Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2019-03-01 / 3. szám
Jánó Mihály 600 éves freskók a székelyderzsi templomban Székelyderzs az erdélyi erődtemplomos falvak mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára.ékelyderzs, az erdélyi erődtemplomos falvak, Prázsmár, Szászkézd, Nagybajomiak, Kelnek, Szászfehéregyháza mellett 1993-ban került fel az UNESCO Világörökség listájára. A falu e kivételes figyelmet a késő gótikus unitárius templomával érdemelte ki, amelynek a jellegzetes építési stílusa, és a 15. században készült falfestményei európai jelentőségűek. A falképek felfedezése 1887 májusában kisebb szenzációt keltett a művészettörténész kutatók és a szélesebb közönség körében. Ekkor Udvarhely megye alispánja arról értesítette a budapesti Műemlékek Országos Bizottságát, hogy a derzsi unitárius templomban festés közben a lehullott régi meszelés helyén középkori falfestményekre és feliratokra bukkantak, és a további műemléki felügyeletre várva leállította a munkálatokat. A budapesti műemlékvédelmi főhivatal a sepsiszentgyörgyi Huszka József rajztanárt bízta meg, hogy sürgősen utazzon Derzsre, és tárja fel, majd másolja le a templomban található falképeket. Huszka József ezután több alkalommal is dolgozott Derzsen, és a helyiek segítségével végzett hatalmas munkája eredményeként feltárultak a reformáció során bemeszelt rendkívüli művészeti és művelődéstörténeti jelentőségű falfestmények. Mindezek után a korszak legjelentősebb magyar művészettörténésze, Henszlmann Imre (1813-1892) röviden jellemezve a székelyföldi falképeket, a derzsiekről így írt: „Ettől egészen elütnek a derzsi falképek, melyek nemcsak felfogása, hanem előadása is hasonlíthatatlanul jobb az eddig ismert székelyföldieknél. (...) A székelyföldi képek közti kiválóságuk és művészeti értékek fölötte kívánatossá teszi, hogy a derzsi falképek jó állapotban fenntartassanak. Főtárgyuk a székelyföldön annyira kedvelt szent László-Kún legenda, ezenkívül Pál apostol megtérése és egyes más szentek ábrái.” Henszlmann megjegyzése „a Székelyföldön annyira kedvelt” Szent László-legenda falképeivel kapcsolatban arra utalt, hogy Huszka József addigra már Sepsibesenyőn, Gelencén, Bibarcfalván, Homoródszentmártonban, Kilyénben is feltárt a templomokban olyan középkori falképeket, amelyek a híres kerlési ütközetet (1068) és a leánymentés történetét ábrázolták. Mára már könyvespolcnyira duzzadt a középkori Magyar Királyság területén széles körben megfestett Szent László-legenda falképeinek irodalma. Ezért itt csak röviden térünk ki azokra a derzsi templomban ábrázolt jelenetekre, amelyek a Képes Krónika és más elbeszélő hagyományok alapján kerültek megfestésre. A templomhajó északi hosszfalán húzódó legendaciklus a nyugati karzattól indul. Az első jelenetben egy püspök, egy Az üldözés jelenete a Szent László-legenda falképeiből 10 • www.muvelodes.net