Oktatási Közlöny, 2003. március-augusztus (47. évfolyam, 6-22. szám)

2003-02-27 / 4/I. szám

1266 JOGSZABÁLYOK 2002. évi LIli. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnő­ttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról* A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiak­ban: Fjt.) 2. §-a a következő­ (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik: „(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott szemé­lyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartal­mazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabályról — a Magyar Köztársaságnak és vele az Eu­rópai Unióhoz, azonos időpontban csatlakozó más álla­moknak a csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának megfelelően — az Európai Gazdasági Tér­ség (a továbbiakban: EGT) állampolgára és hozzátarto­zója tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.” 2. § Az Fst. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egé­szül ki: „(5) Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a tevékeny­sége során — az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően — együttmű­ködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálatai­val, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.” 3. § (1) Az Fst. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az, aki magán munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől — kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik — díjat, költséget nem igényelhet.” (2) Az Fjt. 6. §-a a következő (4)—­(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A magán munkaközvetítő tevékenység folytatásá­nak, a magán munkaközvetítők nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során az egyes munkavállalói csoportok vagy a magán mun­kaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekinteté­ben a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá b) vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő, ha a magán munkaközvetítés külföldre irányul, vagy a magán mun­kaközvetítő a munkát keresővel szemben díjat számol fel. (5) A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdek-képviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelé­sében együttműködnek.” 4. § (1) Az Fst. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Nincs szükség engedélyre a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy me­nedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továb­bá b) az EGT állampolgárának és hozzátartozójának magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól — a Magyar Köztársaságnak és a vele az Európai Unióhoz azonos időpontban csatlakozó más államoknak a csatla­kozásáról szóló nemzetközi szerződés tartalmának meg­felelően — eltérő szabályokat állapíthat meg.” (2) Az Fst. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (6)—(7) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható EGT állampolgár és hozzátartozója tekintetében nem alkal­mazható.” * 5. § Az Fit. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a követ­kező rendelkezés lép: „(2) A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatás­politikai összefüggéseit és következményeit. Ennek meg­felelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, va­lamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkozta­táshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.”­ ­ A törvényt az Országgyűlés a 2002. december 10-i ülésnapján fo­gadta el. OKTATÁSI KÖZLÖNY 44. szám

Next