Munkásélet, 1979 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-19 / 3. szám

KÜLPOLITIKA Látogatás a Citroen üzemben, az Oltcitre gondolva Párizs egy román számára nemcsak az európai kultúra és civilizáció bölcső­je, nemcsak a történelem fellegvára, ha­nem olyan hely is, ahol a román kultú­ra és történelem számos kiválósága for­dult meg, hogy tartós hidat verjen a két latin eredetű nép között. Balcescu, Rosetti, Alecsandri, Magheru, Cuza és annyian mások — közöttük jónéhányan az 1848-as francia forradalom, majd a Párizsi Kommün barikádjain harcol­tak — maradandó nyomot hagytak a hatalmas városban, hangot adtak a ro­mánok nemzeti szabadság- és függet­lenségi törekvéseinek. A két nemzet közötti megismerést, közeledést és jó viszonyt fémjelző tör­ténelmi események és baráti találkozá­sok színhelyeként a francia főváros kü­lönleges érdeklődésre tarthat számot a romániai látogatók körében. A francia Külügyminisztérium ven­dégeiként román újságíró csoporttal érkeztünk, s a minisztérium több ma­gas rangú képviselőjével tanácskozunk. Mértékadó véleményeket hallunk Ro­mánia és Franciaország lendületesen fejlődő politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatairól, arról, hogy Románia in­tenzíven együttműködik Franciaország­gal a hagyományok, de különösen a kö­zös érdekek jegyében. A kooperáció közelebbi megismerte­tése céljából vendéglátóink közvetíté­sével ellátogattunk a Párizs közvetlen szomszédságában levő aulnayi Citroën­üzemegységbe, a tekintélyes cég leg­újabb termelőegységébe. A legújabb és legmodernebb Európában — hangoztat­ja egy Citroen-kiadvány. Az épülő craiovai Oltcit személygépkocsigyár­ra gondolva kerestük fel az aulnay üzemegységet. Amit itt látnak, rövide­sen önöknél is meglesz Craiován — hallottuk. Az aulnayi üzemegység sze­relőszalagján persze más típusú kocsi­kat gyártanak, elsősorban a CX-jel­­zésű, nagy teljesítményű limuzin kü­lönböző változatait, a CX-Prestige-t, a Citroen legrangosabb gyártmányát. Másutt kisebb Citroen-kocsik készül­nek. A cég naponta több mint 2300 gép­kocsit állít elő, kezdve a 2 CV—jelzésű kisautóval és végezve az impozáns CX—Prestige-zsel. „Üzemünk a legjobb munkakörülmé­nyeket biztosítja­ a francia autóipar­ban“ — hangoztatja leplezetlen büsz­keséggel a bennünket kalauzoló egyik technikus. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a cég nagy beruházásokat hajtott végre ilyen téren­­ abszolút gyakor­lati meggondolásokból: az emberi tel­jesítményt a gyártmány kifogástalan minősége iránti gondoskodás is méri. A pedantériáig menő technika precíz világában a tökéletességet elektronikus készülékek vigyázzák. Ilyen körülmé­nyek között a termék csakis megérde­melt elismerést kaphat. Hízelgően hangzott a cég egyik kép­viselőjének megállapítása az épülő Oltcit-gyárról: „Nagy megelégedésünk­re szolgálnak a craiovai­­ gyár építőte­lepén folyó munkálatok...“ Roy, a gyár technikusa, aki végig­kalauzol bennünket az üzemcsarnokon, nagy csodálattal viseltetik Románia iránt. „Románia óriás léptekkel próbál haladni, s ez sikerül is neki, ahogy ná­lunk, Franciaországban mondják, egyes fejlődési szakaszokat megpróbál át­ugrani.“ Az Oltcitre gondolva térünk vissza a Külügyminisztérium épületébe, ahol Gillon, az európai­ igazgatóság gazda­sági megbízottja vár ránk. Nem is kell kérdéseket feltennünk... — Franciaország és Románia gazda­sági kapcsolatai főként az alábbi há­rom területen bontakoznak ki: 1) Gép­kocsiipar, 2) Repülőgépipar, 3) Infor­matika. Vegyük sorba őket A Renault­­cég és Románia gépkocsigyártási kooperációja tíz éve tart, és jól megy. A Dacia személygépkocsit ma már vi­lágszerte ismerik. S újabb Renault-tí­­pusok fogják követni, hogy az Oltest­­ről ne is szóljunk. Kiegyensúlyozott, kölcsönösen előnyös kooperáció ez. A repülőgyártás terén szintén fejlődni fog a francia-román kooperáció. Románia már­ hosszabb ideje gyártja licenc alap­ján az Alouette—3 