Munkás, 1921 (24. évfolyam, 1-188. szám)

1921-05-05 / 102. szám

X&IV. évf. 102 szám. ~ ■ -«swajitwr^ Egyes szám ára: 3 K. — Jug. valuta területsn V2 dinár. CIT5rt8k, 1921. május 5, iambpm«*- -.....«. -jmmiMmmimm&zwtfixmB EUdnMt! árak- Mftlytár­­ás vidákan Nejry»dévr» 120 X, »jfy Un 40 K. 1030SZIAV valutában i Nugjftdé­re 60 K, agy hóru 20 K.f " I P^rs&tytf napilap. A m&a Szofinláta Párt iratvosi Szarkasztócég 4* kiadóhivatal, Munkóczy Mihály­ utca 31. szám Talajon­szám 376. merénylet az utódállamok ellen, kife­­jezetten most Ausztria ittea, hogy azután Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia felé ha­­rapjanak, ha a tervezett nyugat­­magyarországi puccs sikerül nekik. Nyugatmagyarországot a tria­noni békeszerződés Ausztriánuk ítélte s ennek átadása a szerző­dés ratifikálása után azonnal aktuálissá válik. Ez fájdalmas veszteség volna a magyar kur­zusnak, elsősorban annak a nagybirtokos osztálynak, amely éppen Nyugatmagyarországon rendelkezik a legóriásibb kiter­­jedésű birtokokkal. A kurzus-kor­mány ilyen nagybirtokosokból áll, akik örömmel szemet huny­nak olyan puccsal szemben, amely „az ő tudta nélkül, egyéni "keieként“ valamit tenne azért, hogy el ne veszítsék Nyugat­­magyarországot. Ilyen puccs-terv valóban meg is született — a kormány „tudta nélkül, természetesen !“ s ezt a puccsot végre is akarják haj­tani. A terv szerint az átadási formalitások után, — hogy mondhassák: mi megtettük, amit a békeszerződés előír — a Lehár vezetése alatt álló nyu­gatm­­agyarországi hadosztály vé­delme alatt erőszakos puccsot rendeznek . Nyugatmagyaror­szág kormányzását egy ideglenes puccs-kormány veszi át, amely azonnal kiírja a választásokat és proklamálja Nyugatmagyar­­ország visszacsatolását Magyar­­országhoz. Ha pedig az oszrákok mégis akarnák jogaikat érvénye­síteni, fegyverrel verik őket vissza. A puccs-mozgalom élén ma­gyar főurak állanak, első helyen Eszterházy gróf — az Eszterházy családnak van ugyanis Nyugat Magyarországon ötszázezer hold földje! — és a puccshoz szüksé­ges pénzt is ők teremtenék elő. A magyar ezerholdas urak részéről ez a harc olyan, mint az osztályharc, mert birtokaik­­ sorsáról van szó és mint ahogy­­ a magyar proletárság ellen vé­dekeztek tajtéksió dühvel, egé­szen bizonyos, hogy ők a ma­guk részéről nyugatmagyaror­szági százezer holdjaikról sem fognak lemondani sem Ausztria, de még a nagy antant és a trianoni szerződés kedvéért sem. A puccsot meg fogják csinálni, erről a puccsról éppen úgy nem mondhatnak le, mint ahogy a királypuccsról sem, amely az ő számukra szintén az osztály­­uralmuk kétségbeesett védelmét jelenti. Még akkor sem monda­nak le, ha most a puccsterv ki is pattant és Ausztria az antant­hoz apellál ellene és még akkor sem mondanak le, ha az Eszter­­házyak házi kormánya, Bethle­ nek naponta cáfolják is a puccs­­tervet. Amíg a nagybirtokosok ér­dekeit képviselő kurzus kormány és az egész kurzus a helyén van, nem fognak lemondani az ilyen és hasonló tervekről amelyek legelső­­sorban az utódállamok élete ellen jelentenek súlyos merényletet. Mi ezt megmondottuk szóval is, írásban is és követeltük, hogy tegyenek meg végre mindent az­­ egész Középeurópárz állandó , veszélyt képviselő kurzus eltávo­­l­lutására. Nem történt semmi.