Munkás, 1913 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-17 / 33. szám
1913. augusztus 17. MUNKÁS áyában. Mikor már egy új ácsolat fel volt állítva, hozzáfogtak az összetört, öreg támfák kiszedéséhez. Midőn az első, öreg támfát megfogták, hogy kihúzzák a helyéről, ebben a pillanatban egy recsegés — és összeomlott a már felácsolt munkahely, amely maga alá temette Jirászek Józsefet. Ez látszatra, a véletlen műve volt, de csak látszatra, mert nem is nagyon régen ugyanezen mennyezetről 28 csillérre való széntömeg szakadt le, amelynek helyén hatalmas üreg maradt, ami nagyban előidézője volt ezen balesetnek, nemcsak azért, mert így az ácsolás fölött levő üreg létezése következtében a kőzetréteg meglazulása és aláomlása könnyen bekövetkezik, de azért is, mert az így maradt üregekben a rossz bányalég összegyülemlésével a bányalég robbanás is könynyen bekövetkezhetik. A modern külföldi bányákban az így támadt üregeket kitöltik, hogy ezzel az ilynemű leomlásokat kikerülhessék, itt azonban ilyesmire nem gondolnak. A legnagyobb mérvű mulasztást azonban azzal követte el a bányavezetőség, hogy ezen ismert veszélyes helyre csak két embert rendelt akkor, amikor az egész bányában a munka szünetelt, úgy lent, mint fent. Dacára annak, hogy a bányamunkások a legutóbbi memorandumukban belefoglalták abbeli követelésüket, hogy veszélyes helyeken több munkás alkalmaztassák, hogy a netán bekövetkező szerencsétlenségek esetén egymás segítségére lehessenek, de a bányatársaság ezt nem teljesítette; ellenben most a szerencsétlenség után már el tudta rendelni, hogy az ilyen helyeken négy - öt ember alkalmaztassák és hogy a gépházban is állandóan ügyeletes gépszemélyzet tartassák. Mert be van bizonyítva, hogy ha a szerencsétlenség helyén több munkás lett volna jelen, úgy ezen áldozat megmenthető lett volna az életnek, miután a katasztrófa pillanatától számítva még mintegy másfél óráig élt. Természetes, hogy ez az egy ember, aki maga is megsérült, nem szabadíthatta ki társát fülről sem kérhetett segítséget, miután fent sem volt senki ezekben az órákban. — Mindezekből megállapítható, hogy a bányavezetőség részéről nagyfokú gondatlanság történt, amit szükség esetén szakszerűen be is bizonyítunk. — Folyó hó 12-én, délután 5 órakor temették ezen szerencsétlenség áldozatát, Jirászek Józsefet óriási részvét mellett. A György és Ferencz József aknák összes bányamunkásai beszüntették a munkát a temetés délutánján és részt vettek szerencsétlenül járt társuk végtisztesség adásában. Mintegy 3000 főre tehető a temetés résztvevőinek száma. Az áldozatot a a sírnál Szabó József párttitkár elvtárs búcsúztatta el meghető beszédben. Őrizzük meg emlékét. A sógor, a koma, meg a koma fia. Kővágószöllős csinos helység. Van temploma tornyos, elöljárósága gondos. Van bírója, kisbirója, esküdtje, sőt még csősze is, — nem is egy, de kettő. Csak egy, amije nincs. Nincs puskája a csőszei számára. Pedig puska nélkül nem is csősz a csősz ! amint, hogy biró se biró, birópálca nélkül Hja, a biró az már más, kivált a kővágószöllősi. Van ottan ész, de van ám! Kacskaringós, tekervényes, mint szurdolmányon a vitézkötés. Ha nincs a csőszöknek puskájuk, van kisbaltájuk, no meg baranyai kis tarisznyájuk. És ha a baltás csőszök valamelyike úgy véletlenül mégis megmeg csip valakit a „tilosba“, elintézi azt a kővágószöllősi biró uram, úgy, hogy hét vármegyére szól a hite. Például imigyen: — Hát evvel mit akar kend ? Hiszen ez a sógorom! Vagy: — Az áldóját, már megint mit akar? Hiszen ez meg a komám! Vagy: — A ponciulát, hiszen ez meg a komám fia! És így tovább, már ahogy lépre kerülnek hol a sógor, hol a koma, vagy a koma fia. így igazán érthető, hogy miért nem kapnak Kővágószöllősön puskát a csőszök. Utóbb még bedupláznának biró uram valamelyik atyafiába, vagy ellőnék a nyulat a vadorzók elül. Hogy a kóborcigányok meg vígan dézsmálják a gazdák terményeit, az mellékes, csak úgy ne csinálják, hogy egy helyen nagyon meglássák. A baltás csőszök felül ugyan csinálhatják, azok nem bolondok, hogy puszta kézzel vásárra vigyék a bőrüket. Testedzés. Turisztika. A Természetbarátok Turista-Egyesülete Pécsi Csoportja. Kirándulás. — Augusztus 16—20 — A helyi csoport vezetősége négynapos kirándulást rendez Fiume és környékére. — E kiránduláson egyesületi tagok vehetnek részt, a melyre jelentkezéseket elfogad Krausz Arnold egyesületi elnök (Király utca). Bővebb felvilágosítás ugyanott. — Útiköltség oda és vissza 11 korona. — Augusztus 20. — Egésznapos Útirány: Pécsvárad áll. Réka, Szentlászló, Zobák, Pécs. — Találkozás reggel háromnegyed 6 órakor a budai külv. áll. Csoportvezető : Krausz Arnold. Kirándulás Mohácsra. A pécsi szervezett könyvkötőmunkások szakcsoportja folyó hó 17-én, vasárnap társaskirándulást rendez Mohácsra, amelyen az összes elvtársak, mint vendégek szívesen láttatnak. — Indulás : Reggel fél 5 órakor a budai külvárosi állomásról. — Érkezés: Este 10 óra 30 perckor. Szervezeti ügyek. Kizárás. A mecsekszabolcsi szervezett bányászifjuság testedző köre Czibulka Ferenc és Czibulka János tagokat a duhaj és brutális magaviseletük miatt a körből kizárattak. Amiért is szervezett munkásság által rendezendő mulatságaikon sem vehetnek részt. Nyugtázás. A Munkáslapra Leipold József 40 fillért felülfizetett. A Vas- és Fémmunkások dalárdája által rendezett ünnepélyen utólagosan felülfizettek: Lang 2 kor. és Benicsek István 60 fillér. Köszönet. Gyógyszertár a —-----------——-----—-------------------------------------na Pécs, Majláth-tér. (A Kossuth Lajos - szoborral szemben.) 9 a dun adusra a Láb- és kézizzadást három óra KomlSflV-upZ. alatt feltétlen biztosan megszüntet a Pirenolát. Egy tégely árakor cserébe egy világot nyerhetnek.