Lyka Károly szerk.: Művészet 9. évfolyam (Budapest, 1910)

3. szám - Lázár Béla: Az Andrássy-úti Babocsay-villa

városi ember életmódjából, indul ki, a kettős éle­tet élő városi ember életmódjából, aki fogad és meghúzódik s ezen az alapon osztotta be a lak­osztályokat, minden szabályos, megszokott, szokásos formát mellőzve, a szükséglet szi­gorú szemmeltartásával. Az aréna-úti kapun és előszobán át a tágas előcsarnokba lépünk, melyből ajtó vezet a dolgozóba s onnét egye­nes irányban a dohányzón át az ebédlőbe, a fogadószobába, mely mögött van a konyha, mellette a tálaló, kamra, kocsiszín. Az eme­leten egy intimebb dolgozószoba, kis ebédlő, női szalon és öltöző, két hálószoba, leány­szoba, vendégszoba. A padlásűrben a főnök, titkár és 60 rajzoló részére irodahelyiség. Lenn a pincében az istálló, a gőzsütő kazánhelyi­ség stb. Kell-e ennél egyszerűbb megoldás ? Mily könnyen tájékozódunk egy ilyen ház­ban az első tekintetre! A világos alaprajz, a szükséglet kielégítése után, a művész munkája csak most kezdő­dik, akkor, mikor tudatossá teszi a szükség­letadta véletleneket s új formák képzésére használja fel őket. Csak egy példát. A tér világításával foglalkozva kiderül, hogy minden helyiség külön ablakelhelyezést kiván. Arkay amint azt a modern építészet elve köve­telte — ablakait a lehető legjobb világítás el­nyerésére állította fel s ilykép formák kelet­keztek, melyeket nem igyekezett az egysorba állításhoz odaigazítani, hanem - - ellenkező­leg — az így adódó ablakrendet művészi sor- A BABOCSAY-VILLA EBÉDLŐ ÁRKAY ALADÁR MŰVE

Next