Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Egészségvédelem - Tóth Gábor - Tóth Kálmán: A múzeumi látlelet munkacsoport vizsgálatának eredményei
A MÚZEUMI LÁTLELET MUNKACSOPORT VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Tóth Gábor - Tóth Kálmán Összefoglalás: A munkacsoport azért alakult meg, hogy felmérje a magyar restaurátortársadalom egészségügyi állapotát. Az adatgyűjtéshez a kérdőíves módszert választották, melyet a Múzeumi Hírlevél 1995. márciusi számához csatolva eljuttattak minden múzeumba. A reprezentatív felmérés eredményeit és tanulságait közli a cikk. Bevezetés A spanyol Villanovanus és a német Agricola, a reneszánsz kor orvosai figyelték meg először, hogy bizonyos foglalkozási ágak művelőinél egyes kórképek gyakrabban fordulnak elő. Ramazzini olasz orvos 1700-ban foglalta először össze az ipari ártalmakat De mortis artificum diatriba című könyvében. Az 1872 és 1957 között élt magyar származású Ludwig von Zselekyben merült fel először a megelőzés gondolata. (4.) Az a tény, hogy különböző daganatos megbetegedések foglalkozási ártalomként is létrejöhetnek, már 1775 óta ismert. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint az emberi rákot előidéző tényezők 85-90%-a a környezetünkből származó kémiai anyag. (1.) Ezért a munkájuk során napi rendszerességgel vegyszereket használó múzeumi restaurátorok, természettudományos muzeológusok és preparátorok egészsége különösen veszélyeztetett. Személyes tapasztalatból és a kollégákkal folytatott beszélgetések alapján tudjuk, hogy sok helyen anyagi okok miatt nehéz a biztonságos munkakörülmények megteremtése. Ennek ellenére alacsony a szakma erkölcsi és anyagi megbecsültsége. Célkitűzések Mint ismeretes, a dolgozó embert munkavégzése közben számos kémiai, fizikai és biológiai hatás éri. A bizonyos határig a szervezetre az intenzitástól függően közömbösnek is minősíthető hatások egyike-másika felerősödve, vagy tartósan a határszint fölé emelkedve foglalkozási betegségeket okoz. (4.) Gyakran nehéz megállapítani, hogy mi a veszélyesebb, egy kis mennyiségben is rendkívül ártalmas vegyszert ritkán és rövid ideig vagy pedig egy kevésbé ártalmasat nap mint nap rendszeresen használni. Az egyes veszélyes koncentrációk meghatározása a MAK-értékek segítségével is lehetséges. (4.) Baader 1931-es meghatározása szerint foglalkozási betegség alatt olyan betegséget kell érteni, amely bizonyos foglalkozási ágakban feltűnő gyakorisággal és szabályszerűséggel fordul elő. Egy betegségről kijelenteni, hogy az foglalkozási ártalomként alakult ki, nagyon nehéz. Annak jogi és szakmai háttere erősen determinált. (2.) A Közegészségtan 1982-es kiadása szerint 63 bejelentésre kötelezett foglalkozási betegség van (4.) Ezek alapján sok szempontból időszerűnek tekinthető az érintett múzeumi dolgozók egészségi állapotának lehető legteljesebb körű szemrevételezése. Ezzel a céllal hozták létre a Múzeumi Látlelet Munkacsoportok A munkacsoport tagjai: Tóth Kálmán muzeológus (Savaria Múzeum, Szombathely), dr. T. Biró Katalin osztályvezető (MNM, Informatikai Főosztály, Budapest), Km E.