Munkás, 1921 (1. évfolyam, 1-79. szám)

1921-10-26 / 25. szám

4­ b magyar kormánynak álláspontja az, egy megalkuvást nem ismer el. Enn­ek­olytán a nemzeti hadsereg parancs­noksága újból elrendelte az előnyomu­lást, amely jelenleg már folyik. A­ nem­­zeti hadsereg csapatai a harci érint­kezést újból felvették és jelenleg har­cok között egyre hátrább és hátrább szorítják a lázadókat. Ostenburgék a csapatok legénységét félrevezették. Budapest, okt. 24. (A MTI­ hivata­los jelentése.) A lázadó csapatok sorai­ból ejtett foglyok arról számolnak be, hogy Ostenburg és Moravek őrnagy azzal vezették félre a magyar legény­séget, hogy Budapesten kommunizmus ütött ki és szükség van rájuk a kom­munizmus leverésére. A legnagyobb meglepetéssel tapasztalta azután a le­génység, hogy a nemzeti hadsereg katonái ellen kell harcolnia. Zadra­­▼ecz István tábori püspök beszédet intézett a megtévesztett katonákhoz, amelyben felvilágosította őket a Való­di helyzetről. A katonák mély meg­indulással vettek tudomást súlyos tévedésükről és többen azonnal kér­ték beosztásukat a lázadók ellen küz­dő csapatokba. IV. Károly fegyverszünetet kér. Budapest, okt. 24. (MTI.) Mint is­meretes, Károly király fegyverszüne­tet kért, mire a magyar kormánnyal megindultak a tárgyalások. A magyar kormány megbízottai átadták a fel­tételeket a király kiküldötteinek és kijelentették, hogy a magyar kor­mány a közölt feltételekre ma estig várja a választ. Déli órákban az a hír terjedt el, hogy, a kormány a kö­vetkező feltételeket közölte a király megbízottaival: A király az angol követ rendelkezésére bocsátja sze­mélyét, a király egyszer és minden­korra lemond a magyar trónról, a puccsban a résztvevőket felelősségre vonja. A helyzet egyébként e pilla­natban már tisztázódott, a király csapatai körülbelül 15 kilométerre visszavonultak. A minisztertanács­­5 mai napon is állandó permanenciá­­ban van. A kormány tagjai részben segítségére vannak a miniszterelnök­nek az intézkedések megtételére, más­részt pedig azért vannak jelen a mi­niszterelnökségi palotában, hogy eset­leg sürgős minisztertanácsi határo­zatot azonnal meg lehesen hozni. A lázadást leverték. A király őrizet­ben. Rakovszkyt Andrássyt és Grátzot el­fogták. Budapest, okt. 24. (A MTI­ hivata­losan jelenti.) A kormány feltételei­nek közlése után, a király megbízottai visszatértek a lázadó csapatokhoz. A kormány által szabott feltételek teljesítése­ elől azonban a lázadók ki­tértek és parancsot adtak csapataik­nak a sürgős visszavonulásra. A lá­zadókat szállító hadszerelvény Tatán át Komáromba akart jutni. Tatára érve, azonban arról értesültek, hogy a vasúti vonal Komáromnál meg van szakítva és az ottani helyőrség a Haza iránt való kötelességét fegyveresen teljesíteni­ fogja és a lázadók szöké­sét meg fogja akadályozni. A lázadó­kat száll­­ó szerelvények ez értesítés következtében Tatán megrekedtek és a vasúti kocsik most üresen állanak. A kormány, mikor a lázadás kezdete­kor kiküldötte Tatára egyik tisztjét, azt Ostenburg átvonuló csapatai szom­baton elfogták. Ez a tisztünk most átvette Tatán a parancsnokságot, gon­doskodott a király őrizetéről és a vezetők nélkül maradt visszaözönlő félrevezetett katonaságot gyülekez­­tette. A lázadás szervezésében vétkes politikusok és az idegen származású katonák ügye rosszra fordultával csu­pán magára hagyták a királyt és zsol­dosok módjára a nemzettel szemben elkövetett árulás következményei e­lől szökés­el iparkodtak magukat kivonni. A lázadás értelmi szerzői közül a nem­­­zeti hadsereg fogságába esett Ra­­kovszky István, Andrássy Gyula és Gratz Gusztáv.