Művelt Nép, 1947 (1. évfolyam, 1-11. szám)
1947-11-15 / 9. szám
Filmszabadegyetemet indít a D.K. Sz. filmszakosztálya A DKSZ filmszakosztálya decemberben filmszabadegyetemet indít a Filmszakszervezettel karöltve. Az előadások megtartására sikerült megnyerni a magyar filmélet legkitűnőbb művészeit és filmszakembereit. A szabadegyetem célja, hogy helyes filmszemléletre neveljen és megismertesse a filmkészítés technikai eljárásait Az előadások anyaga érinti a film csaknem valamennyi problémáját, így többek között foglalkozik a filmszerű témák, a színház és a film viszonya, a filmjáték dramaturgiája, a forgatókönyv technikája, a színész és a felvevőgép viszonya, filmfelvétel a szabadban és a műteremben, a film összeállítása, a film és társadalom stb. kérdéseivel. A tanfolyam hallgatói nemcsak elméleti előadásokon vesznek részt, hanem tanulmányi kirándulás formájában megtekintik a Hunnia filmgyár gyártelepét és ott egy készülő magyar film felvételeinél bemutatják a gyakorlatban, hogy készül a hangosfilm. A film kidolgozásával és másolásával a laboratóriumi látogatás alkalmával ismerkednek meg. Vetítőgépházban mutatják be a szabadegyetem hallgatóinak a hangos vetítőgépeket, ismertetik azok működését. Magyarországon még be nem mutatott két műsorfilm teszi a gyakorlati oktatást teljessé. Ezt a két filmet különös művészi szempontokat figyelembe véve válogatják ki. A szabadegyetem időtartama négy hónap, heti két előadással. Figyelembe véve a hallgatók napközbeni elfoglaltságát, az előadások kezdetét esti fél 7 órában állapították meg. A legalkalmasabb napokat maguk a jelentkezők fogják megállapítani. A szabadegyetem résztvételi díja havi 20 forint. Jelentkezés a Dolgozók Kultúrszövetsége (Munkás Kultúrszövetség) film- és fotószakosztályán, IV., Képíró u. 8., vagy a Szakszervezeti Filmművészeti és Filmszakiskola titkárságánál, VI., Nagymező utca 20., I. em. Megalakul a DK. Sz. amatőrfényképész csoportja A DKSz fotószakosztálya kérdőíveket küld ki az üzemekbe, melyben arra kér felvilágosítást, kinek és milyen fényképezőgépe van, mikor szokott fényképezni, van-e kiállításra alkalmas fényképanyaga. A szakosztály keretében amatőrfényképező csoportot akarunk alakítani. Meg akarjuk könnyíteni a fényképező dolgozók anyagellátását, műtermet és laboratóriumot akarunk berendezni, ahol tagjaink felvételeket készíthetnek, azokat kidolgozhatják és nagyíthatják. stauotoszemináriumot indítunk, ahol kitűnő előadók fogják ismertetni a fényképezés művészetét és technikáját. Kívánatosnak tartjuk, hogy azokban az üzemekben, ahol tíznél több fotoamatőr van, alakuljanak meg a fotocsoportok, akiket a Kultúrszövetség megfelelő szakirodalommal és szakelőadókkal lát el. A gyárak műhelyei, öltözői, irodái, sőt kultúrtermei rendkívül sivárak. Legjobb esetben néhány plakát díszíti a falakat. Jól sikerült fényképfelvételek nagyításai kellemessé, otthonosabbá varázsolják a munkatermeket és kultúrszobákat Az ügyes fényképészek megörökíthetik a gyári újjáépítés, vagy üzemfejlesztés fontosabb mozzanatait, felvételeket készíthetnek a kultúrgárdák fellépéséről, sportcsapataik mérkőzéséről, stb. A legjobban sikerült fényképfelvételekkel aztán pályázhatnak a Szakosztály jövő évi amatőr fényképversenyén, melyen a legjobb felvételeket értékes díjakkal jutalmazzák. A fotóverseny anyagából vándorkiállítás rendezését tervezi a Szakosztály az üzemek számára, és eljuttatják a képeket a vidéki városokba is. Kérjük az amatőr fényképész dolgozókat, jelentkezzenek a DKSz székházában, (IV., Képíró u. 8. IV. em.), hogy a Szakosztály minél előbb megkezdhesse műkő- A debreceni kollégium szégyene Irta: FEJÉR ISTVÁN Szereplők: Csokonai Vitéz Mihály I. professzor Hosszú teológus II. professzor Kis teológus Forgách Ferenc Szobafőnök Ifjú I. teológus Csokonai anyja II. teológus Orvos III. teológus Diákok, vendégek Rektor I. jelenet (Szín: a kollégium tanulóterme. 