Művelődés, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

UDVARHELYI ÓRA mutatja az időt Csíkszere­dában — olvassuk Komo­­róczi György rövid, de an­nál érdekesebb tudósítá­sában. A megyeszékhely tíj adminisztratív palotá­jának homlokzatára felke­rült és már nagy ünnepünk előtt megszólalt az elekt­ronikus óra, amely a szé­kelyudvarhelyi Matrica­gyárban készült. Orszá­gos viszonylatban is mű­szaki ritkaságnak tekint­hető. Időlapja kvarcvezér­lésű oszcillátor. Az oszcil­látor által gerjesztett vál­takozó­ áram működteti a léptető motort, amely moz­gásba hozza az óramutató­kat. A pontos idő tekinte­tében egyebek közt az e­­lektronikus szerkezet sza­vatolja az óra megbízha­tóságát. Az elektronikus be­rendezés tervezője és kivi­telezője Szőcs István vil­lamosút és nők, az óra me­chanikai része .Sorbán Lász­ló művezető munkáját di­cséri, kellemes hangja pedig Hern János fizikus kísér­letei nyomán nyerte el vég­leges minőségét. Mindhá­rom szakember a Matri­cagyár dolgozója. VALLANAK A KÉPESLAPOK A fővárosban, a megye­­székhelyeken, ipari és mű­velődési központokban, vá­rosokban és községekben egymást érték a különbö­ző­­ gazdasági és társa­dalmi sikereket, a kultú­ra fejlődését, szépművé­szetünk gazdagságát be­mutató kiállítások. Az irat­tárak, múzeumok, könyv­tárak munkaközösségei jó érzékkel használták fel, tár­ták a közönség elé a gyűj­teményeikben őrzött ér­tékeket. Így a Szatmári Megyei Múzeum a Nagy­károlyi Múzeum kiállító­ 30 termében rendezett ki­állítást Erdélyi települések képekben címmel. A be­mutatott levelezőlap-gyűj­temény a XIX., illetve a XX. században 97 erdélyi helységben készült több száz, dokumentum érté­kű képes levelezőlapot so­rakoztat fel, féle gépek, berendezések, alkatrészek, új vagy újra­tervezett termékek, új gyártási technológiák, mű­szaki-szervezési intézke­dések révén. Az említett időszakban a tudományos és műszaki alkotás ered­ményeként 16 találmányi és 88 újítási javaslat szü­letett, amelyek jó részét alkalmazzák a termelésben. A BIHARI KÉPZŐMŰVÉSZET NEGYVEN ÉVE Az augusztusi évfordu­lót köszöntő ünnepi ki­állítás a nagyváradi Új Ga­lériában nyílt meg. A szer­vezők arra törekedtek, hogy a negyven év alatt Váradon alkotó minden mű­vész képviseltesse magát munkával, így láthatók azoknak a festőknek, szob­rászoknak a művei, akik a felszabadulás után — kilencen — létrehozták az első képzőművészeti szer­vezetet, és hozzákezdték megteremteni a művészet és a tömegek kapcsolatát. Miklóssy Gábor, Erdős Tibor, Petre Abrudan, Ma­­calik Alfréd festménye, Fe­kete József, Balogh Pé­ter szobra, Mottl Román metszete ezt az időszakot idézi. A szellemi fellendü­lés egyre több művészt vonzott, ma ők a törzs­gárda: Traian Goga, Au­rel Pop, Kristófi János, Coriolan Hóra, Tompa Mi­hály, Jakabovits Miklós, Kiss Elek és mellettük hosz­­szú sora a fiatalabb és még fiatalabb alkotómű­vészeknek. Jelenleg 63 dip­lomás tagja van a Kép­zőművész Szövetség vá­­radi fiókjának. két, hangsúlyozta ennek az Augusztus 23-a előestéjén megrendezett, az ősök ha­gyományait ápoló falu­ünnepnek a jelentőségét. A műsorszámokat Fali Ilo­nának, a Temesvári Álla­mi Magyar Színház mű­vészének és Szaniszló Dé­­nesnek, az Udvarhelyi Nép­színház bemondójának tré­fás rigmusai vezették be. A felszabadulás ünnepét köszöntő versek hangzot­tak el, a Viola folklóregyüt­tes, majd az Ifjúsági Klub táncosai, a Vingai Műve­lődési Otthon zenekará­nak román és magyar nép­dal egyvelege, Kacsó Imre