Oktatási Közlöny, 2004. április-szeptember (48. évfolyam, 8-25. szám)
2004-06-29 / 14. szám
2134 OKTATÁSI KÖZLÖNY Tájékoztató a nem helyi önkormányzatok által alapított közoktatási intézmények működése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásáról I. A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 79. §-ában foglaltak szerint az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, illetve főjegyző adja ki a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. Az engedélyezési eljárást az - ugyancsak többször módosított - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. számú melléklete szabályozza, meghatározva, hogy a kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani. A kérelem elbírálásakor első lépésként meg kell vizsgálni azt, hogy az intézmény alapítójának és fenntartójának van-e joga közoktatási intézmény fenntartására. Ennek igazolására a kérelmezőnek be kell nyújtania - eredeti vagy hitelesített másolatban - a közoktatási tevékenység ellátására jogosító okiratot, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványt, közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetében a cégbírósági bejegyzést igazoló végzést, alapítvány és egyházi jogi személy, egyesület, társadalmi szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vevő végzést. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az intézmény alapító okirata tartalmazza-e a Kt. 37. §-ának (5) bekezdésében előírt alábbi kötelező tartalmi elemeket: a) intézmény nevét, székhelyét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét, b) az intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehető maximális gyermek- és tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, c) a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. Az intézmény neve nem lehet másként meghatározva, mint ahogy a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MKM rendelet azt lehetővé teszi. Nem lehet elfogadni az olyan elnevezést, amelyből nem derül ki az intézmény típusának - Kt. 20. §-a szerinti - megjelölése, azaz nem fogadható el pl. a „Zichy Művészeti Iskola” vagy „Oktatási Központ” elnevezés. Az intézmény típusának és alaptevékenységének összhangban kell lennie. Általános iskola alaptevékenységei között nem lehet pl. az alapfokú művészetoktatást felsorolni. Gimnáziumnak nem alaptevékenysége a szakképzés, annak ellenére, hogy pl. számítástechnikai vagy informatikai vizsgáztatási jogot kaphat gimnázium is. Szakiskola és szakközépiskola csak akkor engedélyezhető, ha olyan szakképesítésre készít fel, amely szerepel az Országos Képzési Jegyzékben, és kiadásra került a szakmai tárgyak központi programja (tanterve). E szabály alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor a szakiskolát sajátos nevelési igényű (testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi vagy más fogyatékos) tanulók nevelése és oktatása céljából alapították. A speciális szakiskola és a készségfejlesztő speciális szakiskola alkalmazhat olyan pedagógiai programot, amely a munkába állásra és életkezdésre, illetve egyszeri betanulást igénylő munkafolyamatra készít fel. Ezen iskolatípusoknál el lehet tekinteni attól, hogy OKJ-szakmákra készítsenek fel. Az alapító okirat felülvizsgálata után meg kell állapítani azt, hogy az intézményben a működés megkezdéséhez a rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek a jogszabályban előírtaknak megfelelnek-e, és hosszú távon biztosított-e a nevelő- és oktatómunka folyamatos, biztonságos és szakszerű ellátása. Ennek megállapításához a legfontosabb szempontok: 1. Az alapító okirattal összhangban áll-e az intézmény nevelési, pedagógiai és szakképzési programja, alapfokú művészetoktatási intézmény esetében az a miniszter által kiadott programnak megfelelően készült-e. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása megtagadható, ha a benyújtott nevelési, pedagógiai program nem felel meg a közoktatási törvényben, illetve a szakképzési törvényben meghatározottaknak. A tényállás tisztázásához a Kt. szakértő igénybevételét írja elő. A szakértő kirendelését a jegyző,illetve főjegyző nem mellőzheti. Az ezzel kapcsolatos költségeket a kérelmezőnek kell viselnie. A költségek megelőlegezésére a szakértő kirendelésével egyidejűleg fel lehet hívni az ügyfelet. A szakértő kirendelésekor az országos szakértői névjegyzékről és a szakértői tevékenységről szóló 42/1999. (X. 13.) OM rendelet előírásai szerint kell eljárni. A szakértőnek meg kell vizsgálnia, hogy az iskola pedagógiai programja — az intézmény típusától, alaptevékenységétől, illetve egyéb feladataitól függően — megfelel-e: - a közoktatási törvény előírásainak, - a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelésben részt vevő iskola esetén a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelettel kiadott nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás irányelvében foglaltaknak, - a két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelettel kiadott két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltaknak, sajátos nevelési igényű gyermekek iskolai oktatása esetén a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelettel kiadott fogyatékos tanulók iskolai oktatása irányelvének, 14. szám