Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2. oldal ségeseik. Mi hát az az októbrizmus, nézzük, hogy mit is ugatnak azok a kutyák. Az októbrizmus nem forradalmat jelent. Az októberizmus jelenti a dolgozók demokratikus Magyarországát és ebben az értelemben valljuk magunkat októbristáknak. Jelenti az általános titkos választói jogot, a lajstromos szavazást az egész országban a kisebbségek arányos képviseletével jelenti a reformokat a szabadságjogok helyreállítását, a népparlamentet jelenti a jogrendet és jogbiztonságot jelenti az ország morális és gazdasági elszigeteltségének megszüntetését az igazi termelő munka megindítását, a konszolidációt a felekezeti és társadalmi békét, az ellenforradalmi kilengések és sérelmek reparálását, bekapcsolódást a kulturállamok közösségébe, jelenti az aránylagos teherviselést s megszüntetését annak a lehetetlen állapotnak, hogy amikor tizenegy milliárd korona bevétele van álla annak a forgalmi adóban, ugyanakkor a földbirtok egyenes állami adója csak 265 millióban szerepel, repel. Jelenti a Hegyeshalmy-féle kereskedelmi politika és a Tomcsányi-féle jogszolgáltatás megszüntetését és jelenti végelemzésben a munka, jog és kenyér országát ! Ezt ugatják ezek a kutyák, ez az októbrizmus. Az egységes párt politikája az ország pusztulása, a halál, a dolgozók politikája az életlehetőségek megteremtése, a haladás az élet ! De Bethlen hasonlata egyébként is sántít, mert Lloyd George által felemlített kutyák a haladást ugatják meg s ugatásuk, mint a holdat megugató kutyák hangja visszhangtalan, s hatástalan szűnik el — a mi ugatásunkat a nép visszhangja kiséri, s hangjára mint hajdan Jericho falai úgy omlanak össze a reakció bástyái. Esztergályos János szavaiban arra a tünetre mutat rá, mely szerint az egyes pártok jelöltjei most országszerte kortesúton járnak, mindenütt szemetet hirdetnek s mindenütt bizalmat kérnek a maguk számára és nem árt ilyenkor kissé félrelebbenteni a függönyt arról a politikai ablakról, amelyet az egyes pártok jelöltjei olyan féltő gonddal igyekszenek eltakarni s ez ablakon keresztül benézni az egyes pártok múltjába, hogy, hogy szolgálták a múltban azokat az elveket, amelyeket most hirdetnek. A szociáldemokrata pártnak nincs eltakarni valója. Azok a pártok, kik 1914-ben a világháborút megcsinálták, nem tanultak az idősb Andrássy Gyulától, aki Boszniát egy rezesbandával akarta elfoglalni, s a sok vért és áldozatot kívánt, majd két évig tartott harc eredménye azoknak adott igazat, akik a harcot ellenezték, s kitűnt, hogy az egész ország homokjával, hegyeivel, kecskéivel, s kecskepásztoraival nem érte meg a reá fordított áldozatot. Most is azt hitték, hogy egy séta lesz az egész hadjárat, s a négy és fél évig tartó háború elvette az ország nagy részét. A trianoni szerződés revíziója. A szociáldemokrata párt nem ismeri el, hogy joga legyen a kardnak, ágyúnak , embereket megkérdezésük nélkül oda csatolni, ahova tartozni nem kívánnak. Követeli, hogy a trianoni szerződés revízió alá vetessék, hogy az elszakított területen népszavazás útján dönthessenek az emberek hovatartozandóságuk kérdésérben. A helyzet adva van és tiszta . Minél több ilyen ugató kutyát a parlamentbe, hogy a reakció ellen a harcot ott benn felvehessék ! Az új nemzetgyűlés feladata. Az új nemzetgyűlés feladata csupán az lesz, hogy az általános egyenlő és titkos választójogot megvalósítsa, hogy a jogrendet és jogbiztonságot helyreállítsa, hogy az ellenforradalmi kilengéseket megszüntesse, lehetetlenné tegye s jóvátegye. Aztán jöjjön az új népparlament ! Ennek a nemzetgyűlésnek feladata csupán az állványok lerakása, az igazi építés munkája a népparlament feladata lesz. A demokrácia megteremtése egyformán érdeke munkásnak is polgárnak is egyaránt, mert az igazi demokrácia az "életlehetőségeket jelenti. Aki élni akar, aki szívén viseli a maga és családja sorsát, gyermekei jövőjét, aki azt akarja, hogy becsületes munkája után tisztességesen megélhessen, aki szabad ország ,szabad egyenegyenjogú polgára akar lenni, az jöjjön velünk ,támogassa jelöltünket, aki egész életét a demokrácia, a