­­ Most hát lássák az utódállamok, hogy nem lesz egy pillanatra sem nyugalmuk addig, amíg a Hothy­­- uralom helyén van. Tegnap Habsburg-puccs, ma nyugatma­­­­gyarországi,­­holnap erdélyi és­­ bácskai puccs következhetik. Készülitek & Bukr­v­ék megszállására. Új, 24 órás ultimátum Németországnak. — Amerika még nem adott végleges válását. — Franciaország elrendelte a mozgósítást. Bécs, május 3. A német kor­mány félhivatalos közleményt adott ki, amely szerint a kül­ügyi hivatal ezideig még nem kapott végleges választ Washing­tonból. Tehát még mindig van egy szikrányi remény hogy Harding latba veti szavát a megegyezés érdekében, de ez távolról sem jelenti azt, hogy az antant roha­mát sikerül még föltartóztatni. Franciaország már határozott, minden körülmények között megszállja a Ruhrvidéket és te­kintet nélkül bárminemű német javaslatra megkezdi a jóvátételi milliárdok behajtását. Az Ruhr-vidék megszállásában Anglia is részt vesz. Lloyd George akarva, nem akarva kénytelen Briandot követni, mert ha nem követi, Spriand, illetőleg Foch egyedül is bevonul a vesztfáliai szénvidékre, Anglia első nagy vereségét jelentette be Chamber­lain az alsóházban, amikor azt mondotta, hogy a francia kor­mány nem törődik azzal mi tör­ténik az angol alsóházban. Berlin, május 3. A Vorwärts jelenti Parisból, hogy Londonból jelentik az újságíróknak, hogy Lloyd George előreláthatólag egy új huszonnégyórás ultimátu­mot fog Németországhoz intézni, újabb kielégítő javaslatok előter­jesztése végett. London, május 3. A szövet­séges miniszterek tanácskozásai és a szakértők munkálatai tovább folynak. Loucheur, Tennis és Blackart mai tanácskozásuk al­kalmával mérlegelték az összes pénzügyi természetű kérdéseket, amelyek a Ruhr-vidék megszál­lásával kapcsolatosak. Valamen­­nyien egyetértettek abban, hogy a megszállás által remélt bevétel körülbelül 2 milliárd arany­­márkára rúgna évente. Pária, május 3. Az intrasignant az új német javaslatokra vonat­kozólag kijelenti, hogy­­már későb és hozzáteszi, hogy Francia­­ország nem könnyű szívvel fog bevonulni a Ruhr-vidékre és Westfáliába. A megszállás ha­vonta 250 millióba kerül, elte­kintve attól, hogy az 1919-es évfolyam fiatal férfiúit a francia ipar hosszabb időre elveszíti. Pária, május 3. Az Echo de Paris jelenti Newyorkból hogy a lapok annak a nézetnek adnak kifejezést, hogy a jóvátételi kér­désben a legutolsó napok folya­mán történt fordulat következté­ben a tárgyalások befejezettek­nek tekinthetők és hogy Francia­­ország meg fogja szállani a Ruhr­­vidéket. London, május 3. A Daily Telegraph diplomáciai munka­társa írja, hogy Németországot már csak az mentheti meg, ha a legfelső tanács ülésére egye­nesen Londonba egy új, őszinte és elfogadható ajánlatot küld, amely a Washingtonba küldött javaslatokat megmagyarázza és kiegészíti. Pária, május 3. Briand mi­­niszterelnök mikor eltávozott a leg­­felsőbb tanács üléséről, egy újság­írónak kijelentette, hogy a mozgó­sítást május másodikára elrendel­­j­t­k és ezen intézkedést semmi­­ szín alatt meg nem változtatják.