Munkás, 1920 (23. évfolyam, 51-297. szám)
1920-08-08 / 179. szám
XXIl. évf. 179. sz. Egyes szám ara ítelvean 1.40 ft, vidéken 1.30 ft. Vasárnap, 1320 £v MUNKÁS Í1C (S lett ár ül. Hőiben: Egy ‘SvzcSfOK, félévre 128 K, «fisgrye^i&vsr® 6öI£,ír Politika*! napSiap. A Pécsi Szoci&beta Fért hivatalos lapja: _______ Kórat 50 K. — Vidéken : Egy évre 3S0 K, félévre 156 K,nefjr«4«vre 75 K» *gy hör» 25 55. T*irfan «KA!B®fe. S***k®H*S®sSa« *«Mi, «R. Kí Hi!-'í j!»ai-a: 3 Tá. «a. Ssarkaaní Sláj. fi, ij^il-JnWI I Zrlndaina 13, uiu ei«íi VllftBaffff^ft^Pfc^BfIMI*BWIM,ieB8aMB,ai*aMIIMea,MB^1l'iaMaMl,gtami,^'l,^i*mMMiai11 mii1 vm nnmn&g&isvmmina wfyK&'XAyiS A hadak útja az útjük, uj honfoglalás, uj világrend megteremtése a hivatásuk, a céljuk azoknak a proletárhadoszlopoknak, amelyen felvonulnak holnap tízezrével Pécs város ütöttkopott kövezetén, hogy megmutassák erejük legyőzhetetlenségét, hitük megingathatlanságát, elszántságuk spártai szívósságát és igazságuk nagyságát a burzsoá reakció, papi ármány és hitetlen, tévelygők faalga seregeinek egyaránt A hadak utján hallatják dübörgő lépteik égzengését a jövő társadalmáért, az egyenlőségért, világszabadságért rohamra induló proletártízezrek bátor légiói, melyek harci célul tűzték ki volt a kapitalista társadalmi rend fellegvárának lerombolását, mely a proletárraáltók számára jogtalanságot, kizsákmányoltságot, éhséget, rongyosságot, szomorú öregséget vagy rövid életet jelentett Egyenlő jog, egyenlő munkakötelezettség és egyforma részesedés a munkateremtette javakból: ez van felírva arra a vörös lobogóra, mely az új világrendért küzdő proletariátus csatasorai előtt leng, s győzelemről-győzelemre vezeti az ő katonáit Ennek az internacionális munkahadseregnek egy hadoszlopa a pécsi szervezett proletariátus, mely harcba indul holnap egy új ellenséges hadállásnak a meghódításért. Meg akarjuk hódítani ennek a városnak a kormányzatát abban a mértékben, ahogy megilleti ott bennünket a szó osztályunk száma, társadalmi és politikai jelentősége és termelési értéke, arányában. Cselekvésünkben nem fog megingatni bennünket az ellenséges burzsoá-klerikális reakció rágalom és hazugság hadjárata, amit szóval és írással lövetnek felénk, hogy megingassák hitünket, elkábítsák agyunkat. Tudjuk, hogy a hatalomsértés rémülete minden nemtelen eszközökre képessé teszi a demokrácia, a népjogok és emberi egyenlőség esküdt ellenségeit. Tudjuk, hogy amikor ők baráti mezben, kenetes szavakkal közelítenek felénk, akkor kell legjobban óvakodnunk tőlük, akkor kell legjobban megmutatnunk, hogy ismerjük ellenfejeinket és meggondoltuk, megfontoltuk, amiért elindultunk a harcba, a küzdelembe. A proletárság jelen akciójának céljai tisztán állnak barát és ellenség előtt. Merje állítani a burzsoázia, a klérus és a reakció bármely segédcsapata, hogy ennek a városnak, demokratikus a kormányzata ! Merje állítani, hogy a mai városi kormányzat a proletárság bizalmának is letéteményese! Próbálja bizonyítani, hogy a mai kormányzat nem a burzsoázia, a kiváltságosak érdekképviselete! És próbálja elhitetni a proletársággal, hogy nem burzsoádiktatúra az, ha a közügyek vezetése a proletárság szava, megkérdezése nélkül, a jogokból való kizártsága mellett történik! A mostani városi kormányzatot még a régi, elavult, reakciós magyar választójog alapján ültették a város élére a vagyoni és születési kiváltságosok képviselői. Ennek a kormányzatnak