Munkások dal- és zeneközlönye, 1928 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
a gyermekkarok szervezéséhez. Mi is tárgyalásokat folytatunk a Gyermekbarát Egyesülettel és teljes lévén a harmónia közöttünk, reméljük, hogy rövidesen akad dalárda, amelyik egyedül, esetleg a gyermekbarátcsoportokkal karöltve megszervezi a gyermekkart. Legsúlyosabb és gyors megoldásra váró problémánk Közlönyünk ügye. Ez úgyszólván állandóan foglalkoztatja a vezetőséget és a választmányt is, amely legutóbbi ülésén utasítást adott a vezetőségnek arra, hogy készítse elő a lap árának a szövetségi tagdíjba való kalkulálását. Legközelebbi választmányi ülésünk már abban a helyzetben lesz, hogy a közgyűlésinek oly irányú javaslatot tehet, amely számolva az adott körülményeikkel, afönnálló nehézségeikkel, lapunkat biztosabb alapra helyezi. Szövetségünk vezetősége gondosan előkészíti az ügyet és jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy egy-két dalárdát kivéve, mindenütt rokonszenvvel kísérik ezirányú agitációnkat. Reméljük, hogy mindazokat a problémákat, amelyeket az elmúlt évben nem tudtunk megoldani, az új esztendőben — mindannyiunk igazi örömére — meg fogjuk tudni oldani és ebben a reményben kívánunk olvasóinknak boldog újévet! Schein. ■■■ " -----'■“““«** Dalköreink tanítása és egyebek (Folytatás.) A ritmusra vonatkozó cikksorozatunk befejezéséül még egypár idevágó kérdést kell tárgyalnunk. Szabályként előadtuk, hogy a zenei hangsúly az egyszerű ütemekben (2/e, 2U, 3/e, 30) az első ütemrészen van, míg az összetett ütemekben a főhangsúly ugyancsak az első ütemrészre esik, de itt már mellékhangsúly is van, amely az összetett ütem második felének első ütemrészére (például a 4/s, Vs-os ütemekben) illetőleg ha az összetett ütem három vagy négy egyszerű ütemből van összetőve (például %, w/g), akkor ezen összetevő egyszerű ütemek első részeire esik. Ez a rendes, szabályszerű hangsúlyozás, midőn az ütem egyes részeiről, az ütemrészekről állapítjuk meg, hogy szabály szerint melyik ütemrész hangsúlyos és melyik hangsúlytalan. Például a 4A1-es ütemben, amely négy negyedhangjegyből áll, hangsúlyos az első ütemrész, mellékhangsúlya van a harmadik ütemrésznek és hangsúlytalan a második és a negyedik ütemrész. Az ütemrészek is részekből állanak, amelyeket tagoknak nevezünk. Például a 4-es ütem nyolc nyolcadhangjegyből állhat (négy negyedhangjegy helyett), amely esetben mindegyik nyolcadhangjegy, vagyis két-két nyolcadhangjegy egy-egy ütemrész tagja. A tagok is kisebb részekre oszthatók: az időrészekre. Például a 4/1-es ütemben mindegyik nyolcadhangjegytag két tizenhatod hangjegyre. összefoglalva a mondottakat: a V-1-es ütemben van négy darab negyedhangjegy, amelyek mindegyike ütemrész; mind a négy negyedhangjegy helyett irhatok két-két nyolcad hangjegyet s ezen nyolcadhangjegyek mindegyike az ütemrész (a negyedhangjegy) tagja; végül mindegyik ütemrész tagja, vagyis a nyolcadhangjegy helyett irhatok két tizenhatodhangjegyet s ezen tizenhatodhangjegyek mindegyike egy ütemrésztagnak időrésze. A 4/1-es ütemben van tehát négy darab negyed hangjegy-ütemrész, vagy nyolc darab nyolcadhangjegy-üs«?»résztag, vagy tizenhat darab tizenhatodhangjegy időrész. Természetesen a most részletezett fölosztás azon esetre vonatkozik, midőn az ütemrészek mindegyikét két tagra, s a tagok mindegyikét két időrészre bontom föl. — Miért szükséges a most előadottakat tudni! Azért, mert az ütemrészek hangsúlyozására vonatkozó általános érvényű szabály nemcsak az ütemrészekre, hanem az ütemrészek tagjaira és ezek időrészeire is analogice alkalmazandó. Vagyis egy ütemrész két tagja közül hangsúlyos az első, hangsúlytalan a második; egy ütemrésztag két időrésze közül hangsúlyos az első és hangsúlytalan a második. Midőn itt az ütemrésztagok és időrészek hangsúlyáról és hangsúlytalanságáról beszélünk, nem szabad azt képzelnünk, hogy mindegyik szótagot, amelyre megállapítjuk, hogy hang