Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2019-07-01 / 7. szám
élő nemzetiségek szerepét próbálja megrajzolni a vidék fejlődésében, részletes utalásokat téve az örmény és zsidó lakosságnak Gyergyó-vidék gazdaságában, társadalmában elfoglalt helyére...”. Mind a kolozsvári, mind a bukaresti tanulmányi kirándulások megszervezését a Securitate igen nagy figyelemmel kísérte. Legalábbis erről tanúskodnak a telefonlehallgatásokat rögzítő jelentések. Az 1983. évi, kolozsvári tanulmánykirándulással kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a politikai rendőrség jelentésében szerepel a kérésem, amelyben szállást kérek április 13. és 17. között az 52 tagból álló történelemkor tagjai számára a kolozsvári elektrotechnikai líceum bentlakásában. 1983 után egyre körülményesebbé vált a történelemkor tagjainak a kutatómunkája. Rászóltak a múzeum alkalmazottaira, hogy ne tegyék lehetővé diákjaink számára a kutatómunkát, de a levéltári anyagokat sem mindig hozták már ki diákjaink számára. A korabeli sajtóban is fokozatosan tiltott fogalommá vált a magyar történelem és néprajz kutatása, így történhetett meg, hogy 1984-ben a sajtóban már nem írtak meg történelemköröseink előadássorozatairól. Ezt kezdetben a megszokás tényének tekintettük. A politikai rendőrség korabeli jelentései azonban jelzik, hogy a történelemköri munkát veszélyesnek találták a román állam biztonságára nézve. 1984-ben ismét részt vettünk a hagyományos Korunk-délelőttön, de decemberben, Bukarestben már csak úgy fogadtak a Petőfi-házban, ha román témát is beiktatunk a dolgozatok közé. Dolgozataink előadásainak biztosítása érdekében kénytelenek voltunk megemlékezni a Horea, Cloșca és Crișan vezette 1784. évi parasztfelkelésről, amelynek éppen akkor ünnepelték a 200. évfordulóját. A többi dolgozat azonban a helytörténethez és a néprajzhoz kötődött. A bukaresti rendezvényünkről a sajtó a cenzúrának köszönhetően csupán 1985 januárjában írt. Az Ifjúmunkásban tanulóink előadásairól a következőket olvashatjuk: „Harmadszor léptek fel a múlt év decemberében a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum és Általános Iskola történelemkörének tagjai a fővárosi Petőfi Sándor Művelődési Házban. A tanulók lelkes munkáját dicsérő idei dolgozatok a következő témaköröket ölelték fel: 1. A Horea Cloșca és Crişan vezette parasztfelkelés gazdasági-társadalmi okai és lefolyása; 2. A felkelés helyi vonatkozásai; 3. Bútortörténet; 4. Az étkezés története Gyergyóban (néprajzi gyűjtés alapján); 5. Vita a Gyergyó helynév eredetéről a helyi lapokban. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a körvezető Garda Dezső tanár munkája különösen eredményes volt, tanítványait sikerült bevezetnie a helytörténeti és néprajzi kutatások módszertanába egy korszerű szemlélet és hazafiság jegyében. Külön figyelmet érdemelnek az országos jelentőségű történelmi események helyi vetületeit tárgyaló dolgozatok, amihez eddig feltáratlan okleveleket használtak fel a megyei levéltár Liviu Moldovan hagyatékából. Felolvastak Kémenes Ildikó, Kari Attila, Blénesi Csaba, Ráduly Sándor tizenkettedikes (6 éve közt tagok), Baricz Edit, Panigay Ilona tizenegyedikes, Kereső Hajnal, Korpos Csilla, Kiss Kinga, Baricz Judit, Sípos Izabella, Selyem Emese, Bajkó Piroska kilencedikes, Kolumbán Tibor, Koncsag Attila nyolcadikos, Grósz Teodóra, Csíki Csilla, Vargyas Emil, Siklódi Attila hetedikes, Csata Nóra, Bakó Erika és Lázár Ede hatodikos tanulók. A népes közönséggel együtt gratulálunk nekik: Bravó, gyergyóiak!”