munkásmozgalom szolgálatában töltötte és aki a dolgozó nép bátor és megfélemlíthetetlen harcosa lesz az új parlamentben. Éljen Esztergályos János ! Éljen a dolgozók szabad,demokratikus Magyarországa ! Dr. Kiss Jenő szavait gyakran szakította félbe a megjelentek kitörő tetszésnyilvánítása, s befejezése után percekig szűnni nem akaró éljenzés és taps fejezte ki azt az együttérzést, amellyel hallgatóságát beszéde folyamán magával ragadta. A közel ötnegyed óriág tartott beszéd után Dick György elvtárs elnök a szót Pécs II. kerülete szociáldemokrata képviselőjelöltjének adta át. Ám az elszakított területek visszacsatolásához rém az a politika kell, amely ma folyik, hanem olyan belső állapotok megteremtése szükséges, amely az elszakított területen élőkben ébren tartja a visszacsatolás vágyát. A külpolitika terén abban kell hagyni a francia orientálódást, hanem a bennünket körülvevő államokkal, az úgynevezett utódállamokkal szemben kell a barátságos viszonyt ápolni, akikre gazdasági összeköttetéseink utalnak. Helyes belpolitikát kell csinálni. És főkép helyes belpolitikát kell csinálni. 1919 óta nincs Magyarországon jogbiztonság, jogrend és közrend, s ennek következménye az, hogy légmentesen el vagyunk zárva szomszédainktól. 1919 óta honosodott meg nálunk a felelőtlen elemek intézménye és nincs erő, amely e felelőtlen elemek garázdálkodásának gátat tudna vetni. Gyilkosságok s bombamerényletek, rombolások és attrocitások kinyomozhatatlanok, ami a külföld határait még szorosabban zárja el előlünk, s a felelőtlen elemek minden megtorlatlan gazsága ezen az országon, magyar hazánkon üt újabb sebet ! Azt akarjuk, hogy rend legyen, mindenki nyugodtan járhasson, s ne éljen abban a bizonytalanságban, hogy este, ha lefekszik, nem tudja, hogy másnap fölébred-e. Demokráciát akarunk és jogegyenlőséget. Az általános titkos választói jog kiterjesztését a nőkre is, mert ha az a magyar nő, az a magyar anya jó volt az államnak, hogy legszentebb kincseit föláldozza a háború alatt, hogyha jó volt arra, hogy abban az időben, amikor máskor még virágokat tépett a mezőn, a hadfölszerelési és a tölténygyárakban az erejét, életét 12 esztendős korától föláldozza, legyen jó arra is, hogy részt vehessen abban a politikai küzdelemben, amely az ország sorsának s ebben saját sorsának igazgatásáért foly. Követeljük a fokozatos teherviselést, megszüntetését annak a lehetetlen állapotnak, hogy a közterhek kilencven százaléka a dolgozó tömegek vállaira nehezedik, hanem ez a teher azoknak a vállaira kerüljön, akik elbírják ! Az egyenes állami adókból várható bevétel, Magyarországon huszonötezer millió koronát tesz ki, s ebből a földbirtok állami egyenes adója csupán 350 millió ugyanakkor, amikor a minden háztartásban szükséges cukornak fogyasztási adója kétezer millió korona . Jó szociálpolitikát, munkásvédelmi törvényekkel. Helyes szociálpolitikát követelünk, becsületes munkástörvények létesítését, az aggkori biztosítást, nehogy egy munkában eltöltött hosszú élet után a keresetképtelen munkás arra legyen utalva, hogy megvárja, míg szomszédjai könyörületből egy falat kenyeret, vagy egy alamizsna koronát nyújtanak neki. Követeljük az egyesülési, gyülekezési szabadság megvalósítását, mert tarthatatlan az a védekezés, hogy a korlátlan gyülekezési szabadság az országnak ártalmára lehet. — Angliában, ha az a munkás haza megy munkájából s eszébe jut, hogy gyűlést tart, kimegy a parkba s az ott jelenlevők előtt mondja el azt, amit el akar mondani és Amerikában, az utcasarkon, a sarokkőre állva mondhatja el a körülötte gyülekezőknek mondanivalóját s a policeman (a rendőr) legfeljebb arra vigyáz, hogy a szónokot senki ne zavarja ! És ezek az országok nem mennek tönkre, ezek nagyok lettek ; hát éppen csak Magyarországot tenné tönkre a szabad szó, a szabad gyülekezés ? Követeljük a biztosítást munkanélküliség esetére, amely nem a dologtalanság istápolója legyen, hanem az önhibáján kívül ,munkaalkalom nélkül szűkölködő munkaerőnek karbantartása, megóvása a lezülléstől, a lerongyolódástól. Követeljük, hogy a nők és gyermekek védelme törvényesen biztosíttassák. A