Munkásélet, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-11-26 / 47. szám

ember és termelés Biztosítva-e a téli munkafront ? Nagyon időszerű a kérdés, hiszen pár nap múlva már decemberbe lépünk, a higany­­szál mind lejebb csúszik s olykor bizony már havazik is. Egyre nehezebb a munka a szabad ég alatt s előbb­­utóbb fedél alá kell húzód­niuk az építőknek is. Persze a fedél meg nem minden. Egész sor más intézkedésre is szükség van ahhoz, hogy a téli, fagyos napokon is zökkenőmentes legyen a munka... Minden jel arra mutat, hogy a besztercei Épite-sze­­relő vállalatnál számoltak a hideg évszak nehézségeivel, s gondosan felkészültek kellő fogadására. Amint MOL­DO­­VAN OVICI­T, a vállalat al­igazgatója tájékoztat, a dol­­**fiók bizottsága még szep­­temeber derekán megvitatta és véglegesítette a téli előkészü­letről és a jövő évi munka­front biztosításáról szóló in­tézkedési tervet. Azóta már számos előirányzata megva­lósult s jórészt ennek tudha­tó be, hogy ezideig pillanat­nyi törés sem állt be a ter­melésben. Jelenleg teljes gőzzel folyik a munka a vá­ros keleti részén épülő Dece­­bal negyedbeli tömbházaknál és a Szentgyörgy-fürdői két új szanatóriumnál. A követ­kező hónapokra pedig akkora munkafrontot teremtettek, hogy lehetővé válik a teljes létszám, illetve valamennyi szakmabeli (kőműves, festő, villany- és vízvezetékszerelő, bádogos) foglalkoztatás it. E cél érdekében mindenekelőtt gondoskodtak a kellő meny­­nyiségű építőanyagok beszer­zéséről és tárolásáról. Idő­közben elzárták a munkate­reket, ahol lehetett véglege­sen, másutt viszont táblaüveg és ablakramok hiányában csak ideiglenesen. Ugyanak­kor komoly erőfeszítéseket tettek a központi fűtés meg­szervezésére, hiszen ettől függ a­z elzárt munkaterek fűtése, illetve a belső mun­kához szükséges optimális feltételek biztosítása. Külö­nösen nagy nehézségekbe üt­között a két hűerőmű időbe­ni üzem­behelyezése egyes igen fontos alkatrészek hiánya miatt. De végül is a helyi szervek segítségével s a sze­relőcsoportok odaadó mun­kájának eredményeként sike­rült elhárítani minden aka­dályt. Még az olyan zárt te­rületeken is dolgozhatnak majd, amelyeket nem tudnak pillanatnyilag központilag fű­teni. Az ilyen helyekre hő­­generátokat állítottak be s ezeknek segítségével terem­tenek megfelelő hőmérsékle­tet­­té­ belső munkákhoz. Gon­doskodtak úgyszintén a be­tonkeverőgépek zavartalan működéséről, mi több éppen ottjártunkor helyeztek üzem­be egy új Nicolina típusú automata betonkeverőgépet, amely egész télen biztosíthat­ja a munkahelyek folyama­tos ellátását. BALAN NICOLAE-tól a szakszervezeti bizottság elnö­kétől megtudtuk, hogy a ter­melés jó menetének biztosítá­sával egyidőben messzemenő gondoskodás történt az al­kalmazottak munka- és élet­körülményeinek javításáról is, így többek között általá­nos javításokat végeztek a 380 lakosú munkáskolónia hálótermeiben, új kályhákat állítottak be, felszámolták az emeletes ágyakat, megfelelő bútorzattal látták el a 111 férőhelyes munkásotthon szo­báit, s ami ennél is fonto­sabb végre sikerült megolda­ni, hogy az építőtelepeken dolgozó munkások minden délben ott helyben meleg ételt fogyaszthassanak az er­re a célra létesített szobák­ban. A szakszervezeti bizott­ság, a pártszervezet irányítá­sával és a csoportbürók se­gítségével, rendszeré­n tár­sadalmi ellenőrzéseket szer­vez mind az építőtelepeken, mind a szálláshelyeken s cél­ravezető javaslatokat tesz az esetleges hiányosságok fel­számolására. Ezek a javasla­tok többnyire kedvező vissz­hangra találnak a vállalat vezetőségénél ami tulajdon­képpen operatív intézkedé­sekben nyer kifejezést. Egybevetve a dolgokat, el­mondhatjuk, hogy a beszter­cei Építő szerelő vállalat ve­zetősége és szakszervezeti bizottsága körültekintéssel és hozzáértéssel oldotta meg a téli munkafront biztosításával kapcsolatos feladatokat. Meg­teremtették tehát annak a le­hetőségét, hogy idei tervüket példásan teljesíthessék sőt túl is szárnyalhassák (a 850 lakás helyett csaknem 900-at fejeznek be év végéig), ugyanakkor már mostantól lerakták jövő évi sikereik alapját. TAMÁS SÁNDOR ÖTÉVES TERVÜNK ADATAIBÓL Időbeosztás és egyebek Nap mint nap látunk, hallunk és olvasunk nagy téliekről, példás helytál­lásról, a tévé, a rádió és a sajtó jóvoltából. Sok­szor azt­­kérdezzük, van ideje a riport hősé­nek ilyen nagyméretű és sokrétű teljesítményre ? Megemlíteném vállala­tunk, a nagybányai Baimareana helyiipari vál­lalat bútorasztalos részlege egyik asztalosának, Kulik Tibornak