Művelt Nép, 1947 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1947-08-01 / 2. szám
MŰVELT NÉP. Tiltakozunk az amerikai filmhíradók képei, de különösen azok magyar nyelvű szövegei ellen. Amikor az ország demokratikus erői a legszívósabb harcot folytatják a fasizmus csökevényei ellen, azok lelki felbujtói, a külföld háborús uszítói és fasisztái glóriával fejük fölött tündökölnek mozijainkban. Egy héten belül láttuk Monaco nagyhercegének születésnapi ünnepségét, hol a magyar bemondó a játékkaszinó nemzetet „boldog nép‘‘-nek titulálja és irígylésreméltó mintaképül állítja elénk, De Gaulle megdicsőülését, mint Franciaország felszabadítóját- Churchillt, mint a béke nagy apostolát, a francia katonai akadémiát, hol a magyar bemondó szerint „De Gaulle-okat nevelnek“ (reméljük, hogy nem), hallottuk és láttuk a görög szabadságharcosokat, kiket legmélyebb rokonszenvünk kisér, „bandákénak nevezni és fényképezni és láttuk egy bikaviadal undorítóan vértől csöpögő szadista felvételeit, mitől minden normális lelkületű ember gyomra émelygett Tiltakozunk, mert ez a szellemi tömegmérgezés akadályozza és megnehezíti a tömegek helyes irányban való nevelésének munkáját. Tiltakozunk és kérdezzük: vajjon mi a feladata a Mozgóképvizsgáló Bizottságnak? Tiltakozunk...! Kultúrmunkások ISKOLÁJA A helyes kultúrpropaganda A körlevél A szájpropagandán kívüli propagandaeszközeink mind betűre vagy képre épülnek. A propaganda célja az, hogy valamit belevéssen az ember emlékezetébe, az emberek emlékezete azonban nem egyformán működik. Vannak, akik puszta hallás alapján képesek valamit megjegyzeni és vannak, kiknek az emlékezetükben való megragadáshoz a látás szükséges. Az utóbbit vizuális memóriának nevezzük és általában ez a gyakoribb. A szájpropagandáról tudjuk, hogy az a tulajdonsága, hogy villámgyorsan mindenüvé eljut, de hatása éppen a vizuális memóriájú embereknél gyorsan illanó. Ezért azt az eseményt, amit a propaganda tudatni akar, lehetőleg írásban is közöljük, azokkal, akikre számítunk. (Plakát, újsághír, körlevél, meghívó, faliújság, stb.) A betűpropaganda legősibb és leghatásosabb fajtája a levél, illetőleg körlevél, ha annak szövege ügyes, ha külalakja tetszetős és ha el is jut annak kezébe, akinek szánták. A levélpropagandának az az óriási előnye van az összes más propagandaeszközzel szemben, hogy teljes pontossággal irányítható. Ennek az irányíthatóságnak az előfeltétele: minden kultúrcsoportnak legyen meg a maga névsora, ill. címjegyzéke azokról, akikre a kultúrcsoport, mint törzsközönségre számít. Levelet kapni általában szeretnek az emberek és biztosak lehetünk afelől, hogy ha a levél külseje el nem árulja propaganda mivoltát, biztos, hogy a címzett el is olvassa. Ezzel pedig a propaganda teljesen elérte célját. Levelet kapni, ebben valami megtisztelő is van, különösen,ha a levél írója kihangsúlyozza, hogy mennyire súlyt helyez arra, hogy az illető itt vagy ott megjelenjék. Éppen ezek a lélektani fogások határozzák meg a propagandalevél szabályait. 1. Legyen rövid és értelmes. .Ne tartalmazzon többet, mint amennyi okvetlenül szükséges ahhoz, hogy a propagálandó kultúreseményről, annak „szenzációjáról“, idejéről és helyéről tudomást szerezzenek. 2. Fontos a levél külalakja Géppel írjuk és ha nincsen túlságosan nagy mennyiségről szó, ne sokszorosítsuk és ne nyomtassuk. A körlevél annál hatásosabb, minél inkább egyéni jellegű. ■ . 3. Éppen az előbbiek következtében, ha csak egy mód van rá és a kultúrpropagandára felhasználható pénzünk nincsen túlságosan szűkre szabva, ne nyomtatványként, hanem rendes, leragasztott levélként adjuk postára a körlevelet. (Rendszerint megéri a különbséget.) d. írjuk alá a leveleket és ne használjunk aláírásbélyegzőt. 5. Ellenőrizzük a levelek helyes és pontos címzését. (Folytatjuk.) W je mm mm mm ! Köszönjük... A magyar köztársaság kormányának S.59?/1947. ■ Korm. számú rendelete a demokratikus pártok és szervezetek által rendezett vigalmaknak rendőrségi felügyeleti és ellenőrzési díjakalóli mentesítése tárgyában. A magyar köztársaság kormánya az 1918. évi XVI. tc. 1. §-ában nyert és legutóbb az 1947. évi XVI. tc-kel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. a-A demokratikus pártok és szervezetek által rendezett vigalmak, (táncmulatságok, műkedvelő színielőadások, műsoros esték, stb.) az 546.750/1946. B. M. IV.