Művelt Nép, 1956 (7. évfolyam, 1-43. szám)
1956-02-19 / 8. szám
tíUnovESPOK Hatvany Lajos:győrt Petőfi (II.) A hatkötetesre tervezett ............... munkának még csak második kötete jelent meg, de már ennek alapján is láthatjuk: Petőfi legjobb, leghitelesebb életrajza készül itt. Hatvany Lajos a munkatársak regimentjét hívta segítségül: Petőfi életének hajdani szemtanúit. Az ő töredékes vallomásaikat summálja élő és meggyőző költőképpé. A régi kortársak közül nem egy gyarló emlékező. Szépítő irányuk, tetszelgő hiúságuk, gyöngülő memóriájuk sokszor meghamisítja a valóságot. De az ő írásaikból is ki lehet hántani figyelmes kritikával egy-egy szemernyi igazságot. Hatvany Lajos méltán büszke a maga szigorú kritikai módszerére. Nem egyszer gúnyosan emlegeti a felelőtlen életrajzírókat, akiknek minden írásos adat: tény. Ő nem hisz olyan könnyen a régi papírosoknak, minden emlékezőt többszörösen próbára tesz. Akinél az időpontok nem egyeznek Petőfi életútjának adataival, vagy aki Petőfi szavaival keveredik ellentmondásba, annak állításai már eleve gyanúsak előtte. De nemcsak tetten éri a tévesztőket, hanem okát is próbálja adni, hogy miért reparálják meg a valóságot. Pompás jellemrajz kerekedik ki néha az ilyen elemzésből. Szigorúan, talán kissé méltatlanul is bírálja Hatvany Lajos a jókaizmust, nagy regényírónk meseteremtő, az emlékeket csattanós novellává kerekítő módszerét. Jókai nem előre megfontolt szándékkal stilizál. Szinte önkéntelenül alakul át tollán a történet mesévé. De annál inkább rászolgálnak a korholásra a Vachot- Vahot család tagjai, akik hazugságba ködösítik Petőfi ellen elkövetett sok vétküket: pártfogássá magasztosítják a költő kiuzsorázását, forró szeretetté az egykori lenézést. A legmegbecsültebb emlékezők többnyire egyszerű emberek, diáktársak, tanítók, nyomdászok, akiket nem zavar irodalmi elfogultság. Hálásak sorsuknak, hogy egy világraszóló tüneményből nekik is jutott egy-két villanás. Négy év krónikája a második kötet. Így élt Petőfi 1841 márciusától 1845 április elsejéig. Ha az első kötet tanulságos volt a születés és gyermekkor sok ellentmondó adatával — ez a második már izgalmas. Még nem Petőfi a vezéralakja az irodalomnak, de már róla beszélnek legtöbbet. Költészetének új szava belehasít a kortársak seregébe: magasztalókra és ócsárlókra választja szét a közvéleményt. Izgalmas ez a négy év, mert — amit a kortársak még alig vehettek észre — Petőfi itt lépett túl minden divatos költői szólamon, hogy toronyiránt mehessen a maga útján. A könyv írója persze már tudja, hogy hőse merre halad, azért mondhat kérlelhetetlen ítéletet a Cipruslombok néhány versének bágyadtabb hangjáról. Idézetei, elemzései és Petőfi barátairól írt jellemrajzai mind célbatalálnak. A Vörösmartyról szóló rész az egyetlen, amely nem elégíti ki várakozásunkat: a Zalán futása íróját jellemzi a Nemzeti Kör prófétája helyett, húsz évvel fiatalabb Vörösmartyról beszél, mint akit Petőfi ismert. Örvendetes, hogy a sorozat gyors ütemben halad a befejezés felé: már ebben az évben a harmadik kötetet is odatehetjük polcunkra Petőfi öszszes művei mellé. (Akadémiai Könyvkiadó.) V. B. Vitányi János: Tüzes Gábor A magyar íténelem ma ---------------már nagyon elmosódott, de a maga korában jól ismert érdekes alakját választotta regénye főhőséül Vitányi János. Az olasz származású magyar szerzetes Buda visszafoglalásának idején alapította meg hírnevét: tűztszettszámaival nagy szolgálatot tett az ostromoló seregeknek, ekkor szerezte atüzes melléknevet. A feledés homályából kibányászott változatos életű főhős a sokat megénekelt esemény új