­ A többi felbujtó kö­rözése iránt a kormány egyidejűleg intézkedett. Az Ostenburg csapatok szétszéledtek. Budapest, okt. 24. A „Magyar­­ország“ írja : Egy óra után érkezett a miniszterelnökségre az a hír, hogy Ostenburg csapatainak nagy része el­­széledt, a kötelékek lassan-lassan fel­bomlanak,egyes zárt csapatokat azon­ban Tatatóvárosban bevagyoníroznak és nyugat felé irányítanak. A Nagy Pál tábornok vezetése alatt álló csa­patok most arra törekszenek, hogy Ostenburg katonáinak elszéledését minden körülmények között megaka­dályozzák és őket leszereljék, nehogy a szétszéledő csapatok bárhol is za­vart keltsenek. Hírek vannak arról is, hogy Ostenburg csapatainak egyes kötelékei a Tatatóvárost környező erdőkbe vonultak vissza és innen minden fegyelem, parancs és szer­vezet nélkül a környéken össze-vissza barangolnak. A nagyköveti konferencia követeli IV. Károly végleges detronizálását. Páris, okt. 24. (MTI.) A nagyköveti konferencia utasította a szövetsége­sek budapesti képviselőit, szóllítsák fel a magyar kormányt, hogy prokla­­málja Károly király trónfosztását, személyét kerítse kézre és őt Magyar­­ország elhagyására kényszerítse, mert ellenkező esetben a szövetségesek min­den felelősséget elhárítanak azokért a következményekért, amelyek ez ügyből kifolyólag Magyarországra szár­mazhatnának. 2. •I«'*.? S Muil KaS z élet a pártkörökben. 17 keresztény egyesülésnél ismét a királykérdés. —­s Az idők nagyatádi Szabót igazolták. Budapest, okt. 24. (MTI.) A Ke­resztény Nem­i Egyesülés Pártja ma este a k­étkező határozatot hozta: 1. A párt megállapítja, hogy ar­ról az akcióról, amely a mostani sú­lyos esetet és a kétség kívül sajnos és szomorú eseményeket maga után vonta, előzőleg semmiféle tudomás­sal nem bírt és azért semm­i irány­ban nem vállal felelősséget. 2. A párt a leghatározottabban tiltakozik külső hatalmaknak azon lépései ellen, amelyekkel ismételten beleavatkoztak az ország belügyei­­be, ami ellenkezik a trianoni béke­­szerződésben is biztosított nemzeti függetlenségünkkel. 3. A párt a legmélységesebben sajnálja, hogy magyar vér ömlött. 4. Kifogásolja a párt azt a tenort és hangot, amely az akció folya­mán egyes testületek és tényezők által használtatott, mert­­ azt a királyság eszméjére ártalmasnak tartja. Ennek az eszmének sárba rántását pedig bárhonnan jöjjön az, a leghatározottabban károsnak tartja. 5. A konfliktus elintézése tekin­tetében a párt elvárja a kormány­tól, hogy az ország érdeke és a ki­rály méltósága egyaránt figye­lembe vétessék. Budapest, okt. 24. (MTI.) A Ke­resztény Nemzeti Egyesülés Párt­jában a határozat­hozatal után vita indult meg, amelynek során Bernolák Nándor azt javasolta, hogy a párt Andrássy Gyulát, Ra­­kovszky Istvánt zárja ki tagjai sor­­­rából. Az indítványt felszólaló sajk­kal támogatták Kontra Aladár és Grieger Miklós. Hosszabb óta után a párt határozatát még egy ponttal toldották meg, amelynek a szövege a következő : A párt elítéli azokat, akik akció kezdeményezésében és végrehajtásában ténylegesen részt­­vettek. Bernolák Nándor erre visz­­szavonta kizárási indítványát. Az értekezlet este 11 óra­kor ért­ véget. A Kisgazdapártban ma este a budapesti Kuruc társaság küldött­sége kereste fel nagyatádi Szabó Istvánt. A küldöttség szónoka Komnay István beszédében üdvö­zölte a pártot az események igazol­ta állásfoglalásáért. Nagyatádi Szabó István megköszönve az üd­vözlést, hangsúlyozta, hogy a Kis­gazdapárt volt az egyedüli, amely arra törekedett, hogy lerázza ma­gáról a 400 éves Habsburg-igát. A párt kitartott a függetlenségi gon­dolat mellett, mert kezdettől fogva átérezte a karlisták törekvéseiben rejlő veszélyeket, amit az esemé­nyek igazoltak. A párt törekvései eddig méltánylásra nem minden­ben találtak, most azonban már azt hiszi, hogy miután a királykér­dés teljesen ki van kapcsolva, a párt követelései teljesüln­i fognak. — Különös örömmel és elismeréssel kell megemlékezni az egyetemi hallgatók hazafias magatartásáról. Az események megmutatták, hogy milyen irányt kell követni. A­ kül­döttség lelkesen éljenezte nagy­­­atádi Szabó Istvánt, majd eltávol­í­zott. Az építőmunkások