Munkaügyi Szemle, 2007 (51. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11-12. szám

MUNKAJOG 4. Melyek a koordináció alapelveii Az 1408/71 rendelet számos ál­talános alapelven nyugszik, ame­lyeket az illetékes államnak­ fi­gyelembe kell vennie, amikor a migráns munkavállaló, vagy önál­ló vállalkozó szociális ellátás iránti igényéről döntenek. A Rendelet négy fő alapelve a következő: a) egyenlő bánásmód elve, b) alkalmazandó jog meghatá­rozásának elve, c) szerzett jogok védelme vagy összeszámítás elve és d) az ellátások exportálhatósá­­gának elve. 5. Mit jelent az egyenlő bánás­mód, vagy az állampolgárság alapján való hátrányos megkü­lönböztetés tilalmait A Rendelet egyértelmű alapelvi rendelkezése szerint az állampol­gárság alapján történő megkülön­böztetés tilos. Tagállam nem alkal­mazhat hátrányos megkülönbözte­tést a másik EU és EGT tagállam állampolgárával szemben. Össze­foglalva, az állampolgárságon ala­puló hátrányos megkülönböztetés lényege a következő: aki egy másik tagállamban, nem annak az államnak a polgáraként jogszerűen tartózkodik, vagy lakik — és vonat­koznak rá a koordinációs rendelet szabályai -, ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik, mint az adott állam saját polgárát. 6. Mit jelent az egy jogrendszer alkalmazásának elvei A migráns személy egyidejűleg mindig csak egy tagállam jogha­tósága alatt állhat. (Ezt mondja ki és segít megvalósítani az „alkal­mazandó jog” alapelve.) A jogvá­lasztási szabályok azt határozzák meg, hogy a migráns személy esetén szóba kerülő több tagál­lam közül melyik tagállam jogát kell rá nézve alkalmazni. Az egy állam joghatósága alá tartozás azt jelenti, hogy a mig­ráns személynek egyidőben csak egy járulékfizetési kötelezettsége van, de egyúttal azt is jelenti, hogy egy jogcímen csak egy tag­államból részesülhet ellátásban. Az egy állam joghatósága alá tar­tozás elve az alkalmazandó jog megtalálása során felmerülő (jog­­összeütközési, vagy más néven kollíziós) problémát kívánja pre­ventív módon megoldani. A jog­összeütközés elkerülése azért na­gyon fontos, mert az egyes tagál­lamokban a szociális biztonságra vonatkozó szabályok jelentős el­téréseket is mutathatnak. Ezért sok esetben egyidejűleg nem is lehetne összebékíteni őket. A koordinációs rendeletben a fő jogválasztási elv a munkavégzés helye szerinti jog (lex loci labo­­ris) alkalmazása. A járulékfizetés és az ellátás is abban az ország­ban esedékes, ahol a migráns személy a munkát végzi tekintet nélkül arra, hogy hol lakik, vagy hol található munkáltatójának a székhelye. Természetesen több kisegítő szabály is található - pél­dául kiküldetés, vagy határ menti munkavállalókra vonatkozó elté­rő szabályok —, de terjedelmi okok miatt ezeket e helyen nem tárgyaljuk. 7. Mit jelent az összeszámítás elvei Ez az alapelv a különböző tag­államokban szerzett­­ és legtöbb szociális ellátás megállapításához elengedhetetlenül szükséges biztosítási, szolgálati idők egybe­­­számítását írja elő. A gyakorlat­ban nagyon sokszor előfordul, hogy a tagállami szociális bizton­ságra vonatkozó szabályok elő­zetes munkaviszonyban töltött időt, biztosítási, szolgálati időt, vagy meghatározott tartamú tar­tózkodást, helyben lakást írnak elő az ellátás megállapításához (pl: táppénz, öregségi vagy rok­kantnyugdíj, munkanélküli ellátás stb.). Az alapelv lényege, hogy az ellátást megállapító tagállam igényelbíráló szerve, a migráns személy, különböző tagállamok­ban megszerzett biztosítási, vagy szolgálati idejét, úgy köteles fi­gyelembe venni, mintha azt az időszakot az igénylés szerinti ál­lamban szerezte volna meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a migráns személy a más tagál­­lam(ok)ban szerzett jogait — pl. munkanélküli vagy táppénzjogo­sultság esetén - direkt módon vi­heti át az egyik tagállamból a másikba. 8. Mit jelent az ellátások expor­­tálhatóságának elvei Ez az alapelv azt jelenti, hogy a szociális ellátások egy megha­tározott részét az Európai Unión és az EGT-n belül bárhol fel lehet venni, illetve lehet kérni az ellátás folyósítását. A Rendelet e pontja értelmében az ellátás fo­lyósítására kötelezett tagállam nem tagadhatja meg az ellátás folyósítását azon a jogcímen, hogy azt másik tagállamba kérik utalni. Fontos megjegyezni, hogy az ellátások exportálhatóságának elve csak bizonyos megszorítás­sal érvényesül. Eltérő szabályok vonatkoznak a pénzbeli (pl. táppénz, nyugdíj) és a természetbeni ellátásokra (pl. egészségügyi szolgáltatások). Az alkalmazandó szabály a követke­ző: természetbeni ellátások ese­tén, annak az államnak a szabá­lyai alapján kell azt megállapítani, amelyben az igénylő lakik, vagy tartózkodik. Amennyiben nem a lakóhely szerinti tagállam az ille­tékes állam, akkor az illetékes ál­lamnak vissza kell téríteni az igénybe vett szolgáltatás összegét a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes tagállamnak. 9. Kikre tejed ki a Rendelet sze­mélyi hatályai A Rendelet személyi hatálya ki­terjed minden munkát végző mig­ráns személyre (alkalmazottakra, vagy önálló vállalkozókra), aki vala­mely EU, vagy EGT tagállam, vagy harmadik állam polgára, vagy hon­­talan­ menekült és az EU, illetve EGT tagállamok valamelyikében jogszerűen lakik vagy tartózkodik. A Rendelet ugyancsak kiterjed a fent meghatározott személyi kör család­tagjaira és túlélő hozzátartozóira. A túlélő hozzátartozók esetén nem 2007. NOVEMBER-DECEMBER 82

Next