Oktatási Közlöny, 1999. augusztus-december (43. évfolyam, 22-37. szám)

1999-08-06 / 22. szám

1674 JOGSZABÁLYOK 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az 1999. évi LXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg (A módosítások dőlt betűvel szedve.) A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nem­zeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás sza­badságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és köteles­ségeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást bizto­sító közoktatási rendszer irányítása és működtetése cél­jából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény szabályozási köre 1. § A törvény szabályozása kiterjed az óvodai neve­lésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi neve­­lésre-oktatásra, továbbá az ezekkel összefüggő­ szolgál­tató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. Alapelvek 2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kol­légiumi nevelést. Az iskola a szakképzésről szóló tör­vényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbkép­zésben. (2) A közoktatás intézményeiben — e törvény rendel­kezéseinek megfelelően - mindenki nevelésben és okta­tásban részesülhet. (3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. (4) Az óvoda, az iskola, a kollégium — az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között - fe­lelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erköl­csi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialaku­lásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a) a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szü­lővel, b) a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő­-oktató munkáját, c) felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezés­re. 3. § (1) E törvény rendelkezéseinek megfelelően a közoktatás szakmailag önálló nevelési intézményei az óvodák, nevelési-oktatási intézményei az iskolai végzett­séget, szakképesítést igazoló bizonyítvány kiadására jo­gosult iskolák, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmények és a kollégiumok. (2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkor­mányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban fog­laltak szerint - megszerezte. (3) Az állam az ingyenes és kötelező általános iskolá­ról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intéz­ményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegé­szítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kol­légiumi ellátás. 4. § (1) Az állam és a helyi önkormányzat a nevelés és az oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek, illetve a gyám­nak (a továbbiakban együtt: szülő) azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő ok­tatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gya­korolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gon­dolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi. (2) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-okta­tási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Az állami és a helyi önkor­mányzati iskola pedagógiai programjában biztosítani kell az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelé­si, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysé­ge és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazság.­ OKTATÁSI KÖZLÖNY 22. szám

Next