megvilágításával kecsegtet. S valóban Új összefüggések sorozatán vezet át az író: a történet Olaszországban kezdődik s ismert történelmi személyekkel találkozunk újszerű helyzetekben. Kár azonban, hogy Vitányi János ebben a rövidlélegzetű ifjúsági regényben monumentális korképre törekszik. Külön-külön szakaszokra osztja be a szereplőket. Tüzes Gábor barát életéről kevés adattal szolgálhat a történelem, ezt a keveset így külön képekben kerekké egyesítette sima folyású stílusában az író, de az ismeretlenségből eredő hézagokat nem hidalja át a költői képzelet. Túl széles ívelésű boltozatot feszített Vitányi az események fölé, bepillantásunk így nem átfogó, mintha sík lapra tekintenénk, nem látjuk teljes kiterjedésében a valóságot: hossza szélessége van Csupán, s hiányzik az ábrázolás harmadik tényezőjét a mélység. A jól megírt részletek laza kapcsolódásában éppen a főhős sorsának alakulását nem tudjuk izgalommal követni, így együttérzésünk sem kísérheti a kívánt mértékben. Pedig ez, főleg az ifjúsági regényeknél igen fontos, s igazán sajnálatos, hogy a sokat ígérő írói elképzelés leginkább szerkezeti meggondolások miatt így elsikkadt. Az egysíkúság Würtz Ádám rajzain is érezteti hatását. Az illusztrátort inkább a maga általánosított elképzelése vezette munkájában, a szöveg alig szolgált eléggé egyénített, jól megrajzolható figurákkal (Ifjúsági Könyvkiadó, st. k.) Végváry Lajos: Munkácsy Mihály Munkácsy Mihályművésze----------------------- te már a maga korában a legellentétesebb véleményeket váltotta ki. Életművének értékelése halála után tovább bonyolódott; a szakirodalomban az egyik oldalon a kritkátlan túlértékelés, a másikon mellőzés, vagy művészetének igazságtalan lebecsülése folyt. Végváry Lajos nemrég magyar és idegen nyelveken megjelent tanulmányában nemcsak a szakirodalom vitáinak szintézisét adja, hanem új adatokkal és szempontokkal gazdagítja az eddigi Munkácsy-képet. Feladatának tisztázásakor jó úton indult, mikor az igazi, a kapitalista környezet okozta ellentmondásokkal mindig küszködő Munkácsyt igyekezett megmutatni. A szerző a kutató tudós módszeres következetességével és az érzékenyen mérlegelő műértő finom érzékével tárja az olvasó elé Munkácsy tehetségének izgalmas kibontakozását. Képelemzései mintaszerűek. Nyoma sincs bennük az üres és meddő esztétizálásnak. Nem szóvirággal, hanem tényekkel, adatokkal, évszámokkal és egyéni szempontjainak gazdagságával domborítja ki az elemzett mű jelentőségét. Társadalmi és elvi kérdésekkel is foglalkozik a könyv ott, ahol erre szükség van, de sohsem lépi át tárgya határait. A kép, amit Munkácsyról és művészetéről megrajzol, szép s igaz, mert szigorú tudományos szempontok irányították. Könyvét tudományos kutatómunka és részlettanulmányok sora előzte meg. Ez is azt mutatja, hogy Végváry Lajos számára az ismeretterjesztés nem a színvonal süllyedését, hanem a lényeg vonzó és értelmes közlését jelenti. (Képzőművészeti Alap kiadása.) (n. gy.) Máté György: Úton-útfélen Aktuális, érdekes Rióban irodalmi igényű riportokat tartalmaz Máté György új, kis kötete. Egy budapesti könyvtár mindennapi élete (s az ott szerzett tapasztalataikból levont irodalompolitikai tanulságok), látogatás az aszódi javítóintézetben (s megrázó felhívás a gyermekeikkel hanyagul törődő szülőkhöz), a móriKossuth- tsz tehenészének emberi és szakmai, szellemi és anyagi fejlődése — mind olyan témák, amelyek érdekelnek bennünket, s amelyek alapos és őszinte feldolgozásából sokat tanulhatunk. Szép, emelkedett hangulatú írást szentel a szerző a sauerbrunni akácosnak, ahol 1910. augusztus 1-én az ellenforradalom