Munkaügyi Szemle, 2006 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-01 / 12. szám

m MUNKATUDOMÁNYI FIGYELŐ Szerkeszti: Dr. Pongrácz László JUHÁSZ JUDIT Migráció és feketemunka Európában A­z Európai Unió bővítése alapvetően módosíthatja a beván­­­l­dorlást a tagországokba, s lényeges változásokat hozhat a jLIL tagállamok egymás közti (belső) migrációjában is. A bővítés várhatóan másként érinti a régi tagállamokat, mint az újakat, de a két csoporton belül is eltérően változtathatja az egyes országok migrációs trendjeit. A külföldiek illegális/szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években nagy figyelmet kapott a politikában, a mindennapokban és a médiában egyaránt, a jelenségkör méreteiről, gazdasági hatásairól, a résztvevők összetételéről azonban nincsenek konzisztens ismere­tek; különböző, egymásnak gyakran ellentmondó adatok és elemzések láttak napvilágot. A jelenségről természeténél fogva nem is lehet pontos számadatokkal szolgálni, közvetlen információkhoz jutni - ez érthetővé (de nem elfogadhatóvá) teszi azt, hogy alig indult e téren szisztematikus kutatás, a jelenség kezelését rendészeti szemlélet uralta. A magyar kormányzat stratégiai törekvése a munka­erőpiac kifehérítése, melyhez világos helyzetelemzésre van szükség. A kutatás célja A kutatás célja, hogy a legkü­lönbözőbb információs források alapján hozzájáruljon ahhoz, hogy jobban megérthessük a migráns munkavégzés különös jellemzőit a magyar munkaerőpiac általános összefüggései között. A kutatás fő témája: a migránsok által Magyarországon illegálisan végzett munka, ahol az illegalitás egyrészt a külföldi munkavégzők belépésük és tartózkodásuk követ­keztében fennálló jogi és admi­nisztratív helyzetének, másrészt gazdasági tevékenységüknek a kö­vetkezménye. Ilyen összefüggés­ben illegális vagy szabálytalan mig­ráció, ill. munkavégzés alatt értjük azt, amikor a külföldiek tartózko­dása, vagy munkavégzése ütközik a fennálló jogszabályokkal, ame­lyek belépésüket, tartózkodásukat és/vagy gazdasági tevékenységüket szabályozzák. Vizsgálatunk megkí­sérli bemutatni a jelen helyzet jel­legzetességeit, felvázolja a külföldi­ek fekete munkavégzésének okait, áttekinti a főbb problémákat és megoldási javaslatokat. Megkísérel választ adni arra, hogyan lehet a Kelet- és Nyugat-Európa közötti, ill. az egyes kelet-európai országok egymás közti munkaerő-vándorlásá­nak negatív hatásait minimalizálni és erősíteni a pozitívakat. A kutatás fő feladatai: • a jelenség méreteire vonatko­zó létező adatok elemzése, a mig­rációs- és munkaerő-potenciálra vonatkozó meglevő statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése; az alkalmazott statisztikai módsze­rek értékelése és a megbízható sta­tisztikák kialakítására tett esetleges kísérletek áttekintése; • a külföldiek illegális foglal­koztatása iránti kereslet elemzése. érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusai; a nemzetgazdaság azon speciális jellemzőinek és igényei­nek feltérképezése, melyek a kül­földiek illegális foglalkoztatásának tipikus formáihoz vezetnek. A munkáltatók motívumainak elem­zése (a versenyképesség megőr­zése, az előírt, vagy kollektív szerződésben rögzített fizetések, valamint a társadalombiztosítási költségek megkerülése). • azon ágazatok és foglalkoz­tatások meghatározása, ahol a külföldi feketemunka általában, vagy bizonyos migráns csopor­toknál jellemző • az etnikai, családi és más társadalmi kapcsolatok, kapcsola­ti hálók külföldiek illegális foglal­koztatásában játszott szerepének elemzése a migrációs folyamat különböző pontjain • az (illegális) munkaközvetí­tők, ügynökök hálózatai szerepé­nek meghatározása a külföldiek magyarországi szabálytalan mun­kavégzésében • a migránsok külföldi munka­­vállalással kapcsolatos motivációi­nak és stratégiáinak vizsgálata • a külföldiek illegális foglal­koztatása azon társadalmi vonat­kozásainak elemzése, amelyek az országok közötti mobilitás és a cirkuláris migráció növekedésére utalnak • a politikai intézkedések és a „társadalmi kontroll” (a külföldiek fekete foglalkoztatásának társadalmi elfogadottsága) hatásai, a külföldiek foglalkoztatásához közvetlenül kap­csolódó állami politikák (munkaerő­politika, migrációs politika, idegen­­rendészeti törvény), valamint az ahhoz közvetetten kapcsolódó álla­mi politikák hatása (szociálpolitika, egészségügy, egészségpolitika, la­káspolitika stb.); az adminisztratív ellenőrzési mechanizmusok követ­kezményei • az EU-hoz való csatlakozás eredményez(ett)-e változást, ha igen mennyiben? Juhász Judit kutatásvezető, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. A kutatási programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készítette: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Ez a rovat a „Közösen a jövő munkahelyeiért ” Alapítvány támogatásával jött létre. 28 2006. DECEMBER

Next