Oktatási Közlöny, 2004. április-szeptember (48. évfolyam, 8-25. szám)

2004-09-15 / 24. szám

OKTATÁSI KÖZLÖNY tani. A tanulók a magyar nyelv és irodalom órán - évfolyamtól és nyelvtudásuktól függően - magyar anyanyelvű társaik­kal közösen tanulnak a tantárgy heti óraszáma 50-75%-ában, a fennmaradó időben pedig magyar mint idegen nyelvi fej­lesztésen vesznek részt. Minimális feltétel, hogy heti kettő órában minden nem magyar anyanyelvű külföldi tanuló tan­tárgyként tanulja a magyart mint idegen nyelvet, mindaddig, amíg nyelvtudása és tanulási haladása ezt szükségessé teszi. E feladat a közoktatásról szóló törvény 52. § (7) bekezdés alapján ellátható, illetve a (11) bekezdés c) pontjában leírtak alkalmazásával. Az interkulturális program nem tanórához kötött feladatainak megvalósítására évi legkevesebb 18 óra ajánlott. Az interkulturális program bevezetésének első lépése tehát az ún. helyi migráns nevelési-oktatási koncepció elkészíté­se, amely tartalmazza és értelmezi a fenti négy központi elemet az intézmény sajátosságai és a külföldiek nevelése, neve­­lése-oktatása terén elért eddigi eredmények és kliensei ismeretében. Az interkulturális program alkalmazásának feltételei A nem magyar állampolgár gyermekek, tanulók a közoktatásról szóló törvény 110. §-a alapján - ha egyéb jogszabályi előírásoknak megfelelnek - a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvoda, illetve az is­kola szolgáltatásait. Nyelvi, kulturális hátterük, nevelési-oktatási előzményeik, korábbi óvodai, illetve iskolaszocializá­ciójuk, valamint mindezek személyiségre gyakorolt hatása miatt tanulmányaik folytatása különleges feladat elé állítja a közoktatási intézményeket. Olyan pedagógiai feltétel-, eszköz- és hatásrendszer kialakítása válik szükségessé, amely megkönnyíti e tanulók beilleszkedését, illetve a magyar állampolgárok számára a külföldiek befogadását, a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel biztosítja iskolai előmenetelt, távlatban a sikeres társadalmi integrációt. A 2004/2005-ös tanévtől alkalmazható interkulturális program iskolai bevezetéséhez nem szükséges módosítani az intézmény nevelési és pedagógiai programját, elegendő, ha e közlemény figyelembevételével az intézmény saját neve­lési, pedagógiai programjához illeszkedő helyi programot készít, s ennek a bevezetését a fenntartó külön eljárás kereté­ben jóváhagyja. Az interkulturális program iskolai alkalmazásának időtartama legkevesebb két tanév. A költségvetési törvény szerinti normatív kiegészítő támogatás a továbbiakban is megilleti az intézményt, ha nevelési, pedagógiai programjába beépítette és tartósan fenntartja az interkulturális program eredményeit. Az interkulturális program helye és szerepe a közoktatás rendszerében, a program részei Az interkulturális program fejlesztő eszköz, amely támogatja a magyar közoktatást abban, hogy a külföldi tanulók számának várható növekedését a magyar hagyományoknak és közoktatási sajátosságoknak megfelelően, de a nemzetkö­zi tendenciákra és az európai uniós követelményekre és irányelvekre tekintettel felkészülten fogadhassa, a magyar ál­lampolgár tanulók tudásának gyarapodása és külföldiekhez való jó viszonyának alakítása mellett. Az interkulturális program meghatározza azokat a területeket is, amelyeknek kötelezően szerepelniük kell az óvoda vagy az iskola nevelési, illetve pedagógiai programjában. Ezeket kell a helyi sajátosságok figyelembevételével beépíteni a meglévő pedagógiai programpontok közé, vagy a régieket pontosítani, megadva ezzel az intézmény egyéni arculatát, részletezve sajátos feladatkörét a külföldi gyermekekkel való foglalkozás terén. A közoktatási intézmény az interkultu­rális program koncepciójára vonatkozó előírások alapján elkészíti saját migráns nevelési, illetve nevelési-oktatási koncepcióját, amelyhez­­ migráns óvodai nevelési, illetve iskolai nevelési-oktatási stratégiát dolgoz ki, majd ehhez­­ bevezetési és értékelési tervet készít. 4. Migráns gyermekek interkulturális óvodai nevelése, illetve migráns tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája Az interkulturális óvodai nevelés, illetve iskolai nevelés-oktatás stratégiájának összeállítása azért szükséges, mert az intézményeknek hosszú távú és hatékony eljárásokat kell alkalmazniuk a külföldiek neveléséhez, oktatásához. Ehhez át kell tekinteniük saját nevelési, pedagógiai programjukat, s meg kell találniuk a saját körülményeikhez legjobban illő pe­dagógiai eszközöket. Az óvodai, iskolai stratégia lényegében a nevelést, illetve a tanítást-tanulást segítő cél-, feladat- és eszközrendszer, amelyet az iskola saját migráns nevelési-oktatási koncepciójához illeszt, s kiegészíti azokkal a konkrétumokkal, amelyek a külföldi tanulók magyar társaikkal együtt történő, eredményes nevelésének esélyeit növelik.

Next