Művelődés, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
Ferenczi Tünde, Fekete Ferenczi János — nagyban hozzájárultak az előadás sikeréhez. A Selena együttesnek Bucz Gyula vezetésével úgyszintén szerepe volt a közönség elismerésének a kivívásában. NAGYSZALONTÁN is lesz iskolai múzeum. Hiszen a Mogyorós Sándor Általános Iskola tanulói már évek óta kutatják, gyűjtik a szülőföld kincseit. A kincskeresők körének sok aktív tagja van és sikerült már külön teremben elhelyezni az öszszegyűjtött tárgyakat, helyi fazekasok, földmívesek, állattenyésztők és más mesterségeket űzők alkotásait. 1983 gazdag év volt — vallja Rednik tanárnő, az iskolai múzeum vezetője. Sok gyermek hozott új tárgyakat: Katona Zoltán 1892-ből való fatolltartóval gazdagította a gyűjteményt, de hozott a XIX. századból származó kerámia vázát, alabástromból készült hamutartót, Török Anikó régi kávédarálót és cserép ételhordót hozott; Balogh József múlt századbeli fényképezőgépet... Szemes Andrea orsót, Járó Sándor üvegernyős petróleumlámpát, Barna Enikő rokkát, Kovács Krisztina régi vasalót... így ma már mintegy 400 múzeumi tárgy található itt, s időnként a történelem, az osztályfőnöki és a mezőgazdasági órákat is itt tartjuk. A szamosardói iskolai múzeum után most a nagyszalontairól is örömmel adunk hírt. Szívesen beszámolunk hasonló múzeum alapításról vagy a már meglévők életéről. A fényképekkel is illusztrált tudósításoknak helyet adunk a Művelődésben. Judás nem segíti elő az anyanyelv csiszolását, fejlesztését. Arra is figyelmeztetnek a dolgozatok, hogy gondolataink csak akkor tiszták, ha a leírt szövegből már semmi sem húzható ki. Aki tudja, hogy mit ne mondjon el egy fogalmazásban, az azt is tudja, hogy mit kell elmondania, annak a fogalmazása világos és érthető lesz. A rosszul felépített mondat rossz gondolkodásról árulkodik. A nyelv ereje és gazdagsága, színessége és érzékletessége olyan mérvű, hogy nincs mondanivaló, amelynek kifejezésére alkalmas ne volna (...) Még eredményesebb lenne az anyanyelvi tantárgyverseny, ha a megyei szakaszra csak az igazán legkiválóbbakat küldenék tanáraink, hiszen a felkészületlenség csak kudarcot eredményez, a kudarc pedig tönkreteszi a gyermek önbizalmát, további munkához való hozzáállását. Olykor helyesen írni sem tudó, elfogadhatatlan külalakú dolgozatokkal is alkalmunk volt találkozni, és versenyző szerzőjük tanárától gondolatban megkérdezni, mit is kerestek itt ezek a gyermekek. A verseny magas színvonaláért, a gyermekek önbizalmának megőrzéséért való küzdelem kötelességünk a jövőben. A tehetséges, szorgalmas, dolgozataikkal kitűnt tanulókat pedig segíteniük kell mind a szülőknek, mind pedig a tanárnak. A NYELV-HANGSZER Az évről évre megismétlődő tantárgyversenyekről fejti ki véleményét Gergely Róza: Fájó szívvel észleljük, hogy rohanó világunkban szülők és tanárok egyaránt túl kevés jelentőséget tulajdonítanak a közlés minőségének, gyakran megelégszenek a közlés tartalmával. Még sok nevelő nem vette tudomásul, hogy az anyanyelv munkatárs, segít, tanácsot ad, ötleteket sugall és ellenőriz is. Azt is elárulják a dolgozatok, hogy a nyelv olyan, mint egy hangszer, amely csak annak a kezében szólal meg, aki megtanult rajta játszani. Ezért szüntelenül és tudatosan fejlesztenünk kell gyermekeink kifejezőkészségét. Szürkül és szegényedik a nyelv. A