helikoptert és a Puma helikoptert A repülőgépipari kooperációval kapcsolatban több elkép­zelés merült fel, még nem döntöttünk, hogy melyiket választjuk. Fejlődik az együttműködés az informatika terén is, nemkülönben más területeken. Például az energetikai berendezések, rendkívül nagy teljesítményű, 700 MW-os turbo­­aggregátok gyártásában. Kooperációs akciók bontakoznak ki a kohóiparban, az élelmiszeriparban és más terüle­teken. Romániának jó a hírneve, jó politikai kapcsolatai vannak számos országgal. közöttük természetesen Franciaország­gal. Minden feltétel megvan, hogy or­szágaink együttműködése számos terü­leten bővüljön. Nyilvánvalóan nagy re­ményeket fűzünk annak a látogatás­nak a várható eredményeihez, amelyet elnökünk, Valéry Giscard d’Estaing tesz Romániában Nicolae Ceauşescu elnök meghívására. A két elnök meg­beszélései kétségtelenül fellendítik Franciaország és Románia együttmű­ködését. Megköszönjük vendéglátónknak a ro­mán-francia gazdasági kooperáció rö­vid összefoglalását, és ismét arra gon­dolunk, hogy népeink szüntelenül épülő, bővülő barátsága mindig­­ is ki tudta szűrni a lehetőségek közül a legelőnyö­sebbeket, a béke és a jólét jegyében folytatandó gyümölcsöző dialógus - és együttműködés lehetőségeit. C. MIN­AI A Citroen üzem aul­nayi üzemegysége. I­­lyen lesz nemsokára a craiovai Oltcit ü­­zem is. A SZOCIALISTA­­­I ORSZÁGOK HÍREI A traktorok és más mezőgazdasági gépek gyártása a Szovjetunióban fejlet­tebb a gépipar átlagánál. Jelenleg a fő cél olyan géprendszerek kialakítása, a­­melyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés komplex gépesítését. A fejlesz­tés egyúttal a géptípusok egyesítése irányában történik, ösztönzik a kombi­nálható gépek gyártását is, amelyekkel több különböző munkafolyamat végez­hető el. Jellemző a szovjet mezőgazda­­sági gépgyártásra a nagy teljesítményű traktorok és betakarítógépek gyártása. A traktorgyártást 18, az egyéb mező­­gazdasági gépek gyártását 42, az alkat­részek és részegységek termelését 46 gyárban és egyesülésben fogták össze, amelyek a traktor- és mezőgazdasági gépgyártási minisztérium alá tartoznak. A traktorgyártás évről évre növekedik: 1975-ben 550 ezer, a rákövetkező évben 562 ezer, tavaly pedig 569 ezer traktor készült. 1975-ben 82 hektár mezőgazda­­sági területre jutott egy traktor és 145 hektárra egy gabonakombájn. A jelenlegi ötéves tervben az ágazat termelése 34,5 százalékkal növekedik, és 1980-ra megközelíti a 10 milliárd rubelt. •­ A második világháború alatt Varsó 90 százaléka elpusztult. A történelmi városok: Gdansk, Szczeczin, Wroclaw, Lublin műemlékekben gazdag belső ke­rületei romokban hevertek. A háború után szinte alapjaitól kellett újjáépíteni a városok egész sorát. A lengyel építőművészek keze nyo­mán „támadt fel“ a varsói Óváros, épült meg a Szejm székháza, a Mar­­szalkowszka­ utca, a Katowicei sport­­csarnok, a tömai egyetemi város, nőt­tek ki a földből az új iparvárosok : No­­wa Huta és Tychy. Az építőművészeti alkotás fő színtere azonban — a múlt évtizedeiben csak­úgy, mint jelenleg — a lakásépítés. A most folyó tervidőszakban másfél mil­lió lakás épül, főleg előregyártott ele­mekből, magasházakkal, de mintegy 30 százalék a családi házak aránya is. Az új technológiával készülő házak nem csupán korszerű, kényelmes lakásokat adnak új lakóiknak, de a környezetük, a kiszolgáló létesítmények sora is kor­szerű. A lakásokat úgy építették meg, hogy szélvédettek legyenek és minél több napfény érje őket. Az új lakónegyedek körül parkolóhelyeket, garázsokat épí­tettek. Ott van minden egyes negyed­ben az üdülést, sportolást lehetővé tevő létesítmények komplexuma. Az építészeknek gondjuk van arra is, hogy a magasházak ne tegyék egyhan­gúvá az új lakónegyedek arculatát. Lengyel sajátosság a „hangyaépít­mény“ : ez az épületóriás lakások szá­zait rejti, vagy a „hullámos ház“, amely 700 méter hosszú, érdekes homlokzatú épület. HETI MŰSORA JANUÁR 