Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)
1921-08-05 / 175. szám
éra US KX ÉV. évf. 173 szám. tps szara ara: 3 k. dag. varuta tsruieien % amar, iemém, i»*i, augu^tu* t»a MMMHr1** dWfiti árak Htiyban és vkcsékérl i SejyrAivta 10 K, egy hóra 40 K. Jsjeszláv vatatában ! flagymiéri IC K, ©$y hóra 20 K jPontik«! napilap. A £'ce*i Szocialista Párt hivatalos lapja: WWWW>BMBMWMWIWWiMWbWM> Sinkuitki,M kiadóhivatal: Mamkácsy Mihály utca 31» «is* Tataion czáte 377 j»at-a?aaferm"MWinnniiíi :r^nw>tfiiiiiW'.a^i .mm»«» Vádevnele Horthy Miklós ellen.. jugoszláv , álma vádit emel- Az eileinen- agernagy ur, miközben Polában tengerészeket lövetett igyon, akik az ötéves imperialista vérfürdő elnyajtosa ellen vörös lobogóval tüntettek, eközben idején államok védtelen alattvalóit is gyilkoltatta A montenegói partok mentén védtelen városokat bombáztatott (ez talán az egyetlen „sikeres” haditénye, mert egyetlen győztes tengeri ütközetben nem találkozhatott soha senki a Horthy névvel.) Horthy mindig az orgyilkosok módszereivé dolgozott. Akkor is,amikor a Dunántúlon gyilkolta tuk legjobb tisztjei vel a védtelen proletárokat rakásra. Amíg Magyarországon a proletárság kezében fegyver volt, addig Horthy Szegeden meglapult legényeivel. Csak amikor a románok kikaparták számára a gesztenyét, akkor mert előbutot a „bátor“ tengerész szegegi buvóhelyére i s a mai fegyvertelen, tehát v,vtelen proletárokat ugyanolyan „nagy bátorsággal“ és ugyanolyan „katonás“ hidegvérrel gyilkoltatta, mint a montenegrói védtelen lakosságot és a pólai városzászlós tengerészek bilincsbe vert, bekötött szemű vezetőit. A gyávaságnak és bestiális hitványságnak e legklaszszikusabb díszpéldánya, a valutázó, fejedelmi udvartartást majmoló kormányzó urat most vad alá akarják helyezni Jugoszlávia részéről, amit megérdemel. Megérdemli, ha minden ártatlanul kioltott életért a legsúlyosabban felelősségre vonják. Azt hisszük azonban, hogy a vádnak a súlyosabb pontjait majd a magyar nép fogja emelni e gyilkosok legfőbbike, legelvetemültebbje ellen. A montenegrói tömeggyilkosságainak véres vádja mellé a magyar népnek is lesznek súlyos, véres vádpontéi. Ezer és ezer ártatlan emberélet kioltása terheli Horthy lelkét, temérdek ártatlan vér tapad kezéhez. Siófoktól a Budavárban kényelmesen, fejedelmi pompával berendezett kormányzói lakig amíg eljutott, minden lépésével vérben, kiontott proletár vérben gázolt. És azóta is az ő neveden, az ő mai és leendő trónjáért gyilkolták, gyötörtek ezreket az ő „legjobb tisztjei.* A jövő történetírásainak véres szennyes , fejezete lesz az a kis darab magyar történelem, amelyhez a Horthy név és a fehér terror szolgáltatja az anyagot. Egyelőre azonban a bűnügyi krónika sötét lapjairól fog kiabálni szerte a rémülő és undorodó világ fülébe és szemébe az a hatalmas bűnhalmaz, amely 1919. augusztus óta felmagasodott áz Horthy kurzus bűnvizsgálóján. A gyilkosok főpatrónusa rettegve gondol arra a nagy leszámolásra, amelynek el kell következnie. Ez semmi társadalompolitikai jelentősége nem volna annak, hogy Magyarországon a feudális katonai rekete újra tombol a szabadság felé törekvő, azért forradalmi áldozással áldozott magyar nép nyakán, ma,a hit, tény, hogy ez a reakció mai uralmát véren, erőszakon, borzalmas gyilkosságok ózönén keresztül szerezte meg, elég ok am , hogy elsöpörtessék ez a rendszer Európa testéről. Nem lehet kulturáltani egyetlen egy sem, amely magához méltónak tartja azt a kormányrendszert, melynek egy Horthy a feje s menynek alapja a Horthy-tisztek gyilkosságaira támaszkodik. Nagyon stílszerűen kapcsolódik össze a jugoszláv kormánynak ama két megállapítása, hogy Horthy védtelen városokat bombáztatott s hogy a Horthy-mindeni és ... jugoszláviai merényletek közön összefüggés szálai látszanak kibontakozni. Olyan súlyos ténykörülmények szólnak e vád mellett, hogy arra mi már a vizsgálat ilyen előrehlt,dott stádiuma előtt rrantattcink. A Horthy-terror, mely uralmát verzs szerezte meg, nem riad vissza attól sens, hogy az idegen államokban hasonló módszerekkel siessen sötét céljait elérni. Amíg Horthyék szemfényvesztő módon egyfelől a békeszerződés tiszteletben tartását hangoztatják mindenórában, addig másfelől alattomban a legsötétebb aknamunkát folytatják a szomszédos államok ellen. Horthyékkal tehát nem lehet békét kötni, ezt a rendszert el kell söpörni, ez a legjobb módja a békebiztosításnak. ***»»I ljg. 3. ultimátum Magyarországnak. Követelik az azonnali leszerelést és demokratikus átalakulást. Horthyt bíróság elé állítják. Beográd, aug. 3. Diplomáciai körökből vett értesülés szerint Jugoslavia a marienbadi tárgyalások előtt rövid lejáratú ultimátumot küld a magyar kormányhoz, melyben a trianoni béke azonnali