Munkásélet, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-11-26 / 47. szám
ember és termelés Biztosítva-e a téli munkafront ? Nagyon időszerű a kérdés, hiszen pár nap múlva már decemberbe lépünk, a higanyszál mind lejebb csúszik s olykor bizony már havazik is. Egyre nehezebb a munka a szabad ég alatt s előbbutóbb fedél alá kell húzódniuk az építőknek is. Persze a fedél meg nem minden. Egész sor más intézkedésre is szükség van ahhoz, hogy a téli, fagyos napokon is zökkenőmentes legyen a munka... Minden jel arra mutat, hogy a besztercei Épite-szerelő vállalatnál számoltak a hideg évszak nehézségeivel, s gondosan felkészültek kellő fogadására. Amint MOLDOVAN OVICIT, a vállalat aligazgatója tájékoztat, a dol**fiók bizottsága még szeptemeber derekán megvitatta és véglegesítette a téli előkészületről és a jövő évi munkafront biztosításáról szóló intézkedési tervet. Azóta már számos előirányzata megvalósult s jórészt ennek tudható be, hogy ezideig pillanatnyi törés sem állt be a termelésben. Jelenleg teljes gőzzel folyik a munka a város keleti részén épülő Decebal negyedbeli tömbházaknál és a Szentgyörgy-fürdői két új szanatóriumnál. A következő hónapokra pedig akkora munkafrontot teremtettek, hogy lehetővé válik a teljes létszám, illetve valamennyi szakmabeli (kőműves, festő, villany- és vízvezetékszerelő, bádogos) foglalkoztatás it. E cél érdekében mindenekelőtt gondoskodtak a kellő menynyiségű építőanyagok beszerzéséről és tárolásáról. Időközben elzárták a munkatereket, ahol lehetett véglegesen, másutt viszont táblaüveg és ablakramok hiányában csak ideiglenesen. Ugyanakkor komoly erőfeszítéseket tettek a központi fűtés megszervezésére, hiszen ettől függ az elzárt munkaterek fűtése, illetve a belső munkához szükséges optimális feltételek biztosítása. Különösen nagy nehézségekbe ütközött a két hűerőmű időbeni üzembehelyezése egyes igen fontos alkatrészek hiánya miatt. De végül is a helyi szervek segítségével s a szerelőcsoportok odaadó munkájának eredményeként sikerült elhárítani minden akadályt. Még az olyan zárt területeken is dolgozhatnak majd, amelyeket nem tudnak pillanatnyilag központilag fűteni. Az ilyen helyekre hőgenerátokat állítottak be s ezeknek segítségével teremtenek megfelelő hőmérsékletetté belső munkákhoz. Gondoskodtak úgyszintén a betonkeverőgépek zavartalan működéséről, mi több éppen ottjártunkor helyeztek üzembe egy új Nicolina típusú automata betonkeverőgépet, amely egész télen biztosíthatja a munkahelyek folyamatos ellátását. BALAN NICOLAE-tól a szakszervezeti bizottság elnökétől megtudtuk, hogy a termelés jó menetének biztosításával egyidőben messzemenő gondoskodás történt az alkalmazottak munka- és életkörülményeinek javításáról is, így többek között általános javításokat végeztek a 380 lakosú munkáskolónia hálótermeiben, új kályhákat állítottak be, felszámolták az emeletes ágyakat, megfelelő bútorzattal látták el a 111 férőhelyes munkásotthon szobáit, s ami ennél is fontosabb végre sikerült megoldani, hogy az építőtelepeken dolgozó munkások minden délben ott helyben meleg ételt fogyaszthassanak az erre a célra létesített szobákban. A szakszervezeti bizottság, a pártszervezet irányításával és a csoportbürók segítségével, rendszerén társadalmi ellenőrzéseket szervez mind az építőtelepeken, mind a szálláshelyeken s célravezető javaslatokat tesz az esetleges hiányosságok felszámolására. Ezek a javaslatok többnyire kedvező visszhangra találnak a vállalat vezetőségénél ami tulajdonképpen operatív intézkedésekben nyer kifejezést. Egybevetve a dolgokat, elmondhatjuk, hogy a besztercei Építő szerelő vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága körültekintéssel és hozzáértéssel oldotta meg a téli munkafront biztosításával kapcsolatos feladatokat. Megteremtették tehát annak a lehetőségét, hogy idei tervüket példásan teljesíthessék sőt túl is szárnyalhassák (a 850 lakás helyett csaknem 900-at fejeznek be év végéig), ugyanakkor már mostantól lerakták jövő évi sikereik alapját. TAMÁS SÁNDOR ÖTÉVES TERVÜNK ADATAIBÓL Időbeosztás és egyebek Nap mint nap látunk, hallunk és olvasunk nagy téliekről, példás helytállásról, a tévé, a rádió és a sajtó jóvoltából. Sokszor aztkérdezzük, van ideje a riport hősének ilyen nagyméretű és sokrétű teljesítményre ? Megemlíteném vállalatunk, a nagybányai Baimareana helyiipari vállalat bútorasztalos részlege egyik asztalosának, Kulik Tibornak