Művelődés, 1984 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
UDVARHELYI ÓRA mutatja az időt Csíkszeredában — olvassuk Komoróczi György rövid, de annál érdekesebb tudósításában. A megyeszékhely tíj adminisztratív palotájának homlokzatára felkerült és már nagy ünnepünk előtt megszólalt az elektronikus óra, amely a székelyudvarhelyi Matricagyárban készült. Országos viszonylatban is műszaki ritkaságnak tekinthető. Időlapja kvarcvezérlésű oszcillátor. Az oszcillátor által gerjesztett váltakozó áram működteti a léptető motort, amely mozgásba hozza az óramutatókat. A pontos idő tekintetében egyebek közt az elektronikus szerkezet szavatolja az óra megbízhatóságát. Az elektronikus berendezés tervezője és kivitelezője Szőcs István villamosút és nők, az óra mechanikai része .Sorbán László művezető munkáját dicséri, kellemes hangja pedig Hern János fizikus kísérletei nyomán nyerte el végleges minőségét. Mindhárom szakember a Matricagyár dolgozója. VALLANAK A KÉPESLAPOK A fővárosban, a megyeszékhelyeken, ipari és művelődési központokban, városokban és községekben egymást érték a különböző gazdasági és társadalmi sikereket, a kultúra fejlődését, szépművészetünk gazdagságát bemutató kiállítások. Az irattárak, múzeumok, könyvtárak munkaközösségei jó érzékkel használták fel, tárták a közönség elé a gyűjteményeikben őrzött értékeket. Így a Szatmári Megyei Múzeum a Nagykárolyi Múzeum kiállító 30 termében rendezett kiállítást Erdélyi települések képekben címmel. A bemutatott levelezőlap-gyűjtemény a XIX., illetve a XX. században 97 erdélyi helységben készült több száz, dokumentum értékű képes levelezőlapot sorakoztat fel, féle gépek, berendezések, alkatrészek, új vagy újratervezett termékek, új gyártási technológiák, műszaki-szervezési intézkedések révén. Az említett időszakban a tudományos és műszaki alkotás eredményeként 16 találmányi és 88 újítási javaslat született, amelyek jó részét alkalmazzák a termelésben. A BIHARI KÉPZŐMŰVÉSZET NEGYVEN ÉVE Az augusztusi évfordulót köszöntő ünnepi kiállítás a nagyváradi Új Galériában nyílt meg. A szervezők arra törekedtek, hogy a negyven év alatt Váradon alkotó minden művész képviseltesse magát munkával, így láthatók azoknak a festőknek, szobrászoknak a művei, akik a felszabadulás után — kilencen — létrehozták az első képzőművészeti szervezetet, és hozzákezdték megteremteni a művészet és a tömegek kapcsolatát. Miklóssy Gábor, Erdős Tibor, Petre Abrudan, Macalik Alfréd festménye, Fekete József, Balogh Péter szobra, Mottl Román metszete ezt az időszakot idézi. A szellemi fellendülés egyre több művészt vonzott, ma ők a törzsgárda: Traian Goga, Aurel Pop, Kristófi János, Coriolan Hóra, Tompa Mihály, Jakabovits Miklós, Kiss Elek és mellettük hoszszú sora a fiatalabb és még fiatalabb alkotóművészeknek. Jelenleg 63 diplomás tagja van a Képzőművész Szövetség váradi fiókjának. két, hangsúlyozta ennek az Augusztus 23-a előestéjén megrendezett, az ősök hagyományait ápoló faluünnepnek a jelentőségét. A műsorszámokat Fali Ilonának, a Temesvári Állami Magyar Színház művészének és Szaniszló Dénesnek, az Udvarhelyi Népszínház bemondójának tréfás rigmusai vezették be. A felszabadulás ünnepét köszöntő versek hangzottak el, a Viola folklóregyüttes, majd az Ifjúsági Klub táncosai, a Vingai Művelődési Otthon zenekarának román és magyar népdal egyvelege, Kacsó