Művelődési közlöny, 1995. július-december (39. évfolyam, 19-37. szám)
1995-07-06 / 19. szám
1106 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY e) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban az a)—e) pont alattiak együtt: iskola), e) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium, az a)—f) pont alattiak együtt: nevelésioktatási intézmény), g) a tanulókra, h) a pedagógusokra, i) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre, és a nem pedagógus munkakört betöltőkre, j) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő). (2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégiumi, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) Az 1995/96. tanév kezdő napja 1995. szeptember 1., záró napja 1996. augusztus 31. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik a szorgalmi idő (tanítási év) első napja, az első tanítási nap 1995. szeptember 4. (hétfő), a szorgalmi idő (tanítási év) utolsó napja, az utolsó tanítási nap 1996. június 14. (péntek). A tanévnyitó ünnepséget 1995. szeptember 4-ét megelőző napokon kell megtartani. (2) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a kísérleti engedély alapján nevelő és oktató munkát végző mezőgazdasági gazda-, gazdasszonyképzést, élelmiszeripari vállalkozói képzést folytató speciális szakiskolákban 1996. június 7., a kétéves képzést folytató más speciális szakiskolákban 1996. május 24., b) középiskolákban és szakiskolákban — a c)—d) pontban meghatározott kivétellel — 1996. május 10., c) kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban 1996. május 8., d) szakiskolákban a középiskola negyedik évfolyamát végzett tanulók részére szervezett másfél éves kiegészítő képzésben 1996. január 19. (3) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját — a tanítási év első és utolsó hetének keretében — az igazgató határozza meg. (4) A szakképző iskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója határozza meg. (5) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti. (6) A tanév első féléve 1996. január 31-ig tart. Az iskolák 1996. február 7-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)—(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (7) Az első és második félév lezárását követően az iskoláknak nevelőtestületi értekezleteken el kell végezni a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni az iskolaszéknek és a fenntartónak. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanap 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra tíz munkanapot — tanítás nélküli munkanapként — használhat fel, melyből két napot a nevelőtestület tagjainak továbbképzésére kell fordítani. 4. § (1) A téli szünet 1995. december 22-től 1996. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 1996. január 3. (szerda). (2) A tavaszi szünet 1996. április 1-jétől április 9-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap április 10. (szerda). (3) Az iskola az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szünetek mellett más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti, és döntéséhez beszerzi a fenntartó egyetértését. A vizsgák rendje 5. § (1) A gimnáziumi érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai érettségi vizsgákat és érettségi-képesítő vizsgákat, a szakközépiskolai technikus képesítő vagy más szakmai képesítő vizsgákat, a szakmunkásvizsgákat, a szakiskolai képesítő vizsgákat, a szakiskolai szakmai minősítő vizsgákat a mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. 19. szám