Munka-lap, 2000 (1. évfolyam, 1-9. szám)
2000-12-01 / 9. szám
109. szám Munka-lap Nemzetközi konferencia Munka, képesítés és kulcsképességek A francia Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok és Kutatások Szakszervezeti Intézete (ISERES) nemzetközi viszonylatban kutatja a munkaviszony-globalizációval összefüggő jelenséget, amely szerint a munka értékének képesítés alapú megítélését és értékelését napjainkban egyre inkább felváltja a készségek és kulcsképességek nehezen körülhatárolható fogalma. A témáról a kutatást vezető francia és a hazai szakemberek 2000. november 10-én az MSZOSZ székházában cseréltek eszmét. Rabi Ferenc, a hazai munkaerő-piaci és szakképzési, valamint felnőttoktatási viszonyokat röviden áttekintő bevezetője után köszöntötte Michel Vigezzi-t a Grenoble-i Egyetem tanárát, az ISERES igazgatóját és Fabrice Paivest-t, az ISERES tudományos munkatársát, akik a kutatás eddigi tapasztalatairól tájékoztatták a konferencia résztvevőit. Mint kiderült, a magyarországi konferencia egy szeminárium-sorozat része, amelynek célja feltérképezni a képesítések és a képességek munkaviszony elemeiben betöltött szerepét. A kutatás kezdeményezői szerint ugyanis a második világháborút követően a munkaviszonyban lévők foglalkoztatásának alapját a képesítések határozták meg. Az utóbbi évtizedekben viszont egyre inkább előtérbe kerülnek a képességek, a kompetenciák. A piachoz való gyors alkalmazkodás érdekében egyre kevésbé behatárolhatóak a munkakörök. A korábban tradicionálisan kialakult klasszikus képzési és képesítési rendszereket egyre inkább háttérbe szorítják a képességekre igényt tartó foglalkoztatási formák. Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke a képesítések és képességek szerepét a magyarországi kollektív szerződések tükrében vizsgálta. Az alelnök hozzászólásában arra kereste a választ, hogy vajon távol esik-e tőlünk kérdéskör vagy sem. Mint kifejtette, ma már hazánkban is gyakorlat, hogy nem nyelvvizsga-bizonyítványt kérnek a munkáltatók, hanem ellenőrzik a nyelvtudás meglétét. A kilencvenes évek közepe óta Magyarországon is egyre több multinacionális cég alkalmazza azokat az új munkáltatási formákat, amelyek a képességeket helyezik előtérbe. Wittich Tamás szerint a magyar szakszervezeteknek is fel kell készülniük a kollektív szerződésekben a képesítéseken túl a képességek elismertetésére. A konferencia konzultációval folytatódott, melynek keretében a francia kutatók számos magyarországi foglalkoztatási, képzési és érdekegyeztetési problémával ismerkedhettek meg. karácsony K Orbán Viktor kérdése a Ligához kfejezetten meglepett arcokkal találkozott az az elektronikus levél, amelyet november közepén kapott a Liga jogsegélyszolgálata Orbán Viktor aláírással. A meglepetés csak fokozódott, amikor kiderült, hogy a levélíró a pedagógusbérekről és a túlórák elszámolásáról érdeklődött. A történethez annyit kell hozzátenni, hogy a LIGA november elsejétől indította be ingyenes on-line (számítógépen keresztüli) jogsegély szolgáltatását. Itt bárki, elektronikus úton küldött kérdésére választ remélhet. Az Internet lehetőségeihez pedig hozzátartozik, hogy az, aki nem akarja személyazonosságát felfedni, bármilyen nevet választhat magának. Mindezt tudva is meglepő volt, hogy Orbán Viktor kérdez a Ligától. Először azt gondolta a Ligás csapat, hogy Orbán Viktornak szól a kérdés, csak a levél elkeveredett, és az elektronika ördöge folytán került hozzánk a levél. Tévedésről szó sincs - fedte fel magát a levél írója, Szabó Tamás. Elmondta, hogy a postafiók nem az övé, és a tulajdonosnak nem volt kedve megnevezni magát. Ugyanakkor továbbra is kíváncsi arra, hogy milyen módon történik a pedagógusok túlóráinak elszámolása. Mi számít túlórának, milyen jogszabályok szerint számítják annak ellenértékét? Hogyan lehet elszámolni a táppénzes napokat és a fizetett ünnepnapokat? A Liga jogásza, dr. Szebehelyi Klára már másnap elküldte a választ. Ha a tisztelt Olvasó kíváncsi a válaszra, akkor klikkeljen a liganet.hu címre, és meg fogja kapni a szükséges tájékoztatást - hívják Tamásnak, vagy akár Viktornak. Kozák László 2000. december Velki Pálné, Budapest, Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete (ÉSZT) Nem vagyok túl bizakodó. Valószínűleg a kormány ettől a nagygyűléstől nem fog változtatni az érdekegyeztetésről alkotott elképzelésén. Továbbra is szükség lesz összefogásra, hiszen közös célért harcolunk. Eisen Sándor, Budapest, Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (Liga) Remélem, hogy a munkavállalók is megértik, hogy tíz év után épp itt az ideje, hogy összefogjunk. Tény, hogy ez idő alatt a konföderációk súlya másképp alakult a munka világában, de a jövőben a munkahelyeken is együtt kell működnünk, mert a megosztottságot a munkáltatók kihasználják. Sikeres aláírásgyűjtés A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) november elején aláírásgyűjtési akcióba fogott, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az oktatási tárca legújabb bérbesorolási javaslata nem veszi figyelembe a szolgálati időt, illetve annak végrehajtása esetén a felsőoktatásban foglalkoztatottak közel negyede - mintegy tizenkétezer magasan képzett szakember - 2001-ben nem kapna bérfejlesztést. Az akcióhoz csatlakozó több mint húszezer aláíró nyomatékot adott a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete által kidolgozott kompromisszumon alapuló besorolási rendszernek, amely figyelembe veszi a szolgálati időt, illetve alkalmazása esetén minden felsőoktatási dolgozó bére emelkedne 2001- ben, tudtuk meg Mayer Györgytől, az FDSZ titkárától. Az FDSZ vezetői november végén juttatták el az aláírásokat az Oktatási Minisztérium illetékeseihez,