8—10 diák izgatottan tárgyalja a nagy botrányeseményt, melyet a kollégium növendéke, Csokonai Vitéz Mihály okozott.) HOSSZÚ TEOLÓGUS: Kicsapták, persze, hogy kicsapok! A Jutka Perzsi versét csak elnézhették még de azt már tisztelendő Kotsi Sebestyén István se veszi le róla, hogy Pesten elmulatta a kollégium pénzét, amit legációban szedett össze. KIS TEOLÓGUS: Nem is kell levenni róla semmit. Ha elmulatta a pénzt, viszsza is fizette, a kollégiumot nem érte károsodás. SZOBAFŐNÖK: Nem prédikátornak való az ilyen: éccaka verseket firkál, reggel meg akkor is alszik, amikor már templomba kellene menni. A tetejében még Vénuszról írkálja a verseket. KIS TEOLÓGUS (elégedetlen pödörint bajuszán, vigyorogva): Rend csak ne szenteskedjék: Belesik maga is a szépasszonyok ablakán, ha teheti! Azt mondják, maga ölelgette meg tiszteletes Nagy Gerzson uram cselédjét is, akinek most úgy gömbölyödik a hasa. SZOBAFŐNÖK: Haszel ölelgetni csak ölelget az ember, de nem dalolja meg. HOSSZÚ TEOLÓGUS (gonoszkodó): Van is lány, aki meg hagyná ölelni magát az olyan hektikástól, az csak örüljön, ha a múzsa csókolgatja... KIS TEOLÓGUS: Nono, nem kell úgy haragudni, mert egyszer megtréfálta a Miska. Akkor, amikor egyik diákját borbélylegénynek öltöztetve küldte el kendhez és ez azután szappan helyett kulimásszal kente be a képét. (Kacagás: Eddig a jelenlévők a Hosszú teológus oldalán állottak de most, amint megindul az emlékezés, lassanként átállnak a Kisteológus oldalára.) I. TEOLÓGUS: Az volt az igazi, amikor karéneket rendezett a nagyerdei csőszház előtt tiszteletes Szilágyi Gábor uramnak. II. TEOLÓGUS: (Rázendít a híressé lett gúnydalra, a többiek vele együtt énekelnek): Kígyók, békák, viperák Pokolbeli fúriák Kísérjetek az égbe Jutka Perzsi ölébe H. TEOLÓGUS: Hát amikor a bégányi csaplárosnál volt a dalidó. A Bacchus temetése!I. TEOLÓGUS: És amikor Somogyiné asszonynak a szemébe mondta, hogy mindig elhagymázza a nyavalyás vetrecéjét. SZOBAFŐNÖK: Az már igaz, hogy mindenható szakácsnénknak a Miskán kívül senki sem mert odamondogatni. KIS TEOLÓGUS: De ha kicsapták ... SZOBAFŐNÖK: Nem csapják ki, legfeljebb vetik megint a sorban. De éjfélre jár már az idő, ideje lesz lefeküdni. (Mind kifelé mennek. A hátsó ajtó felpattan és belép rajta egy sovány, lázasszemű fiatalember, Csokonai Vitéz Mihály.) CSOKONAI: Uraim! Maradjanak még egy kicsinység, néhány szavam lenne. (A kifelé tódulók megállnak és visszajönnek.) SZOBAFŐNÖK (meglepetten): ■ Levételle a tógát, világi ruha van rajta! HOSSZÚ TEOLÓGUS: Kicsapják! KIS TEOLÓGUS: Nem csapják ki! (Pisszegés, mindenki mozdulatlan csöndben várja Csokonai mondanivalóját.) CSOKONAI: Uraim! Búcsúzásomat sokan talán úgy fogják nézni, mint alacsony lélek megfutamodását. Alacsony lélek sohasem volt bennem és szemtelen csavargó igyekezetek nem mozgatták cselekedeteimet. A gonosz szívű vagy ostoba lelkű emberkék magasztalását sohasem kívántam: ott álltam és mentem, ahol jónak láttam. — Néha hibáztam, megvallom, de aki nem hibázik, angyal. — aki hibáját be nem ismeri, gazember. Hibáztam, de erkölcsi vétek nem undorította az én lelkimet. — Titeket hívlak tanúnak, most, amikor már tanúra nincsen szükségem, de nem a professzorok, hanem tulajdon szívetek elé. Arra hívlak tanúnak benneteket, hogy voltam-e valaha rossz lelkiisméretű oskolai gazember, voltam-e, ha sokat ímmel-ámmal tanultam is abból, amit itt tanulni kellett, korhel, idővesztegető, léha ? Erről tegyetek tanúbizonyságot a szíveitekben, ne mások elött, ti, akiknek én már sem használni, sem nem használni nem tudok. Szavaim nem a kicsapás elöl bújni akaró diák védekezése. Szavaim, a vád