Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-01-01 / 1. szám
I A mérleg .............„ Régen lezárja könyveit, mérleget kérit, hogy meglássa, azok az üzleti ívek, melyek működését az elmúlt esztendő alatt irányították, meghozták-e a kivánt eredményt, igazolták-e vállalkozásait, felvirágoztatták-e üzltét. Politikai életünknek billancát, ha ma meg kellene csinálnunk, arra a tpasztalatra jutnánk, hogy az elvárt év a meddő kísérletezések, a siertelen vállalkozások esztendeje volt. Ikem mi mondjuk ezt a kritikát — ezt Bethlen István gróf miniszter■jjlnök mondotta akkor, amikor a mai ■politikai és parlamenti viszonyokat digmatizálta. Ennek a politikai mérlegnek legagyobb tehertétele a közjogi viták. Helyik unos-untalan vissza-vissza mnek, egyszer az 1920 évi I. t.-c.majd a húsvéti királylátogatás után, cuttá lett legitimizmus vagy szabadlg választási elv kiélesedésében, így a megismételt királypuccs szülte igodalmunkban, a detronizációs törvévényjavaslat által előidézett viták■ aiu_vagy a nlntelmi bizottság ia. m ,sl..-.a által felidézett viharokban. Ez a kérdés fekszik rá mindenre, szüli a pártok uj alakulatait s eelyezkedésit a legújabban. Bethlen István gróf miniszterelnöki úr pécsi beszéde alkalmával keres ellene védelmet az egységes párt megalakítására irányult kísérletben. A másik tehertétel az, hogy az ország lakóinak egy igen tekintélyesrésze — a munkásság — kikapcsoló-dott a politikai életből, s igy az el- smult idők politikai felelősségéből is. Síjjába hangoztatták azt, hogy a kormány bebizonyította, hogy e politikaifaktor nélkül sem reked kátyúba politika szekere ! Volt kormányzás hogy ne lett volna — de akkor, amikor a kormány kifelé akart demonstrálni, amikor az egységes népakaraira hivatkozott, akkor az aktái• .1 mindig hiányzott egy, a mely a unkássággal való együttérzésről taiskodott. Ma már a mérlegnek ez a tehertétele ha nem is teljesen, de szanálva van, gy legalább is azon az utón vagyunk, gy gyógyulást nyer. Egészséges politikai élet akkor van, akarata egy egységes, tömör pártot alakít, amelyből számozott kormánynak a szükséges tekintélyt és erőt kölcsönzi arra, hogy az az ország javára szolgáló intézkedéseket kezdeményezhessen s keresztül isvihessen. De hozzá tartozik az egészséges politikai viszonyokhoz az is, hogy ugyaezzel a párttal szemben komoly, egységes ellenzék álljon, melynek ereje nem a mindenáron való kormánybuktatás forszírozásában merül ki,1 9918 nem a kormány és kormányzó párt által kezdeményezett intézkedéseknek, komoly, céltudatos kritikájának munkáját vállalja, hogy a rossz, intézkedés jóvá, a jó még jobb legyen! Harmadik tehertétele mérlegünknek a fennebb elmondottak hiánya, mert ezek nélkül a kormány mindig csak időről-időre toborzott többségre támaszkodhatik és hogy ez a kormányzási alap milyen ingatag, azt épen az elmúlt év politikai tükre mutatja meg. Ez a három tehertétel okozta, hogy az elmúlt év politikai eredménye nem aktív, legalább is nem annyira, amenynyire ép ennek a szerencsétlen országnak az érdekében lenni kellene. A gondos kereskedő levonja a mérleg tanulságait s a jövő esztendő sikerét azzal biztosítja, hogy a tehertételeket a jövőben kiküszöböli. iitílj.X.i á»BA- H«ISf£J«n 68 ,'!íisk«f!í igyiíívrt — — 120 K. Egy tét« — — 40 K, f mmmhmm & peuim s£Q€iáidemokrafa munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖ&JELENZELftfi. Szakdiztfi&é« és kiadóhivatal: Zrinyi-utca 13« az4s • Telefonszám 376. A nemzetgysülés tegnapi Illése. Grieger Miklós a szabadságjogokról. — A kormány mulasztásai idézték elő a drágaságot. — A kereszténypárt tüntetése a Házban a volt király mellett. Pallavicini a nemzeti hadseregről. Az indemicitási javaslat tegnapi tárgyalásán elsőnek Grieger Miklós szólalt fel. Beszédében foglalkozott a szabadságjogok visszaállításával. A miniszterelnök megígérte, hogy a . tzalvinEi'ifpjjgnl.