tehát nem csak az van a rovására írva, hogy a múltban mindig ellensége volt a népnek, hogy a háború alatt és manapság különösen beigazolta, hogy nem tud és nem akar a népért dolgozni, hanem az is, hogy alapja, szervezete antidemokratikus, megszemélyesítői pedig a régi kiváltságos rend követői, akiknek ideológiája messze eltávolodik visszafelé attól a mesgyétől, amelyen innen a demokrácia mutatja meg útját az állami és községi kormányzat szellemének. Pécs munkássága tehát teljes joggal követelheti, hogy a város kormányzata demokratizált,issek, de azonnal, még ha a körülményekhez képest nem is volna annyi kifogásolni valója a mai kormányzaton. Még parancsolóbb kötelessége a munkásságnak ez a követelése és lépése akkor, ha az a kormányzat rossz, munkásellenes és a közügyész intézésére, a közvagyon kezelésére alkalmatlannak bizonyul. Ez a tény pedig napnál világosabban beigazolva áll. Ezért indult el egyrészt a munkásság arra a történelmi útra, amelynek első stációja a holnapi nemzeti tanács választással fog megnyilatkozni. Másrészt történelmi hivatásinak tekinti, hogy a maga társadalmi súlyának megfelelőleg bevonuljon annak a városnak a kormányzatába, amely ma a gyilkos magyar reakció bosszúállói karjaitól megkímélve, egyedüli végvára csak a letiport magyar proletariátusnak. Pécs munkásságának meg kell mutatnia törekvéseivel, tetteivel világgá kell kiáltania, hogy a szuronyok hegyén ülő mai magyar reakciós uralom ellen minden eszközzel kész harcba szállni, végtelen megvetését dokumentálnia kell azzal a demarkáción túli honérrezsimmel szemben, hogy a maga kis szabad földjén elkergeti nyakáról a reakció cselédeit, megdönti azoknak kiváltságos uralmát, akik ugyanolyan szellemű terrorban, elnyomásban részesítenék, ha egy szomszédos hatalom oltalma ez ellen meg nem védené itt a proletárságot, a demokráciát. Meg kell a munkásságnak itt valósítania azt a demokratikus kormányzati és jogrendet, amelynek a mai magyarországi reakciós rezsim romjain kell felépülnie. Ezek a céljaink, ezekért indulunk el f holnap a fiadak utján tízezrével, hittel, lelkesedéssel és szilárd akarattal és nem fogunk megállni igazságunk diadaláig. ooo MunkásokPécs város lakosságához! polgárok! Pécs város községi kormányzatának demokratizálása és törvényes alapra helyezése céljából Baranya megye Kormánybiztos Főispánja 2551/1920. számú és folyó évi julis hó 29 év kelt rendeletével engedélyezte Pécsett az 1918. évi november hóban megszűnt HlAmvAfi visszaállítását. A Nemzeti Tanácsnak 6\·t5iSS&tSsJB gäsSfeä«».*» feladata lesz, hogy a városi törvényhatósági bizottsági tagválasztásokat sürgősen megejtse. — Ezen Nemzeti Tanács újjáválasztása, illetőleg kiegészítése, az összes pécsi pártok és testületek közreműködésével történt előkészítés után e hó 8-án, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Majláth-térren tartandó az egyes társadalmi osztályok által közösen összeállított jelöltnévsor alapján fog megejtetni. Felhívják Pécs város minden felnőtt lakosát, hogy a jelzett népgyülésen kivétel nélkül vegyen részt. Munkások! Polgárok! Éljetek a joggal, amely végre lehetővé teszi, hogy a saját sorsotok intézésében részetek legyen és ne játszatok Pécs, 1920. évi augusztus hó - án. Az előkészíti bizottság, népierlésen Varsót és Lemberget kiürítik a lengyelek. Berlin, aug. 6. A „Deutsche Tageszeitung“ jelenti Baselból. A lengyel sajtóiroda jelenti, hogy a lengyelek