Munkás, 1921 (1. évfolyam, 1-79. szám)
1921-10-26 / 25. szám
4 b magyar kormánynak álláspontja az, egy megalkuvást nem ismer el. Ennekolytán a nemzeti hadsereg parancsnoksága újból elrendelte az előnyomulást, amely jelenleg már folyik. A nemzeti hadsereg csapatai a harci érintkezést újból felvették és jelenleg harcok között egyre hátrább és hátrább szorítják a lázadókat. Ostenburgék a csapatok legénységét félrevezették. Budapest, okt. 24. (A MTI hivatalos jelentése.) A lázadó csapatok soraiból ejtett foglyok arról számolnak be, hogy Ostenburg és Moravek őrnagy azzal vezették félre a magyar legénységet, hogy Budapesten kommunizmus ütött ki és szükség van rájuk a kommunizmus leverésére. A legnagyobb meglepetéssel tapasztalta azután a legénység, hogy a nemzeti hadsereg katonái ellen kell harcolnia. Zadra▼ecz István tábori püspök beszédet intézett a megtévesztett katonákhoz, amelyben felvilágosította őket a Valódi helyzetről. A katonák mély megindulással vettek tudomást súlyos tévedésükről és többen azonnal kérték beosztásukat a lázadók ellen küzdő csapatokba. IV. Károly fegyverszünetet kér. Budapest, okt. 24. (MTI.) Mint ismeretes, Károly király fegyverszünetet kért, mire a magyar kormánnyal megindultak a tárgyalások. A magyar kormány megbízottai átadták a feltételeket a király kiküldötteinek és kijelentették, hogy a magyar kormány a közölt feltételekre ma estig várja a választ. Déli órákban az a hír terjedt el, hogy, a kormány a következő feltételeket közölte a király megbízottaival: A király az angol követ rendelkezésére bocsátja személyét, a király egyszer és mindenkorra lemond a magyar trónról, a puccsban a résztvevőket felelősségre vonja. A helyzet egyébként e pillanatban már tisztázódott, a király csapatai körülbelül 15 kilométerre visszavonultak. A minisztertanács5 mai napon is állandó permanenciában van. A kormány tagjai részben segítségére vannak a miniszterelnöknek az intézkedések megtételére, másrészt pedig azért vannak jelen a miniszterelnökségi palotában, hogy esetleg sürgős minisztertanácsi határozatot azonnal meg lehesen hozni. A lázadást leverték. A király őrizetben. Rakovszkyt Andrássyt és Grátzot elfogták. Budapest, okt. 24. (A MTI hivatalosan jelenti.) A kormány feltételeinek közlése után, a király megbízottai visszatértek a lázadó csapatokhoz. A kormány által szabott feltételek teljesítése elől azonban a lázadók kitértek és parancsot adtak csapataiknak a sürgős visszavonulásra. A lázadókat szállító hadszerelvény Tatán át Komáromba akart jutni. Tatára érve, azonban arról értesültek, hogy a vasúti vonal Komáromnál meg van szakítva és az ottani helyőrség a Haza iránt való kötelességét fegyveresen teljesíteni fogja és a lázadók szökését meg fogja akadályozni. A lázadókat szálló szerelvények ez értesítés következtében Tatán megrekedtek és a vasúti kocsik most üresen állanak. A kormány, mikor a lázadás kezdetekor kiküldötte Tatára egyik tisztjét, azt Ostenburg átvonuló csapatai szombaton elfogták. Ez a tisztünk most átvette Tatán a parancsnokságot, gondoskodott a király őrizetéről és a vezetők nélkül maradt visszaözönlő félrevezetett katonaságot gyülekeztette. A lázadás szervezésében vétkes politikusok és az idegen származású katonák ügye rosszra fordultával csupán magára hagyták a királyt és zsoldosok módjára a nemzettel szemben elkövetett árulás következményei elől szökésel iparkodtak magukat kivonni. A lázadás értelmi szerzői közül a nemzeti hadsereg fogságába esett Rakovszky István, Andrássy Gyula és Gratz Gusztáv. A többi felbujtó körözése iránt a kormány egyidejűleg intézkedett. Az Ostenburg csapatok szétszéledtek. Budapest, okt. 24. A „Magyarország“ írja : Egy óra után érkezett a miniszterelnökségre az a hír, hogy Ostenburg csapatainak nagy része elszéledt, a kötelékek