-^f_flaki L’Jisen visszaállítja, így megszüntette a Cenzúrát és hatályon kívül helyezte a gyülekezési jog korlátozásáról szóló rendeletét. Kiemeli, hogy a háború után szükségessé vált a sajtó megrendszabályozása, amely főbűnös volt a forradalom felidézésében. Ő is ezen az állásponton volt. Amikor azonban tudatára ébredt annak, hogy a szabadságjogok áthágását nem a destrukció letörésére használják, hanem saját uralmuk fentartására és ebből rendszert csináltak, újból a cenzúra eltörlése mellett foglalt állást. Kívánja hogy ne cenzúrázzák például a parlamenti tudósításokat. A nemzetitek csak úgy tesznek szolgálatot, ha az igazság szellemében írnak. Azután a nyomdász munkásokhoz szól és azt mondja, hogy a nyomdászok sztrájkba lépéssel meghiúsíthatják a sajtószabadságot. *Arra kéri a nyomdászmunkásságot, hogy a sztrájkot csak ultima ■ rációként alkalmazza, főleg oly eset-ben, ha ennek gyakorlása cenzúrát jelent a sajtó finomítására. Ők maguk követelik leghangosabban a sajtószabadságot. Majd a kormányhoz fordul s kéri, hogy ne álljon meg félúton, mert a cenzúra eltörlésével még nem élt teljes szabaddá a sajtó. A sajtószabadságnak ugyanis két lényeges kelléke van: a cenzúramentesség és a szabad kolportázs. A miniszterelnök továbbá kijelintette, hogy ki akar békülni a munkásság azon rétegével, amey sridigen elzárkózik a többi osztálytól és mint ellenzék szerepel minden kormányzattal szemben. Hogy a munkásságnak egy része bizonyos elzárkózó politikát folytat és a kormánynak ellenzéke, ez nem elég jogcím arra, hogy a munkássággal szemben kivételes rendszabályokat léptessen élelére. A miniszterelnök hozzátette még, hogy a munkásság részére biztosítani kívánja a szakszervezetek szabad működését. Ez természetes. Nagy megelégedéssel veszi tudomásul a kormánynak azt az intézkedését, hogy a bányamunkásokat felszabadította a katonai felügyelet alól, továbbá azt, hogy a kormány a munkások és munkaadók közötti viszonyt szabályozta. A munkanélkliek helyzetének enyhítésére azonban a kormány nem tette meg a kellő lépéseket és még ma is 52.000 munkás van munka nélkül. Figyelmezteti a kormányt, hogy ne csak az ipari munkásság ügyét karolja fel nagy szeretettel, hanem a mezőgazdasági munkásokról is gondoskodjék. Ezután áttér a felekezeti egyenetlenségekre , melyeket meg kell szüntetni, hogy a közös megértés útjánmunkálkodhassanak a nemzet felépítésében. A választójogi reformmal kapcsolatban tiltakozik az ellen, hogy a választójogot megcsonkítsák, majd a felsőház visszaállításával foglalkozik. Elismeri alkotmányos szentnek, de egy demokratikus alsóház nem tűrhet meg maga mellett oligarchikus felsőházat, majd a vármegyei refomra tér át. A vármegyének csak demokratikus önkormányzata lehet. Ezután 5 perc szünet. Szünet után a királykérdésre tér át. A királynak, minthogy törvény nem tiltotta, joga volt Magyarországra visszatérni. Más elbírálás alá esik az a kérdés, hogy ennek a vállalkozásnak idejét és módját helyesen választotta-e meg és komolyan számolt-e lépésének következményeivel és azokkal a megpróbáltatásokkal, amelyek az országra zúdultak volna. A kormány azon eljárásához, hogy a trón elfoglalását megakadályozta, ő megadja a felmentést és pedig azért, mert választani kellett béke és háború között. Hogy a béke mellett döntött, helyesli. Elítéli azokat, akik a királyt tanácsukkal félrevezették. Elismeri, hogy vannak stréber legitimisták, akik szabadalmazott királyhűségükért jutalomban akarnak részesülni. De vannak elvakult szabadkirályválasztók is, akik abban az esetben sem látnák szívesen IV. Károlyt a magyar trónon, ha felvirágoztatná is az országot. Fájdalommalérintette őt a trónfosztás módja. Legfontosabb kérdés a drágaság és az élelmezési nehézségek kérdése A kormány az aratás után nem szerezte be gabonaszükségletét és még mindig tűri, hogy a nagy bankok a pincékbe halmozzák fel az élelmicikkeket. Amikor a dollár 382-en állott, a földművelésügyi miniszter megfeledkezett az amerikai zsír behozataláról. Ami a kormánynak a lakásínség enyhítésére vonatkozó álláspontját illeti, azt magáévá teszi. A földreform még sincs végrehajtva. Azt látja, hogy a nagybirtokosok még most sem értették meg a kor intő szavát. A költségvetést csak három hónapra szavazza meg. gy ha a nép meg nem hamisított 9 © Pannónia Kávéházban 9® I a gy Szilveszter-E s I é I y ÍNÁS BANDI teljes zenekarával Vasárnap tea-uzsonna katonazenével. — / WUll 12 óráig a söröző összes helyiségében mulatság hangversenyez. IVlSiiCZ'KlSOISOitlS* ^ &&?*... Csak a Pannónia vezet az egész vonalon, mert Deutsch és Prantner a tulajdonosuk.