Imre udvarhelyi cérnagyári munkás sóvidéki szólótánca, Szaniszló József és Simion Todoca tréfás monológjai, a galsaiak lakodalmasa tették tartalmassászínessé a műsort. Lelkesen megtapsolta az ezer főt meghaladó közönség a megújult majláti táncegyüttest és a nemrég alakult ágyas tánccsoportot is. A résztvevők örömét-megelégedését sűríti tudósításában Ujj János kollégánk: „A meg-megújuló eső, a váratlan műszaki hibák ellenére is elmondhatjuk, hogy valamenynyien jól szórakoztunk, s nem véletlen a többség fogadkozása: jövőre ismét találkozunk Majláton!“ KRÓNIKA MAROS MEGYEI ADATTÁR A Megéneklünk, Románia fesztivál legutóbbi rendezvénysorozatán a Maros megyei román, magyar, német csoportok, hivatásos együttesek, előadók, alkotók összesen 275 díjat nyertek, ezek közül 106 országos első helyezés. E számok meggyőzően igazolják, hogy Maros megye román, magyar, német műkedvelői nemzetiségi különbség nélkül, szabadon érvényesíthetik képességeiket, ápolják hagyományaikat s iíjabb értékekkel gazdagítják szocialista kultúránkat. A megyében olyan rangos és nagy hírnévnek örvendő művészeti rendezvények, fesztiválok arattak sikert s nyerték el a közönség és a szakemberek tetszését, mint a Marosvásárhelyi Zenei Napok, a Román Dramaturgia Hete, a Politikai Színház Hete, a Nép- és Munkásszínházak Napjai, a Városi és Falusi Kórusok Fesztiválja, a Téli Népszokások Fesztiválja, a kétévenként megrendezésre kerülő öregek Tánca Fesztiválja, az Ijúság Múzeumi Hónapja, a Szocialista Kultúra és Nevelés Hónapja stb. HATEZER TÉMA A Szakszervezetek Hargita Megyei Tanácsának közgazdász munkatársa. Kovács Béla arról számol be, hogy a vállalati alkotó komissziók, a mérnökök és technikusok komissziói, a feltalálók és újítók körei közös erőfeszítésének az eredményeként a Megéneklünk, Románia fesztivál tavaly lezárult rendezvénysorozatán a megye vállalataiban 6143 témát oldottak meg, s ezek túlnyomó többsége a műszaki haladást célozta külön MAJLÁTI VASÁRNAP Az eddigi tizenhárom sikeres rendezvény tapasztalatával szervezték meg a gazdag folklórhagyományból merítő, a népszokásokat ápoló Majláti Vasárnapot, a tizennegyediket. Az Arad megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Megyei Tanácsa nevében Kocsik József üdvözölte az egybegyűlt M ÁTYIM PÁL sikereiről Krilek Sándor írásából szereztek tudomást az olvasók. A szatmári 6-os számú ipari líceum fiatal vegytantanára elmondta, hogy „A jelen és a távlati orientációk a román tudományban és technikában címmel rendezett országos szimpóziumra — egyetlen középiskolás kollektívaként — mi is meghívást kaptunk. Ott került felolvasásra az a dolgozat, amely két évi munkánk összegezéseként foglalta össze az általam vezetett diákkör eredményeit... Dolgozatunk címe: Duzzasztott perlit alapú hőszigetelő anyagkompozíció. Kidolgozásában részt vettek volt diákjaim, akik ma már egyetemisták: Pop Mircea, Ratiu Cristian és DanSergiu-Marcel. Mivel interdiszciplináris témáról volt szó (vegytani kérdés ugyan, de építészeti felhasználású), az építészeti szekcióban került felolvasásra... Amint értesültem, több intézet is érdeklődött munkánk iránt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a zsűri III. díjjal értékelte dolgozatunkat“. Átyim Pált és tanítványait feltalálóként is „jegyzik“ már. A Megéneklünk, Románia fesztivál keretében, a fővárosi Dal