meggyilkolta Szamuely Tibort. Máté György közvetlen, meleg, egyszerűségében is megragadó stílusát jól ismerik sajtónk olvasói, s Reismann János kiváló fotói — amelyek a maguk eszközeivel szintén Máté hangvételét, látás- és kifejezésmódját követik — hitelesebbé, gazdagabbá teszik a kötetben közölt riportok hatóerejét. Egyetlen riportot hagytunk volna el (vagy legalábbis rövidítettünk volna le): az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokságról szólót. Mi is lelkes hívei vagyunk e sportnak, s Máté tudósítása kétségkívül több egyszerű beszámolónál, mert sokféle tanulságot von annak ma is aktuális tanulsága az eseményekből Ám egait kellett volna közölnie tarbajnokságot annyiszor meg hatalmas kötetében. A burkolószékük, megvitattuk, olvastuk lap Filo igen ízléses munka- és láttuk, hogy Máténak nem jó. (Magvető Könyvkiadó.) az egész tudósítást, hanem A. G. JÖN! JÖN! SZAKADÉK MAGYAR FILM írta: Képi Zene: DARVAS JÓZSEF PÁSZTOR ISTVÁN SZABÓ FERENC Kenut Rótyei Rendezte: RANÓDY LÁSZLÓ Főszerepben : BARA MARGIT és SINKOVITS IMRE bemutatásra kerül március 1-tei Milyen lesz a megújhodó pesti Vigadó? Sok szép műemlékünkkel együtt a Vigadó is a háború áldozata lett. Kiégett falai az égnek merednek, a Dunapart egykori gyöngyszeme több mint tíz esztendeje nem fogad látogatót, szépséges báltermében a téli szél muzsikál. Pollack Mihály 1830-ban építette fel a Vigadó ősét, a klasszicista stílusú Redoute-ot, amelyet a szabadságharc idején, 1849 májusában Hentzi osztrák tábornok összelövetett. A Redoute helyén Feszi Frigyes majd hat esztendő alatt építette meg gyönyörű alkotását, s éppen 45. születése napján, 1865. február 20-án adta át a Vigadó díszkulcsát a város főpolgármesterének. »Leállványozása első napjaiban fehér tündöklő köntösében, ott a Dunapart oldalában, úgy festett, mint az elbűvölt, mesebeli Csipkerózsika királyleány kastélya« — írja róla egy korabeli hírlapíró. Országépítő ötéves tervünk építési programjában szerepel a Vigadó újjáépítése. A népművelési minisztérium vezetői még 1952-ben megbízást adtak a Középülettervező Vállalatnak a rekontsrukciós tervek kimunkálására. Flach János és Borsos László építőművészek ismertetnek meg bennünket a Vigadó jövőjével és kicsit a múltjával is. — A Vigadónak úgyszólván minden kövét felmértük már — mondja Borsos László. — Három mérnök hathónapi munkájával készült el az értékes dokumentáció, amely az újjáépítés alapja. — Mi maradt épségben a Vigadóból? — kérdezzük. Fényképeket vesz elő. Egyrészük a kiégés utáni romos Vigadót ábrázolja: leszakadt csillárok, beomlott tetőszerkezet — teljes káosz. A romoktól megtisztított épület olyan, mint a csontváz. A csemegetár, a nagy bálterem és a kisterem falai állanak. A festmények jórésze elpusztult, csak nyomokban ismerhető fel Than Mór »Attila lakomája« és Wagner Sándor Mátyás Holubér felett aratott győzelmét ábrázoló nagy freskója is. A díszlépcsőház kevésbé rongálódott meg. Lott Károly freskóinak legnagyobb része restaurálható, a többi újrafestése is könnyebb, mert az eredeti kartonok a Szépművészeti Múzeum birtokában vannak. A romanticizmusnak külföldön számos ismert alkotása van, de egy sem éri el Feszi Vigadójának színvonalát. Ezen az épületen szerepeltek először a magyar népi díszítőelemek, ilyen például a földszintet és az emeletet összefogó vitézkötés motívum is. Rendeltetését nehéz lenne meghatározni. Voltaképpen bálokra, nagyobb társadalmi megmozdulásokra szánták, de tárlatokat is gyakran rendeztek benne. Liszt és Erkel feledhetetlen hangversenyei itt nyitottak dicsőséges fejezetet a magyar zene történetében. De