Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-09-27 / 208. szám

1922. szeptember 27. Szerda Egyes szám­ára 5 K II. évfolyam, 208. szám, K 120.­­K 60.­­K 30— A pécsi szociáldemokrata párt hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: DAMIEL ANZELIM. IHK9W A liberális pártok. A liberális pártok frontjának ki­alakulását a kurzus vitézei minden­félekép meg szeretnék akadályozni, s ezért n­apról-napra dobnak a politika­i alakulatok közzé olyan szenzációkat, amelyektől a kialakuló front megbont­­lasztását várják. A liberális front kialakulása körül tevékenykedő politikusokat igyek­szenek diskreditálni a nagy­közönség előtt, ha ez nem sikerül akkor tenden-­­ ciózusan kolportált politikai hírekkel egymással szemben akarják őket bi­zalmatlanokká tenni, a féltékenységet akarják felkelteni abban a hitben, hogy ily formán lehetne kovászt keverni s az egész alakulást elsavanyítani. Az emigráció kérdésének tenden­ciózus színezéssel a köztudatba dobása ezt a célt szolgálta, a­mikor ez nem sikerült, akkor meg meggyanúsítják azokat, akik a liberális front megal­kotásán dolgoznak, hogy Andrássy Gyula gróf érdekében foglalt akciójuk­hoz é s a liberális alakulat Vezetőjéül Andrássy Gyula grófot akarnák meg­tenni. Hiú erőlködés, amit a haldokló kur­zus a hatalom érdekében kifejt. Sőt ! Mennél jobban igyekszik a liberális pártok közé éket verni, mennél na­gyobb erőt fejt ki, hogy megingott hitelét továbbra is fenntartsa, mennél lázasabb munkával akar erőt szerezni céljai elérésére, annál jobban megerő­síti azt a meggyőződést , hogy az ellen­zéken most elforgácsolt liberális poli­tikai erőket a legszorosabban egyesí­teni kell, hogy végre tényleg felvirrad­jon az országnak, hogy jelszópolitika helyett, amely az országot az egyötöd filléres korona értékhez és a tízezer koronát meghaladó búza árhoz ve­zette, végre csakugyan alkotó és építő politika foglaljon tért, amely kivezes­sen bennünket ebből a kátyúból,amely­be most mind jobban és jobban sülye­­dünk! A nekünk adreszált hír ugyan már cáfolatot is nyert még mielőtt erőre kaphatott volna, de különben sem hat. A szociáldemokrata párt a maga szo­rosan előírt, s a deklarációban lefek­tetett­ utján halad előre. Amennyiben a liberális pártok frontja kialakul fegy­vertársai lesznek a liberális gondol­kozásul nemzetgyűlési képviselők, s az a liberális front, amelyet a szociálde­mokrata párt most képez a jelszavak­kal küzdő osztálypolitika ellen , ki­szélesedik s erőben nyer. Hogyha, ami teljesen ki van zárva, a kurzus mesterkedéseinek sikerülne a liberális pártok egyesülésébe éket verni, a helyzet a szociáldemokrata pártra akkor sem rosszabbodna, s ugyanazzal az­ erővel és elszántsággal mint eddig tartaná továbbra is azt a liberális front­szakaszt a politikai küzdelmek­ben, amelyet eddig is már hiába igyekezett a kurzus támadásaiban erőben gyengíten), s területben kisebbíteni ! A nemzetgyűlés új ülésszakának meg­ kezdésekor a kurzus politikusok eről­ködéseire a legmegfelelőbb válasz lesz az, hogyha a liberálisok politikai front­ja a közös célok elérése érdekében tö­mören áll majd a kurzus törekvésekkel szemben. Addig pedig csak kísérletezzenek ellenfeleink ! Tovább a drágaság robogd vonatán. Az uj liszt és kenyérárak. — Külföldi búzát hoznak be az országba. A legújabb állami drágitási tervezet. — Hogy állunk a cukorral. A malmok ismét felemelték a liszt árát kilogrammonként 11 koronával s ez az emelés sokkal nagyobb arányú, mint­sem indokolható volna, mert hiszen a búza ára a legutóbbi 200 koronás emelkedés óta alig-alig emelkedett. A legutóbb, 18-án, mikor a liszt árát emelték a búza tőzsdei ára 10.000 K volt s csak 20-án ugrott 10.400-ra. 21-én 10.200, 22­-én 10.000 és 25-én, tegnap 10.200-on állott a hivatalos­ jegyzés szerint. Kérdezzük tehát mivel indo­kolható a tegnapi újabb áremelés, amely sehogysem hozható összhangba a búza