Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-01-14 / 11. szám
2. oldal kozzék bele minden erejével. Állítson össze egy munkabért megállapító bizottságot, amely hivatva tegyen a munkaidő és munkabéreket szabályozni. Hajlandó-e a kormány a mai munkabér diktatúrát megszüntetni és a munkabér megállapítására bizottságot kiküldeni. Vass József: Azokról a nyugtalanságokról, amelyek a munkásság körében külöböző irányban érvényesülnek, a kormánynak tudomása van. Abban a helyzetben nem vagyok, hogy kimerítő választ adjak, de tudom, hogy a miniszterelnök a legnagyobb és a legmesszebbmenő pontossággal figyeli az eseményeket. Én erről a helyről a munkásság minden irányához azt a kérelmet intézem, hogy tegyenek félre minden ellentétet, fogjanak össze és dolgozzanak. A kormány a maga részéről el fog mindent követni, hogy elősegítse a bölcs és higgadt megértést. A miniszter végül kijelenti, hogy a konkrét kérdést még a mai nap folyamán vizsgálat tárgyává teszi és kéri a nemzetgyűlést, hogy a választ egyelőre tudomásul vegye. Szabó József kijelenti, hogy ha a kérdés elintézését nem találná kielégítőnek, akkor a keresztényszocialisták kénytelenek lesznek hasonló eszközökkel élni a szocialista munkásokkal szembe. Vass kultuszminiszter megjegyzi, hogy nagyon sajnálja, hogy a kérdésből hatalmi kérdés lett, amelyet minden tekintetben el kellett volna kerülni. A választ a Ház és az interpelláló tudomásul vette. Az ülés 15 órakor véget ért. . A belgák hallani sem akarnak a német szövetségről. A Neue Freie Presse írja : At úy látszik, hogy Lloyd George Franciaország, Anglia, Belgium és Nénekország között kötendő egyezmény gondolatával foglalkozik. A belgák felháborodással utasítják vissza ezt a tervet és kijelentik, hogy a jóvátételről sohasem mondanak le és a németekkel nem lépnek szövetségre. Albánia határmegállapítása. A nagyköveti értekezlet tegnap Cambon elnöklésével ülést tartott, tínelven elhatározták, hogy az albániai határmegállapító bizottságot január 18-án párisi ülésre hívják egybe. A bizottság, amelyben Franciaország, Anglia, Olaszország, Szerbia és Albánia képviselői foglaltak helyet, Párisból Firenzébe megy, hogy ott a határőrmegvonást az olasz kormány birtokában levő okmányok alapján tanulmányozza. Elutasították a németek tiltakozását a saar-vidék ügyében. Genfből jelentik : A népszövetség tanácsa vita nélkül elfogadta a németeknek többrendbeli tiltakozását a saarvidéki kormánybizottság július 15-iki rendelete ellen, amely megállapítja, hogy ki tekintendő saarvidéki lakosnak és egyúttal elutasította a németeknek azt a kívánságát, hogy a kormánybizottság meghatalmazását ne újítsák meg. A népszövetség tanácsa ellenkezőleg megújította a bizottság mandátumát és Rault, a kormánybizottság elnökét ebben az állásában megerősítette. *' -y' Lemondott a francia kormány. Páris, jan. 13. (MTI.) Briand kormánya beadta a lemondását. Millerand elnök a lemondást elfogadta. — — Munkás Bethlen miniszterelnök és Schober osztrák kancellár találkozása * * # Tegnap megkezdődtek a tárgyalások és megalakították a bizottságokat. Bécs, (MTI. Bethlen István miniszterelnök tegnap reggel 8 óra 30 perckor a magyar kül-, kereskedelmi és pénzügyminisztériumnak mintegy 15 előadója kíséretében Bécsbe érkezett. A miniszterelnök nyomban a magyar követség palotájába ment. A pályaudvaron Maszirevics magyar követ és Reich miniszteri tanácsos fogadták. Bécs. (MTI.) A két delegáció tegnap délelőtt 10 órakor ült öszsze. A kormányelnökök a külügyminisztériumban előzőleg rövid megbeszélést folytattak. Az együttes ülés megnyitása alkalmával Schober üdvözlő beszédet mondott. Kifejezte önömet, hogy a két állam közt tárgyalásra került sor. Ezután 3 bizottság megalakítását javasolja : egyet a pénzügyi, egyet a forgalmi és határkérdések, egyet a kereskedelempolitikai problémák számára. Belliién megköszönte az üdvözlést, csatlakozott az elhangzó indítványokhoz. A délelőtti ülés a kora déli órákban ért véget. Az ülés lefolyásáról a Magyar Távirati Iroda a következőket tudta meg : Az ülés megkezdésekor Schober Ausztria és Bethlen Magyarország nevében üdvözölte az értekezletet. A délelőtti ülés célja az volt, hogy a tárgyalások programját megállapítsa. Megegyeztek abban, hogy a pénzügyi bizottság a nyugat magyaországi üggyel összefüggő következő 7 kérdésről fog tárgyalni. A magyar állam tulajdona és a közös tulajdon kérdésről; az adó- és illetékhátralékok kérdése ; a bankjegyforgalom kérdése ; a háború előtti és háborús adósságok rendezésének kérdése ; a nyugatimagyarországi terület kérdésével összefüggő kártalanítás. Valamint az alkalmazottak nyugdíjának kérdése. A forgalmi bizottság feladata, lesz, hogy foglalkozzék a határmenti forgalom ügyével. A konferencia plenáris ülése után az egyes bizottságok azonnal összeültek, hogy megállapítsák a tanácskozási rendet. Mind a három bizottság tanácskozásai délután 4 órakor kezdődtek az