Munkaügyi Szemle, 2007 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11-12. szám
MUNKAJOG 4. Melyek a koordináció alapelveii Az 1408/71 rendelet számos általános alapelven nyugszik, amelyeket az illetékes államnak figyelembe kell vennie, amikor a migráns munkavállaló, vagy önálló vállalkozó szociális ellátás iránti igényéről döntenek. A Rendelet négy fő alapelve a következő: a) egyenlő bánásmód elve, b) alkalmazandó jog meghatározásának elve, c) szerzett jogok védelme vagy összeszámítás elve és d) az ellátások exportálhatóságának elve. 5. Mit jelent az egyenlő bánásmód, vagy az állampolgárság alapján való hátrányos megkülönböztetés tilalmait A Rendelet egyértelmű alapelvi rendelkezése szerint az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés tilos. Tagállam nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést a másik EU és EGT tagállam állampolgárával szemben. Összefoglalva, az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés lényege a következő: aki egy másik tagállamban, nem annak az államnak a polgáraként jogszerűen tartózkodik, vagy lakik — és vonatkoznak rá a koordinációs rendelet szabályai -, ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik, mint az adott állam saját polgárát. 6. Mit jelent az egy jogrendszer alkalmazásának elvei A migráns személy egyidejűleg mindig csak egy tagállam joghatósága alatt állhat. (Ezt mondja ki és segít megvalósítani az „alkalmazandó jog” alapelve.) A jogválasztási szabályok azt határozzák meg, hogy a migráns személy esetén szóba kerülő több tagállam közül melyik tagállam jogát kell rá nézve alkalmazni. Az egy állam joghatósága alá tartozás azt jelenti, hogy a migráns személynek egyidőben csak egy járulékfizetési kötelezettsége van, de egyúttal azt is jelenti, hogy egy jogcímen csak egy tagállamból részesülhet ellátásban. Az egy állam joghatósága alá tartozás elve az alkalmazandó jog megtalálása során felmerülő (jogösszeütközési, vagy más néven kollíziós) problémát kívánja preventív módon megoldani. A jogösszeütközés elkerülése azért nagyon fontos, mert az egyes tagállamokban a szociális biztonságra vonatkozó szabályok jelentős eltéréseket is mutathatnak. Ezért sok esetben egyidejűleg nem is lehetne összebékíteni őket. A koordinációs rendeletben a fő jogválasztási elv a munkavégzés helye szerinti jog (lex loci laboris) alkalmazása. A járulékfizetés és az ellátás is abban az országban esedékes, ahol a migráns személy a munkát végzi tekintet nélkül arra, hogy hol lakik, vagy hol található munkáltatójának a székhelye. Természetesen több kisegítő szabály is található - például kiküldetés, vagy határ menti munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályok —, de terjedelmi okok miatt ezeket e helyen nem tárgyaljuk. 7. Mit jelent az összeszámítás elvei Ez az alapelv a különböző tagállamokban szerzett és legtöbb szociális ellátás megállapításához elengedhetetlenül szükséges biztosítási, szolgálati idők egybeszámítását írja elő. A gyakorlatban nagyon sokszor előfordul, hogy a tagállami szociális biztonságra vonatkozó szabályok előzetes munkaviszonyban töltött időt, biztosítási, szolgálati időt, vagy meghatározott tartamú tartózkodást, helyben lakást írnak elő az ellátás megállapításához (pl: táppénz, öregségi vagy rokkantnyugdíj, munkanélküli ellátás stb.). Az alapelv lényege, hogy az ellátást megállapító tagállam igényelbíráló szerve, a migráns személy, különböző tagállamokban megszerzett biztosítási, vagy szolgálati idejét, úgy köteles figyelembe venni, mintha azt az időszakot az igénylés szerinti államban szerezte volna meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a migráns személy a más tagállam(ok)ban szerzett jogait — pl. munkanélküli vagy táppénzjogosultság esetén - direkt módon viheti át az egyik tagállamból a másikba. 8. Mit jelent az ellátások exportálhatóságának elvei Ez az alapelv azt jelenti, hogy a szociális ellátások egy meghatározott részét az Európai Unión és az EGT-n belül bárhol fel lehet venni, illetve lehet kérni az ellátás folyósítását. A Rendelet e pontja értelmében az ellátás folyósítására kötelezett tagállam nem tagadhatja meg az ellátás folyósítását azon a jogcímen, hogy azt másik tagállamba kérik utalni. Fontos megjegyezni, hogy az ellátások exportálhatóságának elve csak bizonyos megszorítással érvényesül. Eltérő szabályok vonatkoznak a pénzbeli (pl. táppénz, nyugdíj) és a természetbeni ellátásokra (pl. egészségügyi szolgáltatások). Az alkalmazandó szabály a következő: természetbeni ellátások esetén, annak az államnak a szabályai alapján kell azt megállapítani, amelyben az igénylő lakik, vagy tartózkodik. Amennyiben nem a lakóhely szerinti tagállam az illetékes állam, akkor az illetékes államnak vissza kell téríteni az igénybe vett szolgáltatás összegét a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes tagállamnak. 9. Kikre tejed ki a Rendelet személyi hatályai A Rendelet személyi hatálya kiterjed minden munkát végző migráns személyre (alkalmazottakra, vagy önálló vállalkozókra), aki valamely EU, vagy EGT tagállam, vagy harmadik állam polgára, vagy hontalan menekült és az EU, illetve EGT tagállamok valamelyikében jogszerűen lakik vagy tartózkodik. A Rendelet ugyancsak kiterjed a fent meghatározott személyi kör családtagjaira és túlélő hozzátartozóira. A túlélő hozzátartozók esetén nem 2007. NOVEMBER-DECEMBER 82