Művelődésügyi Közlöny, 1957 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1957-03-21 / 1. szám

MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY A Kossuth-díj I. fokozatával és a velejáró 50.000 forintos pénzjutalommal Keltai Jenő írót, sokoldalú, műfajokban is változatos életművéért; Medgyessy Ferenc szobrászművészt, az 1956-ban rendezett gyűjteményes kiállításán bemu­tatott életművéért; Németh László írót, eddigi irodalmi munkásságáért, különösen „Égető Esz­ter“ című regényéért és „Galilei“ című drámájáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a velejáró 35.000­­ forintos pénzjutalommal Ádám Jenő zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tan­székvezetőjét, közel 40 éves zeneszerzői, karmesteri, pedagógiai mun­kásságának elismeréséül és a zenei ismeretterjesztés te­rén végzett kiváló munkásságáért; Dávid Gyula zeneszerzőt, sikeres zenekari és kamarazene-műveiért; Fodor József költőt, több évtizedes irodalmi munkásságáért; Gertler Viktor filmrendezőt, a „Gázolás“ és a „Dollárpapa“ című filmek rendezé­séért; Maleczky Oszkár operaénekest, az Állami Operaházban végzett több évtizedes munkás­ságáért, a magyar operák népszerűsítése terén elért ki­váló eredményeiért; Szabó Lőrinc költő-műfordítót, egész élete irodalmi munkásságáért; Tímár József színművészt, évek óta sorozatosan nyújtott kiváló drámai, színészi működéséért, legutóbb Gorkij: „Éjjeli menedékhely'­ egyik szerepének alakításáért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a velejáró 20.000 forintos pénzjutalommal Borsos Miklós szobrászművészt, az éremművészet területén kifejtett magas színvonalú művészi munkásságáért; Kiss Manyi színművésznőt, Gorkij: „Éjjeli menedékhely“ Násztya, Móricz Zsig­­mond „Sári bíró“ Veroni, Bartha Lajos: „Szerelem“ Szalayné szerepének, valamint a „Körhinta“ című film egyik szerepének alakításáért; Lakatos Gabriella szólótáncost, az operaházi balett-repertoár több szólószerepének (kü­lönösen Bartók: „Csodálatos mandarin“-ja nőalakjának) kiváló alakításáért; Marton Endre rendezőt, Garcia Lorca: „Bernarda háza“ és Sartre: „Főbelöven­­dők klubja“ rendezéséért; Molnár Antal zenetudóst, a Zeneművészeti Főiskola ta­nárát, több évtizedes zenekritikusi és zenetudományi munkás­ságáért, Bartók és Kodály művészetének, az új magyar zene elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért; Somló István színművészt, Shaw: „Pygmalion“ Higgins professzor és Sartre: „Fő­­belövendők klubja“ Jules Palatin főszerkesztő szerepének alakításáért; Sulyok Mária színművésznőt, Csehov: „Sirály“ Arkagyina és Molnár Ferenc: „Olympia“ Plata-Ettin­genné szerepének alakításáért; Szentiványi Lajos festőművészt, a „Hídépítők“ című festményéért; Tiszay Magda operaénekesnőt, operaműsorunk nagy alt­szerepeinek kiváló alakításá­ért és az oratóriumkultúra terén végzett munkásságáért. I. Mész A művelődésügyi miniszter 15/1957. (M. K. 1.) M. M. számú utasítása az 1957 58. tanév iskoláztatási feladatairól I. Az 1957/50. tanévben az általános gimnáziumi tanulók számát az elmúlt évhez képest tovább növeljük. A tech­nikumokba felvehetők számában nem lesz lényeges vál­tozás. A tanító- és óvónőképzőkbe az iskoláztatás a tanító- és óvónőképzők szervezeti reformja miatt szünetel. Az 1957/58. tanév iskoláztatási feladatainak lebonyolí­tása a következő módon történik. Középiskolai továbbtanulásra jelentkezhet minden VIII. osztályos általános iskolai tanuló, akinek félévi tanul­mányi eredménye legalább közepes. Az elégséges rendű tanulók közül csak azoknak a jelentkezését lehet elfo­gadni, akik az alapvető tantárgyakból magyar nyelv, matematika stb. legalább közepes osztályzatot értek el. Az általános iskolák osztályfőnökeinek és igazgatóinak továbbra is fontos feladata, hogy a továbbtanulásra al­kalmas munkás-parasztszármazású tanulókat a közép­iskolai jelentkezésre megnyerjék és felvételüket biztosít­sák. A középiskolai felvételek elbírálásánál nem fordulhat elő, hogy jól tanuló munkás- vagy parasztszármazású tanulók, akik középiskolában szándékoznak továbbtanulni, kimaradjanak. A felvételek elbírálásánál azonos tanul­mányi eredmények esetén a munkás- és parasztszár­mazású tanulókat előnyben kell részesíteni. A megyei (városi) tanácsok művelődésügyi osztályai fordítsanak nagy gondot az általános iskolákban folyó szervező munkára és a középiskolai felvételekre. Kísér­jék külön figyelemmel a munkás- és para­sztszármazású tanulók jelentkezését és felvételét. 1. Az általános gimnáziumba kerül a középiskolákba felvehető tanulók mintegy 70%-a. Arra kell törekedni, hogy a legjobb tanulók általában ide kerüljenek, hogy az egyetemek és főiskolák benépesítése biztosítható legyen. A jelentkező munkás- és parasztszármazású ta­nulók többségét­ is ide kell irányítani. 2. A II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolába az előző évhez hasonlóan kitűnő, jeles, jórendű fiútanulók jelentkezhetnek. Az iskola az általános­ gimnázium reál­tagozatának tantervét követi és annak tankönyveit hasz­nálja. A felvétellel kapcsolatos tudnivalókat a 3. sz. mel­léklet tartalmazza. 3. A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumba jelentkezők névsorát az általános iskolák igazgatói a gimnázium igaz­gatóságához (Budapest, IX., Török Pál u. 1.)­ küldték. A jelentkezettek felvételi vizsgái Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Celldömölkön lesznek. 4. A Zenei Gimnáziumba a tanulók csak­ a Zenemű­vészeti Szakiskola által lebonyolított sikeres felvételi vizsga alapján kerülhetnek. A jelentkezetteket úgy kell elbírálni, hogy a javaslatok április elején az illetékes zenei gimnáziumokhoz (Budapest, Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen) kerüljenek. A zenei gimnáziumok felvé­teli vizsgára hívják be a tanulókat. II. A továbbtanulásra történő jelentkezés formája. 1. Az általános iskolai tanulók csak a „Felvételi kére­lem“ című lap (továbiakban: felvételi lap) kitöltése útján kérhetik felvételüket középiskolába (2. sz. melléklet). Minden tanulóról csak egy nyomtatványt lehet kiállí­tani. Ezen intézkedés valamennyi középiskolára vonat­kozik, beleértve az egyházi gimnáziumokat is. 2. A felvételi lapokat a kitöltés után az általános iskola igazgatója a szülők által megjelölt középiskolák részére megküldi.

Next