osztrák külügyminisztériumban. A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Országos Szövetségének Helyi Csoportjai alakuló közgyűlésüket a következő helyeken s időben tartják meg január hó 15-én: Pécsbányaterepen vasárnap délelőttiél 10 órakor a Schlégl-féle vendéglőben, Hosszúhetényben vasárnap délelőtt 10 órakor a községi vendéglőben. Mecsekszabolcson délután 3 órakor a Kner-féle vendéglőben. Vasason vasárnap délután fél 3 órakor a bányatelepi vendéglőben. Somogyban vasárnap délelőtt 10 órakor a bányatelepi vendéglőben. Napirend a következő: 1. Jelentés a megszállás alatti működésről. — 2. Jelentés a szövetség II. országos közgyűléséről. — 3. Vezetőség újjáválasztása. — 4. Bányamunkások gazdasági helyzete. — 5. Esetleges indítványok. Mi az oka a Ganz-gyári munkáskizárásnak is- # & A kizárt munkások nyülése. — Az ijazgatóság provokációja a herdiktatura és a munkaadói önkény érdekében. — Az olcsó munkaerők. A vasipar harcot indít a munkásság ellen. Budapest, jan. 12. Mióta a szociáldemokrata munkásság némi szabadságot nyert a szervezkedés terén, azóta a keresztény szocialisták a tőkével megindították hadjáratukat a szociáldemokrácia ellen. Míg a keresztényszocialisták nem bíznak már saját magukban s tudják jól, hogy az öntudatos munkásság tudja azt, hol védik meg az érdekeit,veszve érzik lábuk alatt a talajt, — addig a tőke fegyvertársat nyerve a keresztényszocialistákban, felhasználja őket a bérek leszorítására, ha az öntudatos munkásság a tőke önkénykedése ellen felemeli a szavát, — úgy a munkáskizárás következik. Itt azután a tőke a keresztényszociálisokkal együtt megkezdik a hadjáratot — vörös terrorral, izgatással s egyébb teljesen hozzájuk -hasonló rágalmakkal a szociáldemokraták ellen s az ügyeket ferde világításba helyezve úgy a közvéleményt, mint a kormányhatalmat a szociáldemokraták ellen óhajtják izgatni. Élénk példáját nyújtják ennek a budapesti vasmunkáskizárások. Tegnapi számunkban mgemlékeztünk arról, hogy a budapesti Garz- Danubius gyár 2400 munkását zárta ki. Ebben az ügyben a kizárt munkások szerdán gyűlést tartottak a Vasas Otthonban. A felszólalások folyamán kitűnik, hogy a harcot az ifluzsratósáji provokálta. Ugyanis az igazgatóság nem akarta visszavenni a gyár két régi kipróbált munkását, kik most kaptak kegyelmet s vissza akartak térni régi munkahelyükre. Míg a gyár arra való hivatkozzással, hogy „nincs munka” a két szervezett munkást elküldte, addig ugyanakkor berendeltett hat keresztényszocialista munkást. A bizalmiak érintkezésbe léptek az újonnan fölvett munkásokkal s kérték őket ne engedjék magukat eszközül felhasználni a szer- vervezett munkások ellen, s amig a régi munkást vissza nem veszik, ők se álljanak munkába. A munkások közül négy megértette a helyzetet s távozott, kettő megmaradt. Béntódás senkit nem ért, mert a bizalmiak higgadtságra intették a munkásságot. Hétfőn a két keresztényszocialista munkás felment, kikérte a könyvét és munkabérét. Kijelentették, hogy bántódásuk nem történt s a tömeg indulatát a bizalmiak higgadtsága szerelte le. Ennek macára, amikor bizalmiak reggel munkára mentek, az irodába ki akarták adni bérüket és könyvüket, mikor ezt nem fogadták el, tudatták velük, hogy az igazgatóság a bizalmiak könyvét és pénzét elküldte a hatósághoz s ők tovább nem dolgozhatnak. Az irodában rendőrök és detektívek voltak. A bizalmiakét a munkásság szabadította ki az irodából. Tekintve, hogy a munkásság ragaszkodott a bizalmiak munkába állításához, az igazgatóság a munkások által delegált bizottsággal ebben az értelemben nem tudott megegyezni, a munkásokat a gyárból kizárta s az üzemet beszüntette A gyárnak régi törekvése a munkabérek leszorítása és a munkaidő emelése. Ezt a célt akarták a keresztény- 1922. január 14. Bethlen nyilatkozata Magyarország és Ausztria jövendőviszonyáról. — A „Munkás” tudósítása. — Bécs. (MTI.) A Neue Freie Presse esti lapja egy Bethlen Istvánnal folytatott intervjút közöl: Ausztriához gazdasági téren való közeledés elé a magunk réseiről akadályt nem gördítünk, mondta a miniszterelnök. Ezt a közeledést hathatósan előmozdítani készek vagyunk, ha Ausztriában is hasonló szellemmel találkozunk. Természetesen felvetődik az a kérdés, hogy a jövőben miképen fog alakulni a két ország politikai viszonya. Ha sikerül a tárgyalásokat az engesztelékenység szellemében befejezni, ha a kölcsönös előzékenység jegyében gazdasági megegyezésre fogunk lépni, ha ennek szükséges előfeltételét, a barátságos légkört megteremtettük, akkor a két szomszédállam politikai viszonya magától adódik. Hozzá akarunk látni, hogy álillamjogi kötelezettség nélkül a régi viszony újból helyreálljon. •Ennek magától értetődőfeltétele az, hogy Ausztria ne kössön más államokkal olyan szerződéseket, amelyeknek éle ellenünk irányul. Reményteljesen tekintek a bécsi tárgyalások kimenetle elé, amelyeknek nehézségeit semmi szín alatt sem lehet lekicsinyelni.