mi lesz az újjáépülő Vigadóból ? A főtervező, Flach János tervező-mérnök, a mai Magyar Néphadsereg Színházának építésze válaszol erre a kérdésre, két cigaretta-szippantás közben szétteregetve terveit. — Itt kap új otthont, mondhatnám úgy is: valóságos »kombinátor« a rohamosan fejlődő zenei élet. Mintegy kétszázezer légköbméternyi térben épül fel az új Vigadópalota. — A beépítést az ország legnagyobb, legkorszerűbb hangversenyterme határozza meg. 2300 néző számára épül A közönség a földszinten és a díszlépcsőház feletti karzaton kap kényelmes helyet. A nagyzenekari hangversenyek 120 tagú zenekara és 150—170 tagú kórusa pompás pódiumon léphet fel. Az Orchester fölé egy százjátékú orgona felszerelését tervezik, amelyhez hasonló csak a Bazilikában van. Később még egy 700—750 személyes kamaratermet is létesítenek. Kifogástalan akusztika, modern klímaberendezés, tökéletes világítás és minden egyéb »színházi kellék« is lesz az új Vigadóban. A tervező szuggesztív erejével vázolja föl a Vigadó jövőjét, s szinte látjuk, amint a 48 méter hosszú, 30 méter széles terem megtelik emberekkel, a pódium fényárban úszik, a rádió mikrofonja magnetofonszalagra rögzíti a muzsikát, a televíziós felvevőgépek halkan zümmögnek. A zenekari dobogón, a kellő pillanatban emelkedik ki a szólista zongorája. A tervező ceruzája a bejáratok felé mutat. — Ezeken keresztül percek alatt érkeznek-távoznak a hangverseny látogató le nagy tömegei. A díszlépcsaházon kívül két nagy előcsarnokot emelünk, két-két hatalmas lépcsősorral az épület Deák Ferenc utcai és Vigadó utcai oldalán. Tágas ruhatárakat terveztünk. A társalgókban és a büfékben megoszlik majd a nagyszámú közönség. A földszintiek, miként a karzatiak is, két-két nagyméretű oldalfolyosón sétálhatnak át a műemlék híres teremsorába, hogy felkeressék a büfét és a társalgót. Újabb tervrajzok kerülnek elő. A Vörösmarty térre néző régi Haas-féle üzletpalota kiégett épületének földszintjén két nagy üzlethelyiségben kotta és könyvüzlet, zeneműbolt lesz. A félemeletet a zeneművészek, a szólisták és a karmesterek veszik birtokukba. A szólistáknak és a karmestereknek külön kis fürdőszobájuk át fogadószobájuk is lesz. Középütt a nagy művésztársalgóban gyülekezhetnek, beszélgethetnek majd az együttesek tagjai. Az énekkar az I. emeletet kapja meg, itt hasonló szobák, termek lesznek, mint a félemeleten. Mindenütt külön bejáratokat építünk a hangversenydobogóhoz. A II. és III. együleten ahivatali helyiségek lesznek, az Országos Filharmónia és a Zeneművészek Szövetsége számára A padlástér két gyárkorlótermébe külön felvonókon vihetik fel a zongorát, a hárfát és egyéb hangszereket, a személyszállításra pedig két nagy befogadó képességű felvonót helyeznek üzembe a két oldalbejáratnál. A két tervező névsort tesz elénk. A népművelési minisztérium a zeneművészek és a műépítészek legjobbjai közül válogatta ki az újjáépítés szakértő gárdáját A névsor, élén olvassuk Somogyi László Kossuth-díjas karnagy, Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző nevét, majd Pécsi Sebestyén orgonaművész, Rados Jenő műépítész, egyetemi professzor neve után a rendkívül gazdag tapasztalatokkal rendelkező, 84 éves Kaufmann Oszkár színháztervező neve áll, aki mintegy 30 színházat, hangversenytermet épített külföldön, s az új Fővárosi Vígszínház is az ő tervei szerint épül. A pestiek kedves Vigadója harmadszor is életrekel, a terv szerint ez év augusztusában már koszorúként fogják körül az építőállványok. Konkó Márk A Vigadó nagyterme a háború előtt A nagyterem a romokban Az egykori Fővárosi Vigadó homlokzati része a Dunapart felöl