lassan-lassan felbomlanak,egyes zárt csapatokat azonban Tatatóvárosban bevagyoníroznak és nyugat felé irányítanak. A Nagy Pál tábornok vezetése alatt álló csapatok most arra törekszenek, hogy Ostenburg katonáinak elszéledését minden körülmények között megakadályozzák és őket leszereljék, nehogy a szétszéledő csapatok bárhol is zavart keltsenek. Hírek vannak arról is, hogy Ostenburg csapatainak egyes kötelékei a Tatatóvárost környező erdőkbe vonultak vissza és innen minden fegyelem, parancs és szervezet nélkül a környéken össze-vissza barangolnak. A nagyköveti konferencia követeli IV. Károly végleges detronizálását. Páris, okt. 24. (MTI.) A nagyköveti konferencia utasította a szövetségesek budapesti képviselőit, szóllítsák fel a magyar kormányt, hogy proklamálja Károly király trónfosztását, személyét kerítse kézre és őt Magyarország elhagyására kényszerítse, mert ellenkező esetben a szövetségesek minden felelősséget elhárítanak azokért a következményekért, amelyek ez ügyből kifolyólag Magyarországra származhatnának. 2. •I«'*.? S Muil KaS z élet a pártkörökben. 17 keresztény egyesülésnél ismét a királykérdés. —s Az idők nagyatádi Szabót igazolták. Budapest, okt. 24. (MTI.) A Keresztény Nemi Egyesülés Pártja ma este a kétkező határozatot hozta: 1. A párt megállapítja, hogy arról az akcióról, amely a mostani súlyos esetet és a kétség kívül sajnos és szomorú eseményeket maga után vonta, előzőleg semmiféle tudomással nem bírt és azért semmi irányban nem vállal felelősséget. 2. A párt a leghatározottabban tiltakozik külső hatalmaknak azon lépései ellen, amelyekkel ismételten beleavatkoztak az ország belügyeibe, ami ellenkezik a trianoni békeszerződésben is biztosított nemzeti függetlenségünkkel. 3. A párt a legmélységesebben sajnálja, hogy magyar vér ömlött. 4. Kifogásolja a párt azt a tenort és hangot, amely az akció folyamán egyes testületek és tényezők által használtatott, mert azt a királyság eszméjére ártalmasnak tartja. Ennek az eszmének sárba rántását pedig bárhonnan jöjjön az, a leghatározottabban károsnak tartja. 5. A konfliktus elintézése tekintetében a párt elvárja a kormánytól, hogy az ország érdeke és a király méltósága egyaránt figyelembe vétessék. Budapest, okt. 24. (MTI.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjában a határozathozatal után vita indult meg, amelynek során Bernolák Nándor azt javasolta, hogy a párt Andrássy Gyulát, Rakovszky Istvánt zárja ki tagjai sorrából. Az indítványt felszólaló sajkkal támogatták Kontra Aladár és Grieger Miklós. Hosszabb óta után a párt határozatát még egy ponttal toldották meg, amelynek a szövege a következő : A párt elítéli azokat, akik akció kezdeményezésében és végrehajtásában ténylegesen résztvettek. Bernolák Nándor erre viszszavonta kizárási indítványát. Az értekezlet este 11 órakor ért véget. A Kisgazdapártban ma este a budapesti Kuruc társaság küldöttsége kereste fel nagyatádi Szabó Istvánt. A küldöttség szónoka Komnay István beszédében üdvözölte a pártot az események igazolta állásfoglalásáért. Nagyatádi Szabó István megköszönve az üdvözlést, hangsúlyozta, hogy a Kisgazdapárt volt az egyedüli, amely arra törekedett, hogy lerázza magáról a 400 éves Habsburg-igát. A párt kitartott a függetlenségi gondolat mellett, mert kezdettől fogva átérezte a karlisták törekvéseiben rejlő veszélyeket, amit az események igazoltak. A párt törekvései eddig méltánylásra nem mindenben találtak, most azonban már azt hiszi, hogy miután a királykérdés teljesen ki van kapcsolva, a párt követelései teljesülni fognak. — Különös örömmel és elismeréssel kell megemlékezni az egyetemi hallgatók hazafias magatartásáról. Az események megmutatták, hogy milyen irányt kell követni. A küldöttség lelkesen éljenezte nagyatádi Szabó Istvánt, majd eltávolízott. Az építőmunkások