végrehajtását, különösen a leszerelést és demokratikus kormányforma megvalósítását követeli. Az erélyes fellépés indoka a merényletek és irredenta közötti összefüggés. Az S. H. S. kormány Horthy, a külügyminiszteri sajtóiroda, szerint védtelen városok bombázása miatt bíróság elé állíttatja. A baranyai területek kiürítése a demokratikus átalakulásig nem történik meg. Ismét kisért a Duna-konföderácié terve. A francia diplomácia áll ismét a terv mögött. Bécs, aug. 3. Varsói jelentés , szerint a »Courire, Lwowsky len-gyel miszterelnök lapja Lengyel-ország és Csehszlovákia között létesülő antant gondolatát veti föl, mely a lap szerint a következő főelvek szerint létesülne: 1. A rigai békeszerződésben megállapított csehszlovák lengyel határok hivatalos elismerése; 2. közös együttműködés a felsősziléziai kérdésben; 3. a vitás csehszlovák lengyel határok rendes igazolása; 4. Csehszlovákia, Magyarország, Ausztria között Duna konföderáció létrehozása, szövetségben Lengyelországgal, Olaszországgal, Jugoszláviával és Romániával. (A fenti hír szerint tehát még mindig foglalkozik — természetesen , Franciaország diplomáciája — azzal az egyszer már elejtett tervvel hogy a középeurópai kis államokat - ezúttal most már két különböző csoportra osztva — egy u. n. Duna-konföderációba egyesítse. A terv háttere akkor is és most is a Németország elleni védekezés gondolata francia részről: elszigetelése egyrészt Németországnak a többi közép és déleurópai államoktól, másrészt Oroszországtól. Viszont Oroszország elszigetelése is sikerülne ilyenformán nemcsak Németországtól, hanem Európától is, amelynél az ütközőpontot különösen Lengyelország és Románia képezné. Azok az érdekellentétek azonban, amelyek az első terv felvetődésekor a mai kisantant (Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia), valamint éppen e francia politika és Lengyelország között fennálltak, ma is megvannak, megvannak az ellentétek Franciaország és Olaszország között is. Viszont erős gazdasági kapcsolat szálai vonzzák úgy Olaszországot, mint a kis-antant államait éppen Németország felé, úgyszintén Németországot Orosz- és Olaszország felé. Ezek az okok tehát teljesen valószínűtlenné teszik, hogy Franciaországnak ezen kísérletezése most is sikerrel járjon.) ne V it atszevezeti fcsszust hív egybe a Szakszervezeti Tanács e hó 14 és 15-ére Pécsre. Ezen a kongresszuson a megszállott területek szakszervezeti vezetői találkozni fognak, hogy kétnapos tanácskozásukkal a szakszervezeti mozgalmat előbbre vigyék, s azonkívül olyan munkát produkáljanak, amelynek látható és kézzelfogható eredményei lesznek a megszállott területen élő összes munkásokra A hónapok óta tartó terméketlen félmunka és légvárak után ez a kongresszus lesz hivatva arra, hogy pontot tegyen azon lehetetlen és a tömegekre végtelen káros munka után, amely a megszállt területen eddig a munkások között divat volt. Nagyhangú frázisokkal és ígéretekkel a tömeget csak ideig óráig lehet traktálni. És ebből már éppen elég volt. Végre a megszállott területek munkásságának máshoz is joga van, nemcsak ígéretekhez. A legégetőbb kérdés a megszállott területen a munkanélküliségi kérdése, mifz igen jól tudjuk azt, hogy a munkanélküliség a kapitalizmus velejárója, de ez nem jelenti azt, hogy a megszállott területen működő szakszervezetek ne kövessenek el mindent annak az ellensúlyozására. Míg az SttS. legtöbb nagyobb városaiban minden iparban, amely az építőiparral kapcsolatban van, nagy a munkáskereslet, addig itt néhány ezer kiválóan képzett szakmunkás van munka és kenyér nélkül. A szakszervezeti kongresszusnak legfőbb kötelessége lesz tehát, hogy ezen a lehetetlen helyzeten változtasson. A Szaktanács minden intézkedést megtett már, hogy a megszállott területen levő munkanélküliek az SHS. állam területén elhelyezkedhessenek. Csak a szakszervezeti kongresszus hozzájárulása szükséges, hogy ez a gyakorlatba is átmenjen. Ennek a kérdésnek végleges és egészséges rendezése szorosan összefügg a szakszervezetek kölcsönösségének kérdésével. A megszállott területek munkássága ma csak az SHS, állam felé gravitálhat. A szakszervezeti kongresszusnak tehát meg kell alkotni a kölcsönösségi egyezményt az SHS szakszervezeti tanácscsal a segélyezésekre és munkaközvetítésre vonatkozólag, hogy a megszállott területek szakszervezeti tagjai egyenlő elbánásban részesüljenek az SHS állam szakszervezetei részéről A szövetkezeti mozgalom fejlesztése is egyik napirendi pontját képezi a szakszervezeti kongreszszusnak. A fogyasztás megszervezése, ennek fejlesztése elsőrangú érdeke a szervezett munkásságnak. A pécs baranyai szövetkezeti mozgalom még fiatal, fejlesztésre szorul. Sürgősen meg kell szervezni a takarékbetéti osztálylyal