gos Szakszer­vezete (Liga) Remélem, hogy a munkavállalók is megértik, hogy tíz év után épp itt az ideje, hogy összefogjunk. Tény, hogy ez idő alatt a konföderációk súlya más­képp alakult a munka világában, de a jövőben a munkahelyeken is együtt kell működnünk, mert a megosztottságot a munkáltatók kihasználják. Sikeres aláírásgyűjtés A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) november elején aláírásgyűjtési akcióba fo­gott, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatási tárca legújabb bérbesorolási javaslata nem veszi fi­gyelembe a szolgálati időt, illetve annak végrehajtása esetén a felső­­oktatásban­­ foglalkoztatottak kö­zel negyede - mintegy tizenkétezer magasan képzett szakember - 2001-ben nem kapna bérfejlesztést. Az akcióhoz csatlakozó több mint húszezer aláíró nyomatékot adott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által kidolgozott kompromisszumon alapuló besoro­lási rendszernek, amely figyelembe veszi a szolgálati időt, illetve alkal­mazása esetén minden felsőokta­tási dolgozó bére emelkedne 2001- ben, tudtuk meg Mayer Györgytől, az FDSZ titkárától. Az FDSZ vezetői november vé­gén juttatták el az aláírásokat az Oktatási Minisztérium illetékeseihez,

Next