bérmozgalma. „Elvileg i­ megadták a 20 százalékos béremelést. — A ..Munkás“ tudósítása. — Pécs, okt. 25. Már több ízben­­ megemlékeztünk arról, hogy a mai szinte már elviselhetetlen drága­ság dacára sincs meg a munkásság nagy részének még az a fizetése sem, melyet pécsi pénzben kaptak, mert a munkáltatók siettek a pénzát­cserélés konjunktúráját a maguk részére előnyösen felhasználni. A munkásság bérét csökkentették 30%-al, de ugyanakkor nem történt erélyes intézkedés az árakra vonat­kozólag, melyek még ma is hatal­mas arányokban emelkednek. Legrosszabbul fizetik az építő­munkásokat, kiknek 30 pécsi ko­rona volt az órabérük, ma azonban az órabér csak 21 korona. Az építőmunkások szervezete me­morandummal fordult a munka­adókhoz, melyben hivatkozva a je­lenlegi nehéz viszonyokra, béreme­lést kértek. A munkáltatók hozzá is járultak a 20%-os béremeléshez, de csak „elvben,“ tekintve, hogy a mai kö­rülmények között a béremelést „képtelenek“ keresztül vinni, a­nélkül, hogy „nagy anyagi veszte­ség“ ne érje őket. Ez mind szép és jó, azonban a munkás viszont mi ,kisbér 26 képtelen magát és családját ily alacsony munkabérből eltartani, különösen az építőmunkások, kik tudvalevő, hogy szezonmunkások. Munkájuk függ az időjárástól s különösen ma, mikor a tél már az ajtón zörget, gondoskodniok kell a télre valóról, ami a mai árak mel­lett nem kis összeget és nem kis gondokat jelent. Az „elvi“ hozzájárulás még nem elég a munkásságnak ahhoz, hogy éljen is belőle. M­­ör­t­énik, ha a béremelést nem képesek keresztül­vinni ? A szakmunkás kénytelen szakmáját otthagyni s más foglal­kozás után nézni, amely lega­­­b némileg javíthat helyzetén, ami viszont nem lehet érdeke a munka­adónak,­­de nem lehet érdeke a köz­nek sem, mert ép ott, hol munka­­alkalom van szakmunkásokra van szükség, kik munkájukkal meghoz­zák a kívánt eredményt. Hátha állí­tanak be olcsóbb munkaerőt, mely­nek felhasználásával nem­­csak a munkaadót, de a munkáltatót is súlyosabb veszteség érheti, mint amit az építő­munkásság béreme­lése okozta differencia kitesz. A pécsi kir. törvényszék elnökétől. 1921. El. I. C. 52-11. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir. igazságügyminiszter ur 1921. évi 23514. I. M. E. számú rendeletével a rögtaxibireskedést, melyet az 1921. évi 5348. I. M. E. számú valamint 1921. évi 14896. I. M. E. rendeletek a pécsi kir. tör­vényszék megszállva nem volt terül­­­etén a hűtlenségre és a lázadásra korlátoztak, a pécsi rer. törvény­széknek megszállva nem volt terü­letén a gyújtogatásra is kiterjesz­tette és ehhez képest a rögtönbírás­­kodás kihirdetését a pécsi kir. tör­vényszék a megszállva nem volt területén erre a bűncselekményre is elrendelte. A pécsi kir. törvényszéknek a Trianonban kötött békeszerződés életbelépése folytán a Szerb-Horvát- Szlovén állam hadiereje által ki­ürített területére nézve az 1921. évi augusztus hó 16. napján 18359. I. M. É. szám alatt kelt rendeletben foglalt különleges rendelkezés és ennek alapján a szekszárdi kir. tör­vényszék elnöke által f. évi aug. hó 22. napján k bocsájtott hirdet­ménnyel az abban felsorolt összes bűncselekményekre a pécsi kir. tör­vényszék megszállva volt területén­­kihirdetett rögtönbíráskodás ha­tálya továbbra is érintetlenül fenn­áll. Felhívom ennélfogva a polgári büntető bíráskodás alá tartozó la­kosságot, hogy a gyújtogatás bűn­cselekményének elkövetésétől óva­kodjék, mert különben rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűn­hődik. Pécs, 1921. évi október hó 22-én. Klie Lajos, a pécsi kir.törvényszék elnöke — Érdekes statisztikát állítottak össze, mely szerint Pécs városának a szavazókörletek beosztása szerint van 183 útja és utcája, 11 tere, 8 telepe, 44 dűlője, 2 pusztája, 1 gyermek­­menhelye, 1 kilátója, 3 országútja, 5 névtelen utcája s a Bányatelepen 8 utcával, 2 úttal, 9 völggyel és 4 ak­nával.

Next