Munkaügyi Szemle, 2006 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
m MUNKATUDOMÁNYI FIGYELŐ Szerkeszti: Dr. Pongrácz László JUHÁSZ JUDIT Migráció és feketemunka Európában Az Európai Unió bővítése alapvetően módosíthatja a bevánldorlást a tagországokba, s lényeges változásokat hozhat a jLIL tagállamok egymás közti (belső) migrációjában is. A bővítés várhatóan másként érinti a régi tagállamokat, mint az újakat, de a két csoporton belül is eltérően változtathatja az egyes országok migrációs trendjeit. A külföldiek illegális/szabálytalan foglalkoztatása az utóbbi években nagy figyelmet kapott a politikában, a mindennapokban és a médiában egyaránt, a jelenségkör méreteiről, gazdasági hatásairól, a résztvevők összetételéről azonban nincsenek konzisztens ismeretek; különböző, egymásnak gyakran ellentmondó adatok és elemzések láttak napvilágot. A jelenségről természeténél fogva nem is lehet pontos számadatokkal szolgálni, közvetlen információkhoz jutni - ez érthetővé (de nem elfogadhatóvá) teszi azt, hogy alig indult e téren szisztematikus kutatás, a jelenség kezelését rendészeti szemlélet uralta. A magyar kormányzat stratégiai törekvése a munkaerőpiac kifehérítése, melyhez világos helyzetelemzésre van szükség. A kutatás célja A kutatás célja, hogy a legkülönbözőbb információs források alapján hozzájáruljon ahhoz, hogy jobban megérthessük a migráns munkavégzés különös jellemzőit a magyar munkaerőpiac általános összefüggései között. A kutatás fő témája: a migránsok által Magyarországon illegálisan végzett munka, ahol az illegalitás egyrészt a külföldi munkavégzők belépésük és tartózkodásuk következtében fennálló jogi és adminisztratív helyzetének, másrészt gazdasági tevékenységüknek a következménye. Ilyen összefüggésben illegális vagy szabálytalan migráció, ill. munkavégzés alatt értjük azt, amikor a külföldiek tartózkodása, vagy munkavégzése ütközik a fennálló jogszabályokkal, amelyek belépésüket, tartózkodásukat és/vagy gazdasági tevékenységüket szabályozzák. Vizsgálatunk megkísérli bemutatni a jelen helyzet jellegzetességeit, felvázolja a külföldiek fekete munkavégzésének okait, áttekinti a főbb problémákat és megoldási javaslatokat. Megkísérel választ adni arra, hogyan lehet a Kelet- és Nyugat-Európa közötti, ill. az egyes kelet-európai országok egymás közti munkaerő-vándorlásának negatív hatásait minimalizálni és erősíteni a pozitívakat. A kutatás fő feladatai: • a jelenség méreteire vonatkozó létező adatok elemzése, a migrációs- és munkaerő-potenciálra vonatkozó meglevő statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése; az alkalmazott statisztikai módszerek értékelése és a megbízható statisztikák kialakítására tett esetleges kísérletek áttekintése; • a külföldiek illegális foglalkoztatása iránti kereslet elemzése. érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusai; a nemzetgazdaság azon speciális jellemzőinek és igényeinek feltérképezése, melyek a külföldiek illegális foglalkoztatásának tipikus formáihoz vezetnek. A munkáltatók motívumainak elemzése (a versenyképesség megőrzése, az előírt, vagy kollektív szerződésben rögzített fizetések, valamint a társadalombiztosítási költségek megkerülése). • azon ágazatok és foglalkoztatások meghatározása, ahol a külföldi feketemunka általában, vagy bizonyos migráns csoportoknál jellemző • az etnikai, családi és más társadalmi kapcsolatok, kapcsolati hálók külföldiek illegális foglalkoztatásában játszott szerepének elemzése a migrációs folyamat különböző pontjain • az (illegális) munkaközvetítők, ügynökök hálózatai szerepének meghatározása a külföldiek magyarországi szabálytalan munkavégzésében • a migránsok külföldi munkavállalással kapcsolatos motivációinak és stratégiáinak vizsgálata • a külföldiek illegális foglalkoztatása azon társadalmi vonatkozásainak elemzése, amelyek az országok közötti mobilitás és a cirkuláris migráció növekedésére utalnak • a politikai intézkedések és a „társadalmi kontroll” (a külföldiek fekete foglalkoztatásának társadalmi elfogadottsága) hatásai, a külföldiek foglalkoztatásához közvetlenül kapcsolódó állami politikák (munkaerőpolitika, migrációs politika, idegenrendészeti törvény), valamint az ahhoz közvetetten kapcsolódó állami politikák hatása (szociálpolitika, egészségügy, egészségpolitika, lakáspolitika stb.); az adminisztratív ellenőrzési mechanizmusok következményei • az EU-hoz való csatlakozás eredményez(ett)-e változást, ha igen mennyiben? Juhász Judit kutatásvezető, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. A kutatási programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával készítette: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Ez a rovat a „Közösen a jövő munkahelyeiért ” Alapítvány támogatásával jött létre. 28 2006. DECEMBER