Művészet, 1962 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962 / 2. szám
Jelentéktelen külsejű könyvecskét vetett kezünkbe a vakvéletlen. Amolyan zsebméretű rajzfüzetet. Finomszálú gyékényből szőtt fedelének sarkai rongyoltak, keskeny barna bőrszegélye helyi-helyt lesorvadt. Laptömbje egészében kivágott a táblák foglalatából, néhánya külön is lejár a fűzőszálról. Mégis az ívhajtogatás rendjét és az egytől harmincötig kézzel fölírt lapszámokat figyelve kitűnik, hogy a füzet a mai lazaságában is teljes. Negyven lapja (nyolcvan oldala) volt eredetileg s ma sem hiányzik csak egy is. A lapokat végigpörgetve, a jobb oldalakon ceruzarajzokat találunk. A bal oldalakon pedig, helyiségnevek, továbbá tört számokkal vetett hó és nap keltezésen kívül kézírásos feljegyzéseket olvashatunk. A rajzok közül egyet (nyilván később), készítője színezni is megpróbált vízfestékkel. A többi azonban mind fekete-fehér, többé vagy kevésbé kidolgozott vonalas ábrázolás. Gyakoribbak a várak, kastélyok, romok, omladékok, címerek, sírkövek, falképtöredékek. Ritkább a természeti táj, vagy látkép, így a keltezés mellé írt helyiségnevek egyszersmind megbízható tárgyi jelölések is. Évszámot és névaláírást csak egyetlen lapon találunk. Összesen negyvennégy rajz van a 11,5 x 18,5 cm lapméretű kis füzetben. Valamennyi rátermett, ügyes kézre vall, de megannyi vallja e kéznek pallérozatlanságát is. Az iskolának, a kiképzésnek hiányát. Mégis a jó érzék, az összefogó szemlélet, a kitűnő megfigyelés és az engedelmes könnyű kéz, egyszóval a tehetség olykor határozottan művészivé avatja a különben csak emlékeztetőnek, a műkedvelő feljegyzésnek számítható rajzok egynémelyikét. JÓKAI MÓR RAJZAI Kettő híján a Felvidéken született. Zöme a Vágvölgyében, néhánya a Magas Tátrában, a többi elszórva egyebütt. A kikülönített kettő az Alföldön, a Kiskőrösön készült. A jó, az érdekes kiválasztás, a megrajzolás emlékeztetőnek szánt pontossága és a látottakat híven követő kézvonások külön és különös értéket biztosítanak ezeknek a rajzoknak. Nevezetesen e nyolcvan évvel ma előtti ábrázolások a tárgyaknak esetleg olyan részleteit őrizték meg számunkra, amelyek időközben megmásultak, vagy végleg megsemmisültek. Mindez azonban nem okolná meg az aggodalmas gondot, amelyet a füzetre, annak tartalmára fordítunk és kell is fordítanunk. Hiszen hasonló korú s hasonló tartalmú vázlatok egész sorát fedezhetné föl a szorgalmas kutató anélkül, hogy egyszeri és tárgyias fölhasználásukon túl, törődnie kellene velük. Ámde ennek a kis vázlatkönyvnek és mind rajzolt, — mind pedig írott tartalmának páratlan jelentőséget ad az, hogy szerzője a nagy magyar író Jókai Mór. Ezt tanúsítja már az első előzéklapon egy idegen, — bár hihetőleg családtag kezétől származó beírás : „Jókai Mór rajzai”,, egy kivakart név és az 1924-es évszám. Ezt erősíti meg a harmincötödik számozott lap után következő számozatlan oldal rajzának aláírása is. „Petőfi születési háza” — „rajzolta Jókai Mór 880 17/10”. Végső és föllebezhetetlen bizonyítéka azonban Jókai szerzőségének a füzetben található s többszáz szóra terjedő kézírásnak, — beleértve az előbb említett rajz aláírását is, — kétségtelen hitelessége. A ceruzával írt itt-ott elkenődött, de általában tiszta, megvizsgálható és jól olvasható sorok részben gondolatrögzítések, aforizmaszerű elmefuttatások. Jobbára pedig az ábrázolás helyére vonatkozó történeti adatok, feliratok, mondákra, anekdotákra ütő egyszavas, félmondatos emlékezetidézők. Elemzésük és Jókai irodalmi munkásságával való egyeztetésük hivatott irodalomtörténészre vár, de emlékeinkre támaszkodva annyit magunk is kifejthetünk belőlük, hogy a „Lélekidomár”, — az „Akik kétszer halnak meg”, — a „Páter Péter” és egyéb az északnyugati Kárpátok vidékén játszódó regényekben akadhatunk többször is az idézőszavak mögött rejtező alakokra és eseményekre. A rajzok sorát Oroszlánkő várának romos részlete nyitja meg. Aprólékos tárgyszerű, a boltívek, ablakkeretek kőszegélyzetét és a falazás minő voltát is feltüntető ábrázolás, amelynek kicsillanó érdekessége, hogy Jókai a szűk falak homályos közébe sütő napfény érzékeltetését is megkísérelte. A soron jelentkező Hainburg várának két részlete közül egyik a várablak kilátását rögzíti meg. Az ablaknyílásba szorított távlatos részt színezte ki később Jókai zöld, — kék — és piros vízfestékkel. Beczkó vára egészének látképét négy részletrajz követi. Köztük a kápolna tornya és mérműves ablaka. A borzalmasan hirhedett Csejtét a vár látképe, — a plébániatemplom egyik sírkövének és a szt. Miklós kápolna boltozatának rajza képviseli a nevezetes bajuszos gyámkővel. Podhrágy és Bittse egészét és részleteit ábrázoló rajzok nyomában Hradnó kastélya, — majd Lietava várának három, — Likavának és Sztrecsnónak pedig egy-egy részlete fűzi tovább a sort. Ezek után következik Árvavár látképe, az egész füzet egyik legművészibb lapja. A beszterci kastély Koritnyica fürdő Jókai Mór : Petőfi-ház konyhája — La cuisine de la maison Petőfi — Kyxwie doMe Ilemecim