a megjegyzését : az időt az em­ber maga szabja meg, olyan tornyában, hogy abból munkára, családra, tanulásra, szórakozás­ra, pihenésre és na persze a hobbira (mert ez külön említésre méltó) is jussá. Azért szeretnék most Kulik Tiborról szólni, mert nem csak így mondta, hanem meg is oldotta ezt. .. Tizenhét évvel ezelőtt jött vállalatunkhoz szak­mát tanulni. Jó, szorgalmas és figyelmes tanuló volt. De nem elégszik meg csupán a szakma tanulással. Sportolni kezd a helyi Minerul klub­ban, atlétizál, szép eredménnyel, sok versenyen képviseli tartományunkat s mi munkatársak büszkék voltunk rá. Tanulási vágya nem hagyja nyugton. Adott pillanatban beiratkozik a közép­iskola esti tagozatára, időközben letelnek ta­­nonc évei. 1962-ben a párttagok soraiba lép- kitűnik szervező képességével és több mint hét éven át részlegünk KISZ titkára. Sikeresen be­fejezi középiskolai tanulmányait de. . . a szak­mában képezi tovább magát. Elsajátítja a fa­­szobrászat művészetét és közben tovább tevé­kenykedik az ifjúmunkások szervezése terén. A részleg pártbarája az ifjúság nevelésével bízta meg és­­ becsülettel, odaadással végzi ezt a felelősségteljes feladatot. Időközben családot is alapított, ma két gyermek apja. Olyan ember, aki mindig munkát és elfog­laltságot keres magának és nem is a könnyeb­bet. Mert ő is megtehette volna mint más ha­tot, hogy az érettségijével íróasztal után futko­­rásszon. Ő azonban tisztában van azzal, hogy mielőttünk, munkások előtt, milyen megbecsülése van annak, aki közülünk emelkedett ki és tudja, mit jelent az alkotó fizikai munka. MÁTHÉ gyula levelező ■ KÉZDIVÁSÁRHELYI PILLANATFELVÉTELEK Dobra Sándor a fafeldolgozó üzem és­t­uzokása ; Kovács János, a Poliprod vállalat lakatosa ; Varga Antal a fafeldolgozó üzem dolgozója. BARTH­A ÁRP­ÁD felvételei ­ A munkatermelékenység (Folytatás az 1. oldalról) a felfutási határidőt. A túllé­pés több esetben meghaladja a három esztendőt. A szakszervezeteknek fog­lalkozniuk kell ezzel a kér­déssel is. Már a tervezés problémáiból kell kiindulni, hiszen bebizonyosodott, hogy a fogyasztási igényekkel kap­csolatos hiányos előtanulmá­nyok miatt utólag meg kel­lett változtatni a gyártmány­­választékot, forgalmazási ne­hézségeket kellett leküzdeni. A tervező intézetekben mű­ködő szakszervezeti bizottsá­gok igen sokat tehetnek az ügyben. Másodsorban, na­gyobb gondot kell fordítani a szakembergárda biztosításá­ra. Erről feledkeztek meg például a brăilai Progresul üzem fejlesztésénél, s emiatt az év első felében a munka­termelékenységi előirányza­tot sem tudták megvalósítani. Meg kell még említenünk, hogy a szakszervezeti szer­vek kötelessége közremű­ködni a többi ilyen termé­szetű hiányosság — gyenge üzemmenet, nyersanyaghiány — felszámolásában. További probléma a selejt. A selejtet­ ne tekintsük csu­pán termelési veszteségnek, hanem indokolatlan élő- és holtmunka költségnek, amely természetesen visszaveti a termelékenységet. Magától ér­te­tőd­ik, hogy a selejt előállí­tására fordított egész munka­idő nem produktív munkaidő. A selejt különben nemcsak az illető vállalat termelé­kenységére hat ki, hanem az egész iparág termelékenységé­re is. A selejt csökkentése, illetve felszámolása tehát nem csupán a termelési költ­ségek leszorításában játszik közre, hanem jelentősen nö­veli a munka termelékenysé­gét is. Sajnos az idei hely­zet nem kedvező : több a se­lejt, mint a múlt év meg­felelő időszakában. A legtöbb selejtes árut a Gépipari Mi­nisztérium és a Fémipari Mi­nisztérium vállalatai állítot­ták elő. Míg egyes szakszer­vezeti bizottságok hatékonyan felléptek ellene, mások nem tevékenykedtek kielégítő mér­tékben. A brăilai Progresul üzem szakszervezeti bizottsá­ga például az év elején ele­mezte a növekvő öntödei se­lejt okait, az akció azonban távolról sem járt eredmény­­nyel, hiszen az első félévben a selejtarány nemhogy csök­kent volna, hanem még na­gyobb volt mint a múlt év megfelelő időszakában. A fentiekben a munkater­melékenység növelésének csu­pán néhány olyan területét tekintettük át, amelyen a szakszervezetek is hathatósan cselekedhetnek. Ha hatéko­nyabban hozzájárulnak a mű­szaki haladáshoz, a termelési folyamatok gépesítéséhez és automatizálásához, az értékes kezdeményezések széles körű terjesztéséhez, a műszaki se­gítségnyújtás javításához, az ergonómiai követelmények ál­talános alkalmazásához, két­ségtelen, nagyobb szerepet kapnak a munkatermelékeny­ség szüntelen növelésében is, ami a jelenlegi ötéves tér­» egyik fő célkitűzése.

Next