Lembergből és Varsóból az összes bankokat és raktárakat már elvitték. A lengyel csapatok Lemberget kiürítik és Przemysl felé vonulnak vissza. A lengyel hadsereg-parancsnokságnak az a szándéka, hogy Przemyslt az utolsó csepp vérig védje. Pária, aug. 6. A reggeli lapok jelentése szerint az oroszok taktikája az, hogy előbb egy bizonyos vonalig Lengyelországban előnyomulnak és csak azután kezdik meg a béketárgyalásokat. Időközben remélik, mint egy radiotelegramm jelenti, hogy még nagyjelentőségű eredményeket tudnak elérni. Berlin, aug. 6. Varsói hírek szerint a lengyel hadsereg új ellenoffenzívára készül. A lengyel miniszterelnök felhívást tett közzé, melyben harcra szólítja a parasztságot. Moszkva, aug. 6. Ideérkezett jelentések szerint a japán csapatok megkezdték Kelet-Szibéria kiürítését. Friedrich István, a mátyásföldi ellenforradalmi gépgyáros, a magyar hóhérkurzus keresztes lovagja, értelmi szerzője a Tisza-gyilkosságnak. Az az ember, aki a keresztény Magyarország nevében ellenforradalmat szervezett, aki miniszterelnöke volt a keresztény restauráció jegyében megalakult első magyar puccskormánynak, aki keresztény, nemzeti és radikális antiszemita programmal diadalra vitte a magyar reakció ellenforradalmát, a Tisza-ügy szereplőinek egybehangzó vallomása szerint közönséges felbujtó. A katonatanács és az őszirózsás Nemzeti Tanács paprikajancsija, aki a forradalom alatt ott ténfergett minden fényképezőgép előtt, a feltűnési viszketegségtől sorvadt agyú mátyási földi vasgyáros pénzt adott a forradalom lázától elvakult, vérszomjas katonáknak, a keresztes lovag revolvert adott a dühtől reszkető kezekbe, az „ellenforradalmár“ a Hermina útra oktatta ki a tengerészeit, akiket Mátyásföldön borral és lakomákkal lelkesített a gyilkosságra. Friedrich István az új magyar kereszténység vérszomjas és gyáva apostola, grófok és főpapok barátja, tisztek kegyence, a "legelvakultabb és legébredőbb magyar, a legközönségesebb és legutolsóbb magyar politikai brigánii, Kovács vizsgálóbíró és Tisza István gyikosa, Európa civilizációjának szégyene, a keresztény kurzus egyik főoszlopa és a magyar „nemzetgyűlés“ képviselője. Mi kell még ehhez a portréhoz ? Elég-e csak egy ilyen féreg, hogy reménytelenül beszennyezzen egy országot ? Elég-e egy ilyen hiéna ahhoz, hogy leplezetlenül lássék az a bűzös pocsolya, amelyben fetreng Friedrichtől Prohászka Ottokár püspökön keresztül Horty Miklós korvettkapitányig az az egész förtelmes rendszer, amely a „kereszténység“ bélyegét sütötte rá egy haldokló országra ? Mi kell még a külföldnek ? Tudja-e a kulturált Európa, hogy mindezt a keresztény Magyarországon már régóta tudja mindenki, hogy a „vádlottak“ még most is reszketve vallanak, tudják-e azt, hogy Friedrich István,az ellenforradalmár vasgyáros úr még mindig a grófok és papok barátja, hogy az még mindig „politikai tényező“ Magyarországon, hogy ellenforradalmár, forradalmár, felbujtó és gyilkos létére még mindig szabadon jár, még mindig „nemzetgyűlési képviselő ?“ Tudják-e ? És tudják-e azt, hogy ugyanígy szabadon járnak Somogyi és Bacsó gyilkosai, a kecskeméti, szolnoki,^....__ siófoki és miskolci vérengzések^LT^ bestiái is ? Tudják-e ? Hátúdig, ___ meddig hajlandók tűrni Európa/ K testén azt a fekélyt, amelyet" ezek a banditák a hazájuknak neveznek ? Meddig még? Meddig.?', ■. « Telefonszámaink: Szerkesztőség............5-41 Kiadóhivatal..................3-76