Művelődés, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

Ferenczi Tünde, Fekete Feren­­czi János — nagyban hozzájárul­tak az előadás sikeréhez. A Selena együttesnek Bucz Gyula veze­tésével úgyszintén szerepe volt a közönség elismerésének a kiví­vásában. NAGYSZALONTÁN is lesz iskolai múzeum. Hiszen a Mogyorós Sándor Általános Iskola tanulói már évek óta kutatják, gyűjtik a szülő­föld kincseit. A kincskere­sők körének sok aktív tagja van és sikerült már külön teremben elhelyezni az ösz­­szegyűjtött tárgyakat, helyi fazekasok, földmívesek, ál­lattenyésztők és más mes­terségeket űzők alkotásait. 1983 gazdag év volt — vallja Rednik tanárnő, az iskolai múzeum vezetője. Sok gyer­mek hozott új tárgyakat: Katona Zoltán 1892-ből való fatolltartóval gazdagította a gyűjteményt, de hozott a XIX. századból származó ke­rámia vázát, alabástromból készült hamutartót, Török Anikó régi kávédarálót és cserép ételhordót hozott; Ba­logh József múlt századbeli fényképezőgépet... Szemes Andrea orsót, Járó Sándor üvegernyős petróleumlám­pát, Barna Enikő rokkát, Kovács Krisztina régi vasa­lót... így ma már mintegy 400 múzeumi tárgy találha­tó itt, s időnként a történe­lem, az osztályfőnöki és a mezőgazdasági órákat is itt tartjuk. A szamosardói iskolai mú­zeum után most a nagysza­­lontairól is örömmel adunk hírt. Szívesen beszámolunk hasonló múzeum alapításról vagy a már meglévők életé­ről. A fényképekkel is illuszt­rált tudósításoknak helyet adunk a Művelődésben. Judás nem segíti elő az anyanyelv csiszolását, fejlesztését. Arra is figyelmeztetnek a dolgozatok, hogy gondolataink csak akkor tiszták, ha a leírt szövegből már semmi sem húzható ki. Aki tud­ja, hogy mit ne mondjon el egy fogalmazásban, az azt is tudja, hogy mit kell elmondania, annak a fogalmazása világos és érthető lesz. A rosszul felépített mondat rossz gondolkodásról árulkodik. A nyelv ereje és gazdagsága, szí­nessége és érzékletessége olyan mérvű, hogy nincs mondanivaló, amelynek kifejezésére alkalmas ne volna (...) Még eredményesebb lenne az anyanyelvi tantárgyverseny, ha a megyei szakaszra csak az igazán legkiválóbbakat küldenék taná­raink, hiszen a felkészületlenség csak kudarcot eredményez, a ku­darc pedig tönkreteszi a gyermek önbizalmát, további munkához való hozzáállását. Olykor helye­sen írni sem tudó, elfogadhatatlan külalakú dolgozatokkal is alkal­munk volt találkozni, és verseny­ző szerzőjük tanárától gondolat­ban megkérdezni, mit is kerestek itt ezek a gyermekek. A verseny magas színvonaláért, a gyerme­kek önbizalmának megőrzéséért való küzdelem kötelességünk a jövőben. A tehetséges, szorgal­mas, dolgozataikkal kitűnt ta­nulókat pedig segíteniük kell mind a szülőknek, mind pedig a tanárnak. A NYELV-HANGSZER Az évről évre megismétlődő tantárgyversenyekről fejti ki vé­leményét Gergely Róza: Fájó szívvel észleljük, hogy rohanó világunkban szülők és tanárok egyaránt túl kevés jelentőséget tulajdonítanak a közlés minősé­gének, gyakran megelégszenek a közlés tartalmával. Még sok ne­velő nem vette tudomásul, hogy az anyanyelv munkatárs, segít, tanácsot ad, ötleteket sugall és ellenőriz is. Azt is elárulják a dol­gozatok, hogy a nyelv olyan, mint egy hangszer, amely csak annak a kezében szólal meg, aki megtanult rajta játszani. Ezért szüntelenül és tudatosan fejlesz­tenünk kell gyermekeink kife­jezőkészségét. Szürkül és sze­gényedik a nyelv. A technicizá­ AZ V. IFJÚSÁGI POLITIKAI DALVERSENY DÍJNYERTESEI A Megéneklünk, Románia Országos Feszti­vál keretében a Kommunista Ifjúúsági Szövet­ség Központi Bizottsága, a Szocialista Mű­velődési és Nevelési Tanács, a Román Rádió­televízió, a Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége égisze alatt április folyamán zajlott le a fővárosban az V. Ifjúsági politikai dal­verseny. Az ország kulturális életében, a fiatalság körében széles visszhangot keltő, nagy politikai és nevelő fontosságú vetélkedőt a román nép élete idei nagy politikai esemé­nyeinek, az 1944 augusztusi antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom 40. évfordulójának és a Román Kommunista Párt XIII. kongresz­­szusának szentelték. A zeneszerzőkből, költőkből, zenekritiku­sokból és tömegszervezetek képviselőiből ala­kított zsűri, a nagyközönség véleményét is figyelembe véve, az alábbi díjakat osztotta ki: Kórusművek: I. díj — Íme, az itt, Radu Șerban zenéje Gheorghe Vilcu versére; II. díj — Ceausescu és a brigádosok, Vasile Vasilache zenéje George Turnea versére; III. díj — A legszebb álom, Zaharia Popescu zenéje Virgil Carianopol versére; Dicséret — Bízunk a pártban, lován Miclea zenéje Ion Socol versére. Szólisták tolmácsolásában ze­nekari kísérettel előadott mű­­vek: I. díj — Őrizzük meg a földkerekség épségét!, Marcel Dragomir zenéje Lucian Avramescu versére; A világ békéjéért, Ion Cristinoiu zenéje Angel Grigoriu és Romeo Iorgulescu versére; II. díj — Tégy ember­séges!, Mihai Ilie Gheorghe zenéje Roxana Popescu versére; III. díj — A tavasz bennünk virágzik, Dan Stefánica zenéje Gina Teodo­­rescu versére; Dicséretek — Aranykor, Ion Cristinoiu zenéje Mircea Block versére; Ne­vető fiatalság, Florentin Gheorghiu zenéje Ion Tirlea versére. BOÉR FERENC ANYJA A Marosvásárhelyi Nem­zeti Színház művésze két sikeres előadást tartott Sep­­siszentgyörgyön. Érdemes Czegő Zoltán veretes mél­tatásából kiragadni néhány mondatot: „Adyt hozta, Ady­­val élt közöttünk, Adyt élte, s Adyt életesítette olyan átéléssel, mely számunkra múlhatatlan élményt jelen­tett (...) Figyelemre méltó, amilyen műgonddal komponálta az előadói szöveget Ady verse­iből, leveleiből, publicisztiká­jából —, és fokozott figye­lemre késztetnek Boér Ferenc nagyszerűen intonált áthaj­­lásai, levélből versbe, ostoro­zó prózából dübörgő versbe, fogcsikorgató, panaszos le­vélből ismét rajongó, önma­gát, a népet, közösséget féltő lírába. Jelen volt az igazi Ady Boér Ferenc színpadán; der­medt, döbbent csendünket öröm oldja, hogy láthattuk, hallhattuk.“ A HARGITA SZERENCSÉS SZERDÁJA Több igen tartalmas-tartásos — tömör írás látott napvilá­got a Hargita 1984. március 7.-i számában. Ezekből ki­emelnénk az alábbiakat. Vali József Salamoson — a mű­velődés hajlékairól. Székedi Ferenc Csíkszentsimon: ha­tékony lépés a természetvé­delemért. Oláh István Sok­szemközt az osztályfőnökkel. Papírok és elvek [Beszélgetés Csavar László gyergyócso­­mafalvi tanárral]. Ferencz Imre Visszajátszás „Nemcsak az ő baja." Az idé­zett lapszámban többen is hozzászólnak a Hargitában folyó vitához (Műszakiak a közművelődésért), amelyre, tekintettel a felvetett kérdé­sek fontosságára, később visz­­szatérünk. A KRÓNIKÁBAN felhasznált írások a következő lapokban jelentek meg: A Hét, Contemporanul,­ Bánya­vidéki Fáklya, Jóbarát,Megyei Tükör, Szabad Szó, Új Élet, Vörös Zászló. Szerkesztett­e: BALOGH JÓZSEF 21

Next