21—27 8.00 Sport mindenkinek 8.15 Pionírműsor 9.10 A haza sólymai 9.20 A dzsungel könyve (22) 10.00 Faluműsor 11.15 A haza védelmében 13.20 Vasárnapi album , a vidámság órája 14.15 Rajzfilm: Sakk-matt 15 perc alatt 16.00 Fedettpályás teniszverseny — Eu­­rópa-bajnokság. Részletek Romá­nia—Jugoszlávia mérkőzésről 17.00 Will Shakespeare — (3) filmsoro­zat 17.50 Versenyadás Fehér és Olt megye pionírjainak részvételével 19.00 Híradó 19.15 Tévéankét az Egyesülésről (I.) 19.40 Varieté műsor. Közreműködnek : Dorina Draghici, Angela Moldo­van, Ludovic Spiess, Liviu Oros 20.45 Tíz lobogó alatt. Olasz, angol­­francia-amerikai koprodukció. Fő­szerepben : Van Heflin, Charles Laughton, Cecil Parker,­Leonora Rossi-Drago 22.15 Híradó: Sport 16.05 MAGYAR NYELVŰ MŰSOR : Politikai-gazdasági híradó ; Heti kommentár ; Az Egyesülés — do­kumentumfilm ; Hazafias versek; Napirenden a mezőgazdaságban ; Irodalmi aktualitás; A nézők fó­ruma; Tévészínház. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Bemutatják a Kolozsvári Állami Színház művészei. Főszerepben: Héjja Sándor, Sebők Klára, Va­dász Zoltán, Orosz Lujza; Zenés műsor. 19.20 Ezeregy mese 19.30 Híradó 19.50 Tévéankét az Egyesülésről (II.) 20.15 Hazafias kórusművek 20.35 Hatalom dicsőség nélkül (21) — filmsorozat 21.25 Tudományos adás 21.55 Nemzetközi kitekintő 22.15 Híradó 9.00 Tévéiskola­, matematika — I. oszt. matematika — V. oszt. ma­tematika — IX. oszt 10.00 Hatalom dicsőség nélkül (21) — ismétlés 10.55 Könnyűzene 17.05 Tévéiskola, politikai gazdaságtan — XI. oszt. 17.25 Angol nyelvlecke 17.45 A szépséges Románia — turiszti­kai adás 18.10 Riport a Szovjetunióról 18.20 Mezőgazdasági szaktanfolyam 18.45 Az Egyesülés — a szocialista ha­za dalai 19.00 A tévé fóruma 19.20 Ezeregy mese 19.30 Híradó 19.50 Tévéankét az Egyesülésről (III.) 20.15 Színházi est. Mircea Ştefănescu: Az Egyesülés krónikájának lapjai 21.55 Szórakoztató zenés műsor 22.15 Híradó 9.00 Tévéiskola: fizika — XI. oszt. bio­lógia — XI. oszt. vegytan — X. oszt. 10.00 A tévé fóruma 10.20 Szeben megye művészeinek és műkedvelőinek műsora 11.25 A haza sólymai 11.35 Gazdasági adás 17.05 Tévéiskola: matematika 17.25 Német nyelvlecke 17.40 Pronoexpressz-húzás 17.50 Tanügy-nevelés 18.10 Nemzetközi cí-műugrás 18.45 Pionírok tévékrónikája 19.00 A Megéneklünk, Románia orszá­gos fesztivál 19.20 Ezeregy mese 19.30 Híradó 20.00 A szocialista verseny fő célkitű­zése — a hatékonyság 20.10 Dokumentumfilm az Egyesülés­ről 20.30 Ünnepi műsor az Egyesülés 120. évfordulója tiszteletére 21.45 Tévé-dokumentumfilm 22.15 Híradó csütörtök 17.05 Tévéiskola: Románia történelme — líceum 17.25 Orosz nyelvlecke 17.45 Autósoknak 18.00 Ausztrália — dokumentumfilm 18.25 Szabad­idő tanácsadó 18.40 Honpolgárok fóruma 19.05 Szindbád, a tengerész (22) — rajzfilm 19.30 Híradó 19.50 Tévé-ankét 20.20 Hazafias versek és dalok 20.40 Árun Pradep — indiai művész­film. Főszerepben : Ashok Ku­mar, Amor Palekar 22.15 Híradó péntek 9.00 Tévéiskola, fizika — líceum, is­kolaműhely, óvodásoknak 10.00 Művészfilm (ismétlés) 11.30 Megyei tudósítók jelentik 11.50 Kórusművek 17.05 Német nyelvű műsor 18.50 A Föld körül: India 19.20 Ezeregy mese 19.30 Híradó 20.00 A haza szava — irodalmi-művé­szeti összeállítás 22.15 Híradó szombat 12.35 Spanyol nyelvlecke 12.55 Francia nyelvlecke 13.15 Déli koncert 14.15 Tévériport 14.40 Népdalok 15.05 Stadion — sportmagazin 16.25 A szocialista valóság 16.45 Kulturális híradó 17.10 Az ifjúság klubja 18.00 Január hónap bel- és külpolitikai eseményei 18.20 Ifjúsági filmantológia 19.30 Híradó 19.50 Napirenden a gazdasági életben 20.00 Tévéenciklopédia 20.30 Pénzkezelők — amerikai filmso­rozat. Főszerepben: Kirk Douglas, Christo­pher Plummer, Anne Bax­ter, Lome Green. 21.20 Szatíra és humor 21.50 Híradó. Sport 22.05 Régi és új román melódiák (A televízió fenntartja a műsorvál­toztatás jogát) MtllVilllillillirilVIlVlIlV’l''1'' 11 niri*,,*

Next