a megjegyzését : az időt az ember maga szabja meg, olyan tornyában, hogy abból munkára, családra, tanulásra, szórakozásra, pihenésre és na persze a hobbira (mert ez külön említésre méltó) is jussá. Azért szeretnék most Kulik Tiborról szólni, mert nem csak így mondta, hanem meg is oldotta ezt. .. Tizenhét évvel ezelőtt jött vállalatunkhoz szakmát tanulni. Jó, szorgalmas és figyelmes tanuló volt. De nem elégszik meg csupán a szakma tanulással. Sportolni kezd a helyi Minerul klubban, atlétizál, szép eredménnyel, sok versenyen képviseli tartományunkat s mi munkatársak büszkék voltunk rá. Tanulási vágya nem hagyja nyugton. Adott pillanatban beiratkozik a középiskola esti tagozatára, időközben letelnek tanonc évei. 1962-ben a párttagok soraiba lép- kitűnik szervező képességével és több mint hét éven át részlegünk KISZ titkára. Sikeresen befejezi középiskolai tanulmányait de. . . a szakmában képezi tovább magát. Elsajátítja a faszobrászat művészetét és közben tovább tevékenykedik az ifjúmunkások szervezése terén. A részleg pártbarája az ifjúság nevelésével bízta meg és becsülettel, odaadással végzi ezt a felelősségteljes feladatot. Időközben családot is alapított, ma két gyermek apja. Olyan ember, aki mindig munkát és elfoglaltságot keres magának és nem is a könnyebbet. Mert ő is megtehette volna mint más hatot, hogy az érettségijével íróasztal után futkorásszon. Ő azonban tisztában van azzal, hogy mielőttünk, munkások előtt, milyen megbecsülése van annak, aki közülünk emelkedett ki és tudja, mit jelent az alkotó fizikai munka. MÁTHÉ gyula levelező ■ KÉZDIVÁSÁRHELYI PILLANATFELVÉTELEK Dobra Sándor a fafeldolgozó üzem éstuzokása ; Kovács János, a Poliprod vállalat lakatosa ; Varga Antal a fafeldolgozó üzem dolgozója. BARTHA ÁRPÁD felvételei A munkatermelékenység (Folytatás az 1. oldalról) a felfutási határidőt. A túllépés több esetben meghaladja a három esztendőt. A szakszervezeteknek foglalkozniuk kell ezzel a kérdéssel is. Már a tervezés problémáiból kell kiindulni, hiszen bebizonyosodott, hogy a fogyasztási igényekkel kapcsolatos hiányos előtanulmányok miatt utólag meg kellett változtatni a gyártmányválasztékot, forgalmazási nehézségeket kellett leküzdeni. A tervező intézetekben működő szakszervezeti bizottságok igen sokat tehetnek az ügyben. Másodsorban, nagyobb gondot kell fordítani a szakembergárda biztosítására. Erről feledkeztek meg például a brăilai Progresul üzem fejlesztésénél, s emiatt az év első felében a munkatermelékenységi előirányzatot sem tudták megvalósítani. Meg kell még említenünk, hogy a szakszervezeti szervek kötelessége közreműködni a többi ilyen természetű hiányosság — gyenge üzemmenet, nyersanyaghiány — felszámolásában. További probléma a selejt. A selejtet ne tekintsük csupán termelési veszteségnek, hanem indokolatlan élő- és holtmunka költségnek, amely természetesen visszaveti a termelékenységet. Magától értetődik, hogy a selejt előállítására fordított egész munkaidő nem produktív munkaidő. A selejt különben nemcsak az illető vállalat termelékenységére hat ki, hanem az egész iparág termelékenységére is. A selejt csökkentése, illetve felszámolása tehát nem csupán a termelési költségek leszorításában játszik közre, hanem jelentősen növeli a munka termelékenységét is. Sajnos az idei helyzet nem kedvező : több a selejt, mint a múlt év megfelelő időszakában. A legtöbb selejtes árut a Gépipari Minisztérium és a Fémipari Minisztérium vállalatai állították elő. Míg egyes szakszervezeti bizottságok hatékonyan felléptek ellene, mások nem tevékenykedtek kielégítő mértékben. A brăilai Progresul üzem szakszervezeti bizottsága például az év elején elemezte a növekvő öntödei selejt okait, az akció azonban távolról sem járt eredménynyel, hiszen az első félévben a selejtarány nemhogy csökkent volna, hanem még nagyobb volt mint a múlt év megfelelő időszakában. A fentiekben a munkatermelékenység növelésének csupán néhány olyan területét tekintettük át, amelyen a szakszervezetek is hathatósan cselekedhetnek. Ha hatékonyabban hozzájárulnak a műszaki haladáshoz, a termelési folyamatok gépesítéséhez és automatizálásához, az értékes kezdeményezések széles körű terjesztéséhez, a műszaki segítségnyújtás javításához, az ergonómiai követelmények általános alkalmazásához, kétségtelen, nagyobb szerepet kapnak a munkatermelékenység szüntelen növelésében is, ami a jelenlegi ötéves tér» egyik fő célkitűzése.