—12. számú rendeletben (Magyar Közlöny 168. szám) meghatározott felügyeleti és ellenőrzési díjak alól mentesek. 2. a. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik, Budapest, 1947. évi július hó 10-én. Dinnyés Lajos s. k. miniszterelnök. A fenti rendelet a következő pártokra és szervezetekre vonatkozik: a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Szabadszínjátszók Országos Szövetsége, a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom, a Népi Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezeti Ifjúsági Tanonc Mozgalom, a Független Ifjúság, a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a Munkás Kultúrszövetség, a Nemzeti Segély, a Partizánbarátok Szövetsége, továbbá a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó iskolán kívül nevelési szervek (szabadművelődési szervek). Ennek kapcsán utasítom a kapitányságok vezetőit, hogy a fenti szervek által rendezett műsoros előadások, stb. engedélyezésénél felügyeleti és ellenőrzési díjat ne szedjen, azonban az eddig kiadott rendeletekben meghatározott ellenőrzést és ügyeleti szolgálatot továbbra is lássa el. Amennyiben jelen rendeletemben megjelölt egyesületeken és szerveken kívül a rendeletben megállapított kedvezményben más szervek és egyesületek is részesedni óhajtanak, úgy az ilyen irányú konkrét kérelmek minden esetben hozzám terjesztendők fel. Rajk s. k. belügyminiszter. Az igazi szocialista Én igazán szocialista vagyok. Én a szocializmust jóformán, már az anyatejjel szívtam magamba. Édesapám például mindig, ha elutazott nyaralni, kezet fogott az inasunkkal és egész hétéves koromig együtt játszottam a házmesterek gyerekével. 1919-ben az elsők között voltam, aki szállított a vörös kormány katonáinak. Elveim, hogy mindenkinek meg kell adni azt az életlehetőséget, amire szüksége van. Ez az igazi szocializmus. Adjuk meg a munkásnak, ami a munkásé ésadjuk meg a gyárosnak, ami a gyárosé. Én már akkor is így gondolkoztam, amikor a maguk munkás vezérei még azt sem tudták, hogy mi fán terem a szocializmus. Én hiszek e szocializmus végső győzelmében, de ma még túl korainak tartom a reformokat. Még nem vagyunk elég érettek. Minek a munkásnak több bér? Minek neki kultúra? Higgye el nekem, régi szocialistának, a munkás akkor boldog, ha meg van neki a vasárnapi sprincere. Több nem kell neki! Nekünk azonban vannak más szükségleteink. Fürdés naponta, finom ételek, szép nők, színházak, képek, függönyök, szőnyegek, porcellánok, elegáns ruhák és még sok ezer mindenféle, azzal a mi mindennapi életmódunkhoz hozzátartozik. Én magam annyit költök ki legszükségesebbre, amennyiből tíz munkáscsalád megél. Erre nékem szükségem van. És látja, ameddig ezt a természetes jussomat a munkáspártok el nem ismerik, addig nem is lesz itten szocializmus, de még demokrácia sem. Micsoda szocializmus az, amelyik nem az egyforma jogok alapján áll? Nekem ugyanannyi jogom van az én megszokott életmódomhoz, mint a munkásnak a magáéhoz. Micsoda jogon akarnak hát engem ettől megfosztani ? Nekem is jogom van az élethez, hiszen régi szocialista vagyok, de mit csináljak, amikor csak amerikai cigarettát tudok szívni, csak francia konyakot tudok inni, csak angol szappannal tudok mosakodni, csek holland kakaót tudok inni és csak Svájcban tudok nyaralni? Amíg ezt nekem nem biztosítják, addig nem lesz itt demokrácia! Látja , uram, én igazi szocialista vagyok... Közbevágok és felteszik egy kérdést az igazi szocialistának: melyik munkáspártra fog szavazni? — Munkáspártra? Megőrült? Egyikre sem! Mindaddig, amíg ezeknek fogalmuk sincs az igazi szocializmusról, rám ne számítsanak! Elbúcsúzunk és én ezennel tudatom a munkáspártok vezetőségével, hogy barátomra, az igazi szocialistára ne számítsanak. FEJÉR ISTVÁN 9 RÁKOSI MÁTYÁS : Nem lehet addig széles népi kultúráról beszélni, amíg a dolgozó tömegek életszínvonala olyan alacsony, hogy kultúrigényeik kielégítésére hiányoznak a minimális gazdasági előfeltételek. ÖRKÉNY ISTVÁN: SZÁZEZREK SORSA LÁGEREK NÉPE MAGYAR HADIFOGLYOK ÉLETE A SZOVJETUNIÓBAN ÁRA FŰZVE 28. KÖTVE 34.Budapest Székesfővárosi Irodalmi Intézet kiadása