Művelődési közlöny, 1995. július-december (39. évfolyam, 19-37. szám)

1995-12-04 / 33. szám

1760 MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 33. szám A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommuni­kációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A NAT a gyermekek, a serdülők és ifjak képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Ez azonban csak akkor lehet ered­ményes, ha az intézmények pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzi akaratukat; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meg­gyökereztetéséhez. A NAT tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A NAT MŰVELTSÉGI TERÜLETEI (RÉSZTERÜLETEI) ÉS JAVASOLT ARÁNYAI 1. Anyanyelv és irodalom (magyar nyelv és irodalom; kisebbségi nyelv és irodalom) 2. Élő idegen nyelv 3. Matematika 4. Ember és társadalom: társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek; emberismeret; történelem 5. Ember és természet: természetismeret; fizika; kémia; biológia és egészségtan 6. Földünk és környezetünk 7. Művészetek: ének-zene; tánc, dráma; vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 8. Informatika: számítástechnika, könyvtárhasználat 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek: technika; háztartástan és gazdálkodás; pályaorientáció 10. Testnevelés és sport A NAT a műveltségi területeknek és részterületeknek a két pedagógiai szakasz sajátosságainak megfelelő elrendezésben az egyes műveltségi területeknek a NAT-ban érvényesülő "súlyát", "szerepét" jelző, a különböző tantervi változatok, a helyi tantervek készítését is orientálni kívánó arányokat követ. A műveltségi területek közötti arányok óraszámokban nem, csak megközelítőleg érvényes százalékokban fejezhetők ki. Ugyanis a műveltségi területek különböző módon szervezhetők tantárgyakká. Másrészt ezeket az arányokat az iskolák helyi tanterveikben a rendelkezésükre álló teljes kötelező és nem kötelező órakeret felhasználásával maguk határozzák meg.

Next