Lyka Károly szerk.: Művészet 9. évfolyam (Budapest, 1910)

3. szám - Lázár Béla: Az Andrássy-úti Babocsay-villa

Az igazságok a modern ember mindennapi élményeiből szűrődtek le s az építésznek első­sorban jó megfigyelőnek kellett lenni, hogy megértse a mai ember életmódját, meglássa mozgásszükségleteit, tér utáni vágyódását, testérzeteinek kielégítési formáit, s csak ezek ismerete alapján induljon meg térteremtő kép­zeletének működése. Egy meghatározott egyén szükségletei korlátot szabtak ugyan képzele­tének szárnyalása elé, de az általános, min­den modern emberrel közös szükségleteket sem lehetett kizárnia. Elsősorban itt villaépí­tésről volt szó, de városi villáról, mely tehát állandó lakásul szolgál; nem lévén bérház, sem palota, az utcasorból kiveendő s kerttel övezendő s így jelentőségének hangsúlyozá-116 sára új eszközöket kellett találnia. Mostanig a villaépítész ezt a feladatot nem is érezte át s egyszerűen kisebb palotának építette a villát, palotának, melyet szomszédjától vala­mely feltűnő, rikító építészeti motívummal szi­getelt el, ha teszem, kiugró erkély volt a szomszéd házon, tornyocskával emelte ki a magáét, a villa egyéni jellegére nem sok ügyet vetve. Árkay a helyzetből indult ki. Minthogy a telek az Andrássy-utat bezárja, eleve tisz­tában volt azzal, hogy a szeglet kiképzésénél festői hatásra fog törekedni, mivel pedig az aréna­ úti rész tágas tért alkot, figyelembe kellett vennie a perspektivikus hatást is, első­sorban az épület silhouettejének megrajzolásá­nál. Ezen az alapon fogott a konstrukcióhoz. A A BABOCSAY-VILLA DOLGOZÓSZOBA ÁRKAY ALADÁR MŰVE

Next