technicizá AZ V. IFJÚSÁGI POLITIKAI DALVERSENY DÍJNYERTESEI A Megéneklünk, Románia Országos Fesztivál keretében a Kommunista Ifjúúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács, a Román Rádiótelevízió, a Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetsége égisze alatt április folyamán zajlott le a fővárosban az V. Ifjúsági politikai dalverseny. Az ország kulturális életében, a fiatalság körében széles visszhangot keltő, nagy politikai és nevelő fontosságú vetélkedőt a román nép élete idei nagy politikai eseményeinek, az 1944 augusztusi antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulójának és a Román Kommunista Párt XIII. kongreszszusának szentelték. A zeneszerzőkből, költőkből, zenekritikusokból és tömegszervezetek képviselőiből alakított zsűri, a nagyközönség véleményét is figyelembe véve, az alábbi díjakat osztotta ki: Kórusművek: I. díj — Íme, az itt, Radu Șerban zenéje Gheorghe Vilcu versére; II. díj — Ceausescu és a brigádosok, Vasile Vasilache zenéje George Turnea versére; III. díj — A legszebb álom, Zaharia Popescu zenéje Virgil Carianopol versére; Dicséret — Bízunk a pártban, lován Miclea zenéje Ion Socol versére. Szólisták tolmácsolásában zenekari kísérettel előadott művek: I. díj — Őrizzük meg a földkerekség épségét!, Marcel Dragomir zenéje Lucian Avramescu versére; A világ békéjéért, Ion Cristinoiu zenéje Angel Grigoriu és Romeo Iorgulescu versére; II. díj — Tégy emberséges!, Mihai Ilie Gheorghe zenéje Roxana Popescu versére; III. díj — A tavasz bennünk virágzik, Dan Stefánica zenéje Gina Teodorescu versére; Dicséretek — Aranykor, Ion Cristinoiu zenéje Mircea Block versére; Nevető fiatalság, Florentin Gheorghiu zenéje Ion Tirlea versére. BOÉR FERENC ANYJA A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze két sikeres előadást tartott Sepsiszentgyörgyön. Érdemes Czegő Zoltán veretes méltatásából kiragadni néhány mondatot: „Adyt hozta, Adyval élt közöttünk, Adyt élte, s Adyt életesítette olyan átéléssel, mely számunkra múlhatatlan élményt jelentett (...) Figyelemre méltó, amilyen műgonddal komponálta az előadói szöveget Ady verseiből, leveleiből, publicisztikájából —, és fokozott figyelemre késztetnek Boér Ferenc nagyszerűen intonált áthajlásai, levélből versbe, ostorozó prózából dübörgő versbe, fogcsikorgató, panaszos levélből ismét rajongó, önmagát, a népet, közösséget féltő lírába. Jelen volt az igazi Ady Boér Ferenc színpadán; dermedt, döbbent csendünket öröm oldja, hogy láthattuk, hallhattuk.“ A HARGITA SZERENCSÉS SZERDÁJA Több igen tartalmas-tartásos — tömör írás látott napvilágot a Hargita 1984. március 7.-i számában. Ezekből kiemelnénk az alábbiakat. Vali József Salamoson — a művelődés hajlékairól. Székedi Ferenc Csíkszentsimon: hatékony lépés a természetvédelemért. Oláh István Sokszemközt az osztályfőnökkel. Papírok és elvek [Beszélgetés Csavar László gyergyócsomafalvi tanárral]. Ferencz Imre Visszajátszás „Nemcsak az ő baja." Az idézett lapszámban többen is hozzászólnak a Hargitában folyó vitához (Műszakiak a közművelődésért), amelyre, tekintettel a felvetett kérdések fontosságára, később viszszatérünk. A KRÓNIKÁBAN felhasznált írások a következő lapokban jelentek meg: A Hét, Contemporanul, Bányavidéki Fáklya, Jóbarát,Megyei Tükör, Szabad Szó, Új Élet, Vörös Zászló. Szerkesztette: BALOGH JÓZSEF 21