Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)

2019-03-01 / 3. szám

Jánó Mihály 600 éves freskók a székelyderzsi templomban Székelyderzs az erdélyi erődtemplomos falvak mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára.­ékelyderzs, az erdélyi erődtemplomos falvak, Prázsmár, Szászkézd, Nagyba­jomiak, Kelnek, Szászfehéregyháza mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. A falu e kivéte­les figyelmet a késő gótikus unitárius templomával érdemelte ki, amelynek a jellegzetes építési stílusa, és a 15. szá­zadban készült falfestményei európai jelentőségűek. A falképek felfedezése 1887 májusá­ban kisebb szenzációt keltett a művé­szettörténész kutatók és a szélesebb kö­zönség körében. Ekkor Udvarhely megye alispánja arról értesítette a budapesti Műemlékek Országos Bizottságát, hogy a derzsi unitárius templomban festés közben a lehullott régi meszelés helyén középkori falfestményekre és feliratok­ra bukkantak, és a további műemléki felügyeletre várva leállította a munká­latokat. A budapesti műemlékvédelmi főhi­vatal a sepsiszentgyörgyi Huszka József rajztanárt bízta meg, hogy sürgősen utazzon Derzsre, és tárja fel, majd má­solja le a templomban található falképe­ket. Huszka József ezután több alkalom­mal is dolgozott Derzsen, és a helyiek segítségével végzett hatalmas munkája eredményeként feltárultak a reformá­ció során bemeszelt rendkívüli művé­szeti és művelődéstörténeti jelentőségű falfestmények. Mindezek után a korszak legjelen­tősebb magyar művészettörténésze, Henszlmann Imre (1813-1892) röviden jellemezve a székelyföldi falképeket, a derzsiekről így írt: „Ettől egészen elüt­nek a derzsi falképek, melyek nemcsak felfogása, hanem előadása is hason­líthatatlanul jobb az eddig ismert szé­kelyföldieknél. (...) A székelyföldi képek közti kiválóságuk és művészeti értékek fölötte kívánatossá teszi, hogy a derzsi falképek jó állapotban fenntartassanak. Főtárgyuk a székelyföldön annyira ked­velt szent László-Kún legenda, ezenkí­vül Pál apostol megtérése és egyes más szentek ábrái.” Henszlmann megjegyzése „a Székely­földön annyira kedvelt” Szent László-le­­genda falképeivel kapcsolatban arra utalt, hogy Huszka József addigra már Sepsibesenyőn, Gelencén, Bibarcfalván, Homoródszentmártonban, Kilyénben is feltárt a templomokban olyan középkori falképeket, amelyek a híres kerlési üt­közetet (1068) és a leánymentés történe­tét ábrázolták. Mára már könyvespolcnyira duz­zadt a középkori Magyar Királyság te­rületén széles körben megfestett Szent László-legenda falképeinek irodalma. Ezért itt csak röviden térünk ki azokra a derzsi templomban ábrázolt jelenetek­re, amelyek a Képes Krónika és más el­beszélő hagyományok alapján kerültek megfestésre. A templomhajó északi hosszfalán hú­zódó legendaciklus a nyugati karzattól indul. Az első jelenetben egy püspök, egy Az üldözés jelenete a Szent László-legenda falképeiből 10 • www.muvelodes.net

Next