Művelődésügyi Közlöny, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-01 / 1. szám
MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY folyamok segítséget nyújtanak az általános közgazdasági műveltség emelésében. b) Speciális esti tanfolyamok. E tanfolyamokon a közgazdasági elmélet és gyakorlat egy-egy olyan problémáját oktatják, melyek az azonos népgazdasági területen tevékenykedő dolgozók felkészültségét javítják, olyan témákat, amelyek csak a népgazdaság egy-egy adott területének (pl. gépipar, textilipar, stb.) főként sajátos problémáit vetik fel. c) Céltanfolyamok. Kizárólag egyes gazdasági területek (minisztérium, főhatóság alá tartozó területek) speciális kérdéseivel foglalkoznak (pl. a vállalati irányítás speciális módszerei, a tervezőmunka sajátos és konkrét problémái stb.) 2. A tervezett tanfolyamok programjait az egyetem rektora hagyja jóvá. 3. Az 1. pontban megjelölt tanfolyamokra való felvételhez általában felsőfokú közgazdasági végzettség (egyetem, főiskola) igazolása szükséges. Ilyen végzettséggel nem rendelkezők abban az esetben vehetők fel, ha gazdasági munkaterületen hosszabb idő óta közép- vagy felsőirányító munkakört töltenek be. 4. Az általános vagy speciális esti tanfolyam legrövidebb időtartama egy félév. A tanfolyam résztvevői általában nem tesznek vizsgát, a rendszeres látogatásról azonban igazolást kapnak. 5. Céltanfolyam csupán miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetőjének javaslatára szervezhető. A céltanfolyam időtartama legalább félév és vizsgával zárul. A vizsgát három tagú vizsgabizottság előtt szóban, vagy írásban (esetleg szóban és írásban) kell tenni. A vizsgabizottság elnökét a rektor, két tagját pedig a céltanfolyam szervezésére javaslatot tevő miniszter, illetőleg az országos hatáskörű szerv vezetője, vagy helyettese bízza meg. 6. A vizsgával záruló tanfolyamok sikeres letételéről bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítvány iskolai végzettséget nem pótol, azonban a miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője egyes munkakörök betöltését ilyen vizsga eredményes letételéhez kötheti. II. 7. A közgazdász továbbképzés feladatainak megoldásában a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektorát a Közgazdász Továbbképzési Bizottság segíti. 8. A Közgazdász Továbbképzési Bizottság tagjait az érdekelt állami és társadalmi szervek javaslatára a művelődésügyi miniszter bízza meg. A tagsági megbízás időtartama 3 év. A Bizottság elnöke az egyetem rektora. 9. A Közgazdász Továbbképzési Bizottság tanácsadó testület, mely ügyrendjét maga állapítja meg. 10. A tanfolyamokat — a rektor felügyelete alatt — a Közgazdász Továbbképző Tagozat igazgatója irányítja. A továbbképzéssel kapcsolatos ügyviteli teendőket az igazgató irányításával egy egész álláson és egy félálláson levő ügyintézőből álló csoport végzi 11. Általános vagy speciális esti tanfolyam legalább 70, céltanfolyam pedig legalább 30 jelentkező esetén szervezhető. Indokolt esetben ettől eltérést — az önköltségesség biztosítása mellett — a rektor engedélyezhet 12 Az általános és speciális esti tanfolyamok önköltségesek, a résztvevők a tervbe vett foglalkozások alapulvételével félévenként előre óránként 2,50 Ft tandíjat fizetnek. A tandíjfizetés módját a tanfolyam meghirdetéséről szóló tájékoztatóban a rektor állapítja meg. 13. A céltanfolyam tandíja előadói óránként 2,50 Ft. Céltanfolyamot, ha költségei a tandíjjal nem fedezhetők, az egyetem csak abban az esetben szervezhet, ha az igénylő szerv a tandíjjal nem fedezett költségeket az egyetemnek átutalja. 14. Céltanfolyamon a vizsgadíj 150 Ft. 15. A tanfolyamokon az előadói óradíj 80 Ft, a vizsgabizottság tagjait pedig vizsgánként 30 Ft díjazásban kell részesíteni. Takarító, teremkezelő, jegyzeteladó 7,5 Ft óradíjban részesíthető. 16. Az igazgatót teendőinek ellátásáért a 169/1960. (M. K. 19/A) M. M. számú utasításban a rektorhelyettesek részére megállapított működési pótlék összegének megfelelő díjazásban kell részesíteni. 17. Törekedni kell arra, hogy a tananyagról a hallgatók rendelkezésére bocsátható jegyzet készüljön. E jegyzetek eladási ára oldalanként 30 fillérnél több nem lehet. Nem adható ki jegyzet akkor, ha a jegyzetek eladásából származó bevétel a kiadásokat nem fedezi. A jegyzet kiadását előfizetéses rendszerben kell megszervezni. A jegyzetírók a 157/1960. (M. K. 15.) M. M. sz. utasítással módosított 63/1959. (M. K. 21.) M. M. sz. utasításban megszabott díjazásban részesülhetnek. 18. A közgazdász továbbképzés éves tervét minden év május 31-ig kell a következő tanévre (okt. 1.—május 20.) kidolgozni. A továbbképzésben elért eredményekről és a terv teljesítéséről ugyancsak minden év május 31-ig beszámoló jelentést kell készíteni, amelyet a Közgazdász Továbbképzési Bizottság jóváhagyása után fel kell terjeszteni a művelődésügyi miniszterhez. 19. Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba. Molnár János s. k., miniszterhelyettes. A belügyminiszter és a művelődésügyi miniszter 104/1962. (M. K. 1.) M. M.—B. M. számú együttes utasítása a családi és egyéb személyi jellegű jelentős események társadalmi megünnepléséről. A szocialista társadalom építése során a dolgozók tudatában beállt változások eredményeképpen mindinkább megnyilvánul az az igény, hogy az állampolgárok életében bekövetkező legfontosabb családi és társadalmi események — a házasság, névadás, a személyi igazolvány első alkalommal történő átadása, stb. — megünneplésében, valamint a temetés lebonyolításában kifejezésre jusson az állampolgárnak a szocialista társadalomhoz fűződő kapcsolata. Ennek az igénynek a kielégítése is — mint a lakosság széles rétegeit érintő társadalmi, politikai feladatok általában — a Tanácstörvény (1954. évi X. tv. 6. §) alapján a tanácsok feladatkörébe tartozik. E tekintetben több tanácsnál történtek már helyes kezdeményezések. Szükséges azonban azoknak a szervezeti feltételeknek megteremtése, amelyek a társadalmi és tömegszervezetek hatékony közreműködésével rendszeressé teszik az említett tevékenységet, illetőleg segítik a tanácsokat e feladatok ellátásában. Ennek érdekében a családi és az állampolgárok életében bekövetkező jelentős események társadalmi megünneplését a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhatalmazása alapján — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és társadalmi szervezetekkel egyetértésben — a következők szerint szabályozzuk: Általános rendelkezések: 1. A családi és egyéb személyi jellegű jelentős esényeknél (névadás, házasságkötés, temetés, személyi igazolvány első alkalommal történő átadása, családi jubileumok stb.), az ünnepélyesség új formáinak (a továbbiakban: családi ünnepségek) kialakítását a járási jogú városi, a városi (fővárosi) kerületi, valamint a községi tanácsok erre a célra létrehozott, illetőleg e feladattal megbízott állandó bizottságai (a továbbiakban: állandó bizottság) segítik. E feladatát az állandó bizott-