árával. Az új lisztárak egyébként a követ­kezők: Finomliszt 148, főzőliszt 144, kenyérliszt 188, vörösliszt 66, korpa 60, árpadara 80, korona kilogrammon­ként. A kenyérárak mi sem természetesebb, minthogy lé­pést tartanak a lisztárakkal. A pékek tegnapi tárgyalásukon a kenyérárakat­­a következőkben állapították meg: fehér 132 K, félbarna 127 K, barna 125 K kg­ kint. A sütemény 8 korona drb­­kint. Az új árak életbe lépte azonban az árvizsgáló bizottság határozatától függ. Mindez tudjuk milyen megterhel­­tetést jelent azokra a dolgozókra, kik nem részesülnek kedvezményes ter­mészetbeni ellátásban, hanem az árak­hoz aránytalan és csak időnként ki­verekedett néhány százalékkal­ tel­emért munkabérükből kell a naponta dráguló közszükségleti cikkeket be­szerezni. Búzabehoza­talról ír egyik fővárosi laptársunk, mely szerint a búza horribilis ára miatt a malmok erélyes föllépésre szánták rá magukat és még azt a keveset sem vásárolják meg, amit a t­ermelők piacra hoznak. Már a külföldi gabonabeho­zatal gondolatát is megfontolás tár­­gyává tették, sőt arról is van már hír, hogy 200 vagon szerb gabonát lekö­töttek és tárgyalások folynak amerikai búza behozatala tárgyában is. Jellemző a kormány politikájára, amely csak termelőket ismer ,és fogyasztót nem, hogy a malmok csak arra kaptak föl­hatalmazást, hogy az importált ga­bonát fölőrölhetik, de azután külföldre kell szállítaniuk. A magyar fogyasztó­nak tehát nem lesz haszna a gabona behozatalából. Ez nyilván a magyar faj­védelem egyik követelménye. A trafik drágulásáról már tegnap megemlékeztük­k, míg ma teljes­ részletességgel, sorolhatjuk fel az új árakat, melyek eszerint a követ­kezők : Cigaretták árai: Nílus 6.—, Memphis 5.—, Miriam 3.20, Király 3.20, Hölgy 3.—, Hercegovina 2.20, Simphonia 80 fillér, Duna és Dráma 1 K, Magyar cigaretta 75 fillér. Szivarok: Regalitas 25, Trabuco 22, Britanica 22, Milares 20, Operas 17, Guba 16, Rosita 11, Portorico 11, Cigarillos 7, Rövid 7, Pannónia 3 korona. Dohányárak: Fi­nom török 25 gr. 75, Finom hercego­insa 25 gr. 38, Középfinom török 25 gr. 26 korona, 9.20-as dohány 19 K, Magyar pipadohány 7 korona, Kapa­dohány 9 korona, Középfülöm pipa­dohány 11 korona. Ugyanilyen száza­­lékkel emelkednek a külön­leges dohány­nem­űek árai is. Ezt mint a legújabb állami drágulást könyvelhetjük el. Az állam azonban nem hagy fel a jó példával, mert mint értesülünk az eddigi „sikeres“ áremelések után egy újabb állami drágításon törik az ille­tékesek a fejüket s ez a vasúti díjszabás újabb emelése, amire az eddigi eredmények bátorí­tották fel a vasutat, látva azt, hogy az eddigi ,,felsrófolások“ még nem okoztak nagyobb zökkenést, de félő, hogy a drágító csavar, melynek minden fordulását már nyikorgás kiséri ,bár­mennyire igyekszenek is olajozni a végén a szétroppanáshoz vezet. Az újabb drágítási tervezetet a vasút egy­részt az üzemköltségek drágulásával indokolja, másrészt azzal, hogy ,,a középeurópai államok mind október tizedike és harmincadika között újból ötven és száz százalékkal, mint például Németországban és Ausztriában is, fölemelik a vasúti tarifát. Erre egyéb­ként a berni egyezménynek is van be­folyása, amely kimondja, hogy a vas­úti tarifák személyi és teherdíjtételeit az egyes államoknak összhangba kell hozni, nehogy közöttük nagyobb el­térések legyenek. Ezt az „összhangot“ azonban nem elég csak a drágítás terén keresztül vinni, hanem kell, hogy minden téren keresztülvigyék azok a jó urak, kiknek minden intézkedése elé remegve nézünk Cukorhiány dacára nincs behozatal. Arra a közélelmezési politikára, mely a közkiéheztetést vonja maga után jellemző a cukor ügye. Magyarorszá­gon — ez tény — cukorhiány van. — Belföldi cukorból alig van készlet s ami van, azt is importcukornak adják el dupla áron. Egy legutóbbi cseh aján­lat szerint beszerezhettünk volna cuk­rot, mely 350 koronáért jutott volna a fogyasztónak. Erre