­­ A Matin úgy véli, hogy a francia­­ csapatok már a jövő héten meg i­s szállják­ Essent. 1­oop A Tisza-per, Budapest, május 3. Gadó István elnök vasárnap kiment a Hermina­ úti Tisza-villába, hogy helyszíni szemlét tartva megál­lapítsa, hogy a gyilkosok hol állottak és milyen távolról lőttek Tiszára. A mai tárgyaláson Kéri Pál védője, Várkonyi intéz kérdéseket Sztanykovszkyhoz. A törökök új offenzivára készülnek, Konstantinápoly, május 3. Néhány hét óta a Konstantiná­poly és Angola közötti táviró­­összeköttetés megszakadt. A 20-ról kelt utolsó hírek megerő­sítik, hogy Musztafa Kemal pasa elnöklete alatt egy bizottság ült­­ össze egy új offenziva kidolgozá­­­­sának céljából. Egy öttagú család létminimumát 2633 dollárban állapították meg Amerikában. Ez a mi pénzünkben átszámítva hozzávetőlegesen 640.000 (hat­­száznegyvenezer) koronának fe­lel meg évente. Ez horribilis összegnek látszik így a jó dollárt átszámítva a mi rossz valutánkra. De hiszen az életviszonyok lé­nyegében ugyanazok Ameriká­ban is, mint itt s lényegében az amerikai 2633 dollár valóban annyi, mint itt a 640.000 ko­rona. S hol van itt, vagy Európa bármely oszágában hely, ahol FJT átlagú munkáscsalád évi jövedelme nem 640.000 koronát, hanem csak 1OO.OOO koronát is elérne! Itt nem állapítanak meg lét­minimumot, de nincs is létmi­­nim.­ Ez egy öttagú munkás­­család annyit keres, hogy a mindennapi puszta kenyeret sem tudja biztosítani s a létmi­­mum egyéb elemi feltétele: emberi lakás, ruha már egészen hiányzik. A májusi ünnep al­kalmával a Testyén 850 gyerme­ket­ vendégelt meg a város ve­­zetősége. A 850 gyermek 90 százaléka mezítláb volt! Íme, így néz ki az itteni munkás létmi­nimuma ! Ez ellen természete­sen háborogva tiltakozik a pol­gárság és középosztály, azt mondva, hogy a munkás ne is nyma panaszra a száját, hiszen az ő keresete a hivatalnokéhoz képest bőséges. Íme így néz ki a bőséges kereset: a pécsi pro­letárság gyermekeinek is túlnyomó százaléka lábbeli nélkül van. De nincs ruhájuk sem, sem a gyer­mekeknek, sem a felnőtteknek. Mert ha egy pár cipőt akar venni egy proletár családfő,­­ nem mind az­ öt, vagy hat csa­ládtagjának, hanem csak egy legrongyosabb gyermekének — akkor már azon a héten, vagy abban a hónapban a kenyérről is le kell mondania, hogy az egy pár cipő árát behozza. Hátha még egy-egy öltözet ruhát is akarna venni ! Pedig ma legalább a kenyér, a lakás és ruha még szorosan a létminimumhoz tar­toznék s akkor még egyéb élet­igényének kielégítésről nem is álmodhatna. De nem álmodhat egy pár cipőről sem! így néz ki a „jól kereső” itteni munkás létminimuma, amelyet ha való­ban biztositani akarna, csak­ugyan 2.633 dollárt, vagy 640.000 koronát kellene keresnie egy esztendőben egy öttagú család­nak. Azt a 850 és a többi százezer cipőnélküli rongyos proletárt ez a kétségbeesett helyzet, ember­­■ t«1«“ nyomor és nélkülözés­­ korbácsolja feltartóztathatlanul a nyomorból való szabadulásnak egyetlen útjára. BSD

Next