. Mind a kolozsvári, mind a bukaresti tanulmányi kirándulások megszervezését a Securitate igen nagy figyelemmel kísérte. Legalábbis erről tanúskodnak a telefonlehallgatásokat rögzítő jelentések. A másik ifjúsági lap, a Jóbarát azt írta: „Izgalmas, érdekfeszítő búvárkodás a történelmi múlt vallatása, vélik a gyergyószentmiklósi 6-os számú iskola történelemkörének tagjai. Pionírok és KISZ-tagok mintegy hat éve dolgoznak együtt lelkesen egyegy tudományos téma kutatásán, kidolgozásán Garda Dezső történelem szakos tanár irányításával. Kérdésemre, hogy mi a legizgalmasabb ebben a munkában, egyöntetű választ kaptam: a történelemmel szembesülni a források alapján. Igen, azok a VI-VIIVIII-es pionírok, akikkel nemrég a fővárosi Petőfi Házban beszélgettem, illetve akiket tudományos dolgozatot felolvasni hallottam, közel kerültek a történelemhez, melynek szerteágazó, szövevényes útjai kimeríthetetlen forrásanyag a kutatás számára.” A Petőfi-házban tartott előadások után a körösök a bukaresti magyar líceumban is bemutatták dolgozataikat. Erről a folyóirat így írt: „Kutatásaik eredményével a gyergyószentmiklósi diákok feljöttek a fővárosba, hogy műsoros est keretében társaik, a bukaresti 33-as számú ipari líceum diákjai is megismerkedjenek. Demény Lajos történész meleg hangú köszöntő szavai, majd magát a parasztfelkelést méltató ismertetése után a diákok kipirult arccal, egymásután olvasták fel dolgozatukat, közben Kémenes Ildikó líceumi tanuló saját megzenésítésében gitárkísérettel Farkas Árpád, Kányádi Sándor verseiből adott elő.” Igen érdekes bemutatót készített tevékenységünkről a Művelődés havilap. A folyóirat hasábjain Horváth Andor így érzékelte a diákoknak az 1984 decemberében a Petőfi-házban bemutatott dolgozatait: „A múlt év decemberében a szokásostól némileg elütő találkozóra került sor a bukaresti Petőfi Házban: a gyergyószentmiklósi 6-os számú iskola, valamint a Salamon Ernő líceum történelemkörének tagjai - VI-VIII., illetve IX-XII. osztályos tanulók - olvastak fel dolgozataikból. A több témakörre terjedő írások szerzői nemcsak a történelemben való alapos tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, hanem arról is, hogy a köri tevékenység során a szakirodalom felhasználásának, a források értékesítésének módszereivel is megismerkedtek, egyszóval sikerült az első lépéseket megtenniük a tudományos kutatás világában. Az önálló gondolkodásra serkentő, ismereteket gyarapító, íráskészséget fejlesztő köri munka irányítása Garda Dezső tanár érdeme.” A 18. századvégi Erdély társadalmáról a Művelődés a következő dolgozatokat közölte: Kari Attila: Népi mozgalmak a XVIII. századi Erdélyben; Panigay Ilona: Egy rokonszenvező erdélyi polihisztor (Benkő József); Kereső Hajnal: Megmozdulások Székelyföldön; Selyem Emese: Sok rossz hírek vannak; A bútorkészítés hagyományáról és a helyi táplálkozási szokásokról a Művelődésben a következő diák-tanulmányok jelentek meg: Blénessi Csaba: Évezredes műhelyek; Sipos Izabella: Szavak és tárgyak; Baricz Judit: Asztal, láda, tálas; Bajkó Piroska: Az élelem tárolása és elkészítése. 1986-tól kezdődően már csak úgy engedték meg a történelemkor működését, ha munkásmozgalmi témákat is