bérmozgalma. „Elvileg i megadták a 20 százalékos béremelést. — A ..Munkás“ tudósítása. — Pécs, okt. 25. Már több ízben megemlékeztünk arról, hogy a mai szinte már elviselhetetlen drágaság dacára sincs meg a munkásság nagy részének még az a fizetése sem, melyet pécsi pénzben kaptak, mert a munkáltatók siettek a pénzátcserélés konjunktúráját a maguk részére előnyösen felhasználni. A munkásság bérét csökkentették 30%-al, de ugyanakkor nem történt erélyes intézkedés az árakra vonatkozólag, melyek még ma is hatalmas arányokban emelkednek. Legrosszabbul fizetik az építőmunkásokat, kiknek 30 pécsi korona volt az órabérük, ma azonban az órabér csak 21 korona. Az építőmunkások szervezete memorandummal fordult a munkaadókhoz, melyben hivatkozva a jelenlegi nehéz viszonyokra, béremelést kértek. A munkáltatók hozzá is járultak a 20%-os béremeléshez, de csak „elvben,“ tekintve, hogy a mai körülmények között a béremelést „képtelenek“ keresztül vinni, anélkül, hogy „nagy anyagi veszteség“ ne érje őket. Ez mind szép és jó, azonban a munkás viszont mi ,kisbér 26 képtelen magát és családját ily alacsony munkabérből eltartani, különösen az építőmunkások, kik tudvalevő, hogy szezonmunkások. Munkájuk függ az időjárástól s különösen ma, mikor a tél már az ajtón zörget, gondoskodniok kell a télre valóról, ami a mai árak mellett nem kis összeget és nem kis gondokat jelent. Az „elvi“ hozzájárulás még nem elég a munkásságnak ahhoz, hogy éljen is belőle. Mörténik, ha a béremelést nem képesek keresztülvinni ? A szakmunkás kénytelen szakmáját otthagyni s más foglalkozás után nézni, amely legab némileg javíthat helyzetén, ami viszont nem lehet érdeke a munkaadónak,de nem lehet érdeke a köznek sem, mert ép ott, hol munkaalkalom van szakmunkásokra van szükség, kik munkájukkal meghozzák a kívánt eredményt. Hátha állítanak be olcsóbb munkaerőt, melynek felhasználásával nemcsak a munkaadót, de a munkáltatót is súlyosabb veszteség érheti, mint amit az építőmunkásság béremelése okozta differencia kitesz. A pécsi kir. törvényszék elnökétől. 1921. El. I. C. 52-11. sz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir. igazságügyminiszter ur 1921. évi 23514. I. M. E. számú rendeletével a rögtaxibireskedést, melyet az 1921. évi 5348. I. M. E. számú valamint 1921. évi 14896. I. M. E. rendeletek a pécsi kir. törvényszék megszállva nem volt területén a hűtlenségre és a lázadásra korlátoztak, a pécsi rer. törvényszéknek megszállva nem volt területén a gyújtogatásra is kiterjesztette és ehhez képest a rögtönbíráskodás kihirdetését a pécsi kir. törvényszék a megszállva nem volt területén erre a bűncselekményre is elrendelte. A pécsi kir. törvényszéknek a Trianonban kötött békeszerződés életbelépése folytán a Szerb-Horvát- Szlovén állam hadiereje által kiürített területére nézve az 1921. évi augusztus hó 16. napján 18359. I. M. É. szám alatt kelt rendeletben foglalt különleges rendelkezés és ennek alapján a szekszárdi kir. törvényszék elnöke által f. évi aug. hó 22. napján k bocsájtott hirdetménnyel az abban felsorolt összes bűncselekményekre a pécsi kir. törvényszék megszállva volt területénkihirdetett rögtönbíráskodás hatálya továbbra is érintetlenül fennáll. Felhívom ennélfogva a polgári büntető bíráskodás alá tartozó lakosságot, hogy a gyújtogatás bűncselekményének elkövetésétől óvakodjék, mert különben rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik. Pécs, 1921. évi október hó 22-én. Klie Lajos, a pécsi kir.törvényszék elnöke — Érdekes statisztikát állítottak össze, mely szerint Pécs városának a szavazókörletek beosztása szerint van 183 útja és utcája, 11 tere, 8 telepe, 44 dűlője, 2 pusztája, 1 gyermekmenhelye, 1 kilátója, 3 országútja, 5 névtelen utcája s a Bányatelepen 8 utcával, 2 úttal, 9 völggyel és 4 aknával.