szavai és az ifjúság lázadásának szavai. Vádolom a prédikátor tanárokat, hogy méteres falakkal zárják el a fiatalságot az új gondolatoktól, hogy gúzsba kötik a gondolatokat és bebörtönöztetik a testet. — Az oskolai szék ítélkezni akar fejlettem, de én már meghoztam magam felett az ítéletet és még mielőtt kitessékelhetnének rajta, magam csapom be magam mögött a kollégium tölgyfa kapuját.Hirtelen megfordul és ahogy jött, kilép az ajtón, azt becsapva maga mögött. A teológusok lehorgasztott fejjel, mozdulatlanul állnak.) (A bénulás fölenged, zúgás, mozgás keletkezik.) SZOBAFŐNÖK (megpillantja a belépő Rektort és a két professzort): Silentium! (Rektor és a két professzor méltóságteljesen bevonulnak. A Rektor Imptrkipol tart kezében, a két professzor mögötte helyezkedik el. A diákok egy tömegbe húzódnak szembe a tanárokkal.) REKTOR: Az iskolai szék összeült, hogy meghozza ítéletét egyik elvetemült növendékünk felett. Akiről szólok, a praeceptora volt kollégiumunknak és neve Csokonai Vitéz Mihály. Jól jegyezzék meg ezt a nevet, melyre kollégiumunk deákjai még évszázad múltán is szégyenprrral befutott orcával fognak viszaemlékezni Mindnyájan ismerik ezen ember bűneit, melyeket az iskolai szék igazságosan mérlegelt. Tudják, hogy ezen elvetemült fiatalember mire adta magát, gúnyverseket irt, melyek alkalmasak voltak ara, hogy rontsák a tiszteletes urak tekintélyét, illetlen szavalatokat mondott el, melyekben fület és szemérmet sértő kifejezések valának. A halasiegyháztól pénzt vett fel ezen bűnös ember, amit Pesten elmulatván csak hetek múltán térített vissza. A 98-as aíurverseny nagybudapesti hírei A 48-as kultúrversennyel kapcsolatban a nagybudapesti Központi Rendezőbizottság a következő módosításokat határozta el: 1. Több oldalról felmerült kívánságnak megfelelően a bábszínházjátszást is felvettük a verseny műfajai közé. Miután a benevezési lapokon hiányzik a bábszínjátszás, kérjük az erre vonatkozó benevezéseket a nevezési ív hátlapján feltüntetni. A bábszínjátszást a színjátszás csoportjába sorozzuk. Nevezési határidő Nagybudapesten 1947. december 15. 2. A zenei verseny keretén belül legalább 5 jelentkező esetén bekapcsoljuk a kamarazenét is, mint önálló műfajt. Ebbe a csoportba lehet nevezni hangszeres duo, trio, stb., vonósnégyes, stb. számokkal. Egyébként a lényegében a kamarazene csoportjába tartozó egyéni számokat (pl. Beethoven zongoraszonátái) változatlanul az egyéni számok között bíráljuk. 3. A továbbjutást illetően az alábbi módosításokat eszközöltük: Csoportos számoknál 5 versenyzőig 1, tíz versenyzőig 2, azon felül minden megkezdett 10 után 1, egyéni számoknál 10 versenyzőig 1, azonfelül minden megkezdett 10 után 1 juthat tovább. 4. A verseny gyors lebonyolítása érdekében az egyes műsorszámok időtartama színjátszás esetében 30—40 percnél több ne legyen. Egyéni szavalatnál csak 1 verssel, egyéni zeneszámnál csak egy művel, többtételes zeneszám esetén csak 1 tétellel lehet szerepelni. Az első beérkezett nevezés a Mémosz szakszervezethez tartozó Gránit üzemből jött. A nagyüzemek közül a Mávag küldte be nevezéseit. A beérkezett nevezések komoly, színvonalas műsort ígérnek. Többek között Puccini „A köpeny“ című teljes operaelőadását jelzik. Kérjük az összes budapesti iskolákat, hogy a 48-as kultúrversenyen vegyenek részt. 1848 ilyen módon való megünneplése a tanulóifjúságnak elsőrendű kötelessége. Petőfi szelleme szerint jár el az ifjúság, ha a legnemesebb versengésben, a magyar kultúra felemelésében vesz részt. Az iskolai énekkarok fejlettsége olyan magas fokon áll, hogy ezt a versenyen nem nélkülözhetjük. Ország-világ szeme figyel reánk 1948-ban. A kultúrverseny nemzetünk és népünk dicsőségét szolgálja. BOJTI-FENDARELLAI MÁTRA ILONA RAJZA (Ling L. gépgyár iskolája)