háborús múlt tapasztalatai igazolták, hogy a nőket életük legszentebb idejében, az anyaság idejében sem kímélték, s a háború utáni idők megmutatták, hogy a háborús viszonyok között szült gyermekek mind elpusztultak! Ezért szükséges a nőknek és gyermekeknek törvényes védelme, az ország jövője érdekében. Követeljük a modern ipartörvény létesítését és a munkaidő törvényes megállapítását. A munkakönyvekben ma egy nagyon szomorú pont van, amely kimondja, hogy a munkaidő reggel 5 óra előtt nem kezdődhetik és esti 9 óránál tovább nem tarthat! Ez azt jelenti, hogy a munkáltató tőke, ha érdeke úgy kívánja, napi 16 órán át foglalkoztathatja ugyanazt a munkaerőt . Hogy az ilyen munkaerő mit produkálhat, a pihent munkaerővel szemben, azt hangsúlyozni sem kell, ezért érdeke magának a termelésnek is, a 8 órai munkaidő törvényes szabályozása ! A munkásoknak nem érdekük a sztrájk, ezért követelik egy olyan munkásokból és munkaadókból álló pártatlan vezetéssel bíró törvényes szerv létesítését, amelynek munkabéri kérdésekben döntő szava legyen, ezért követelik az egyeztető hivatalok felállítását. A drágaság letörését követeljük. Az országot fojtogató drágaság letörésére intézmények állítását követeljük, de ehhez az kell, hogy az állam maga szűnjön meg a legnagyobb árdrágító lenni. Amikor valami közszükségleti cikk a határon bejön, ott áll az állam a határon, s a rája kivetett vámokkal az árát egyszerre a magasba szökteti, a financiális körökben az reízlik, hogy a vámemelésnél a kartonra újabbik 80%-os vámot vetnek ki. Ez azt jelenti, hogy az a munkásnő kartonruháját legközelebb 80 %-al drágábban fogja megvenni. Ha szüksége van az államnak a bevételek fokozására, ám emelje föl a drágakövek, a luxuscikkek árát, de ne a munkásnők kartonruháján akarja bevenni a kiadásai fedezésére szükséges összeget , ezért követeljük a közszükségleti, élelmi és iparcikkek vámmentes forgalmának megengedését! Ha szüksége van az államnak kiadásai fedezésére, akkor nézzen szét azok között, kik a háború alatt a papírba kar csókát, az ócska katonanadrágokat stb. szállították, és milliárdokat gyűjtöttek így egybe, s ha épp oly erős kézzel, épp oly kegyetlenséggel kényszeríti őket vagyonuk fölöslegének leadására, amily kegyetlenséggel szükségletei fedezését rajtunk most behajtja, akkor megvalósítja majd a fokozatos teherviselést, s azokra hárítja, akiknek vállai könnyebben elbírják. Követeljük a határok megnyitását, ehhez azonban az kell, amit az előbb említett: a jó belpolitika mellett az utódállamokkal való kereskedelmi viszony megindítása. Ha nagy kiadásai vannak az államnak, vegye elő a költségvetést és vegye revízió alá az állami kiadásokat, törölje belőle a fölösleges tételeket és rendkívül sokat megtakaríthat ; követeljük a takarékosságot az állami költségvetésben s a fölösleges kiadások törlését. Nem nagy tétel, de az sem engedhető meg, hogy a kiadási tételek ily ijesztő volta mellett az ország miniszterelnöke az ország pénzén, az ország szénén, kortesvonatokkal járja be az országot. Be kell szüntetni a kiviteli engedélyeket, amik a drágaság fokozását a végtelenségig növelik, meg kell szüntetni a monopóliumokat ! A hadirokkantak, özvegyek és árvák ügyének intézményes rendezése. A hadirokkantak, a hadi károsultakról való gondosokdás, azok ingyenes ellátása, kiképeztetésük ipari, vagy irodai munkára, olyan követelmény, amelyet jogosan elvárhatnak az országtól azok, akik életerejüket, egészségüket áldozták föl az országért. A hadiözvegyek és hadiárvák, akik a legszentebbjüket vesztették el, joggal elvárhatják, hogy állami ellátásban részesüljenek veszteségükért, hogy az állam neveltesse, foglalkoztassa őket. Ipar és keerskedelem védelme. A kisipar és kiskereskedelem védelmét követeljük a sok millióval támogatott kurzus szövetkezetiekkel szemben. A kisipart állami gépek juttatása, kamatmentes ipari kölcsönök folyósítása által, ami a most annyira hangoztatott többtermelés érdekében is szükséges. A kereskedelem támogatása az utódállamokkal kötött helyes kereskedelmi szerződések megkötésével. Esztergályos János programbeszéde. Munkás 1922. május 16.