udvarhelyi cérnagyári mun­kás sóvidéki szólótánca, Szaniszló József és Simion Todoca tréfás monológ­jai, a galsaiak lakodal­masa tették tartalmassá­­színessé a műsort. Lelke­sen megtapsolta az ezer főt meghaladó közönség a meg­újult majláti táncegyüt­test és a nemrég alakult ágyas tánccsoportot is. A résztvevők örömét-meg­­elégedését sűríti tudósítá­sában Ujj János kollé­gánk: „A meg-megújuló eső, a váratlan műszaki hibák ellenére is elmond­hatjuk, hogy valameny­nyien jól szórakoztunk, s nem véletlen a többség fo­gadkozása: jövőre ismét találkozunk Majláton!“ KRÓNIKA MAROS MEGYEI ADATTÁR A Megéneklü­nk, Romá­nia fesztivál legutóbbi ren­dezvénysorozatán a Ma­ros megyei román, ma­gyar, német csoportok, hivatásos együttesek, elő­adók, alkotók összesen 275 díjat nyertek, ezek közül 106 országos első helyezés. E számok meggyőzően iga­zolják, hogy Maros megye román, magyar, német műkedvelői nemzetiségi kü­lönbség nélkül, szabadon érvényesíthetik képessége­iket, ápolják hagyománya­ikat s iíjabb értékekkel gaz­dagítják szocialista kultú­ránkat. A megyében olyan ran­gos és nagy hírnévnek ör­vendő művészeti rendez­vények, fesztiválok arat­tak sikert s nyerték el a közönség és a szakembe­rek tetszését, mint a Ma­rosvásárhelyi Zenei Na­pok, a Román Dramatur­gia Hete, a Politikai Szín­ház Hete, a Nép- és Munkásszínházak Nap­jai, a Városi és Falusi Kó­rusok Fesztiválja, a Téli Népszokások Fesztiválja, a kétévenként megrende­zésre kerülő öregek Tán­ca Fesztiválja, az Ijúság Múzeumi Hónapja, a Szo­cialista Kultúra és Neve­lés Hónapja stb. HATEZER TÉMA A Szakszervezetek Har­gita Megyei Tanácsának közgazdász munkatársa. Kovács Béla arról számol be, hogy a vállalati alkotó komissziók, a mérnökök és technikusok komissziói, a feltalálók és újítók kö­rei közös erőfeszítésének az eredményeként a Meg­­éneklünk, Románia fesz­tivál tavaly lezárult ren­dezvénysorozatán a megye vállalataiban 6143 témát oldottak meg, s ezek túl­nyomó többsége a műszaki haladást célozta külön­ MAJLÁTI VASÁRNAP Az eddigi tizenhárom sikeres rendezvény­ tapasz­talatával szervezték meg a gazdag folklórh­agyomány­­ból merítő, a népszo­kásokat ápoló Majláti Va­sárnapot, a tizennegyedi­ket. Az Arad megyei Szoci­alista Művelődési és Neve­lési Bizottság, valamint a Magyar Nemzetiségű Dol­gozók Megyei Tanácsa ne­vében Kocsik József üd­vözölte az egybegyűlt M­­ ÁTYIM PÁL sikereiről Krilek Sándor írásából szereztek tudomást az olvasók. A szatmári 6-os számú ipari lí­ceum fiatal vegytantanára el­mondta, hogy „A jelen és a táv­lati orientációk a román tudo­mányban és technikában cím­mel rendezett országos szimpó­ziumra — egyetlen középisko­lás kollektívaként — mi is meg­hívást kaptunk. Ott került fel­olvasásra az a dolgozat, amely két évi munkánk összegezése­ként foglalta össze az általam ve­zetett diák­kör eredményeit... Dolgozatunk címe: Duzzasztott perlit alapú hőszigetelő anyag­kompozíció. Kidolgozásában részt vettek volt diákjaim, akik ma már egyetemisták: Pop Mir­­cea, Ratiu Cristian és Dan­­Ser­­giu-Marcel. Mivel interdiszcip­lináris témáról volt szó (vegy­tani kérdés ugyan, de építészeti felhasználású), az építészeti szek­cióban került felolvasásra... Amint értesültem, több intézet is érdeklődött munkánk iránt. Valószínűleg ennek is köszön­hető, hogy a zsűri III. díjjal ér­tékelte dolgozatunkat“. Átyim Pált és tanítványait feltalálóként is „jegyzik“ már. A Megéneklünk, Románia fesz­tivál keretében, a fővárosi Dal­

Next