a Devizaközpont nem tudni mi o­kból, nem utalt ki pénzt. Minden j­el arra val­l egyébként, hogy a cukorügy megérett a parlamenti be­avatkozásra, mert az már mégis túl­megy minden határon, amit az állam a kincstári részesedés túlcsigázásával a cukordrágulás terén megenged ma­gának. A cukor nem fényűzési cikk, hanem nélkülözhetetlen és fontos élel­miszer, amelyet akkora fogyasztási adóval negróni, mint azt már évek óta teszik, egyenesen visszaélés a polgár­ság türelmével. Már most mindezeket, a cukordrágaságot és a cukorhiányt betetőzi, hogy a behozatalnak is útját állja a kormány s Teszi ezt akkor, mi­dőn a répatermés alig lesz elegendő az ország szükségletének fedezésére. A pesti mészárosok s a drága sál­ letörése. A Mészáros Ipartestület beadványt intézett a szakminiszterhez, melyben a drágaságra hivatkozva, kéri az élő­állatok kivitelének megszüntetését s amennyiben a kormány ezt nem telje­sítené legalább azt rendelje el, hogy borjú csak levágott állapotban szállít­­ható ki s csak ott vásárolható, hol 1000 marhánál többet hajtanak fel. Ezáltal egyrészt a főváros szükség­letét biztosítanák, másrészt az állat­bőrök az országban maradnának s igy nem vonnának el munkaalkalmat a munkásoktól. Politikai híreink. A múltkori tudósításunk alapján beszámoltunk arról, hogy az egységes párt szerdai értekezlete fog foglalkozni a ,,fajvédelmi koncentráció ügyével.” Ezzel szemben tegnap esti jelentésünk szerint a Wolff-Gömbös-Friedrich-téti kezdeményezés kezd letűnni a politika színpadáról s annak bukását befejezett ténynek tartják, ami annyira biztos, hogy az egységes párt szerdai megbe­szélésén már napirendre sem kerül. Ezzel szemben tudósítónk tényként állapítja meg azt, hogy a liberális blokk nagyon rövid időn belül megoklant s abban a liberális politikának összes számottevő tényezői részt vesznek, hogy közös erővel küzdjenek a demok­rácia megvalósításáért, a szabadság­­jogokért, az általános, titkos választó­jogért s mindazon feltételekért,melyek egy demokratikus államnak alapját képezik. Az ellentétek, melyeket a kurzus sajtó annyira felfújt csak annyiban voltak meg, hogy némelyek egy egy­séges nagy liberális pártot akartak megteremteni, míg mások az összes pártok bevonásával egy liberális szö­vetséget, mely együttműködnék a szociáldemokratákkal. Mindez azon­ban csak formai kérdés, mely a lénye­gen nem változtat, a keresztény „faji­mentők” legnagyobb szomorúságára. Ami az egész ellenzék tömörítéséről szóló híreket illeti az értesüléseink sze­rint minden alapot nélkülöz. Szeder Ferenc elvtárs mandátuma Szeder Ferenc elvtárs mandátuma ellen kifogásokat adtak be, melyre a bíráló bizottság elrendelte a vizsgá­latot a következő kérdésekben : Megfelel-e a valóságnak az, hogy a miskolci kir. ügyészségen nyomozó­levelet adtak volna ki Szeder Ferenc ellen izgatás miatt. Van-e„és mióta van bejelentett lakása és mennyiben felel meg a valóságnak, hogy Szeder Ferenc 1920 január 15-től fogva Kém­­utca 5. szám alatt mint Szeiler Ferenc volt bejelentve. Szeder elvtárs az ügyre vonatkozólag a következőkben nyilatkozott: — A választójogi rendelet előírja, hogy választó, illetve választható az, aki két év óta egy helyben lakik, a­mennyiben egyéb követelményeknek is megfelel. Az én mandátumomat ezen az alapon támadták meg és így csak erre reflektálok, bár őszintén szólva ez sem érdekel. Én Budapesten lakom és pedig 1920 januártól fogva a Kém­utca 1. szám alatt, azt a lakásomat a IX.ker. elöljáróságnak bejelentettem, ezt hivatalosan okiratokkal tudom iga­zolni.­­ Ami a másik kifogást illeti, hogy ellenem izgatás vétsége miatt el­járás volt folyamatban,erre azt felelem, hogy erről nem tudok semmit. Erről engem soha senki nem értesített, már­pedig, ha Valaki ellen eljárás van folya­­matban, a kir. ügyészség vádiratot ad be ellenes így a terhelttel a vád tárgyát hivatalosan tudatják. De tegyük fel:

Next