Lyka Károly szerk.: Művészet 9. évfolyam (Budapest, 1910)
3. szám - Lázár Béla: Az Andrássy-úti Babocsay-villa
városi ember életmódjából, indul ki, a kettős életet élő városi ember életmódjából, aki fogad és meghúzódik s ezen az alapon osztotta be a lakosztályokat, minden szabályos, megszokott, szokásos formát mellőzve, a szükséglet szigorú szemmeltartásával. Az aréna-úti kapun és előszobán át a tágas előcsarnokba lépünk, melyből ajtó vezet a dolgozóba s onnét egyenes irányban a dohányzón át az ebédlőbe, a fogadószobába, mely mögött van a konyha, mellette a tálaló, kamra, kocsiszín. Az emeleten egy intimebb dolgozószoba, kis ebédlő, női szalon és öltöző, két hálószoba, leányszoba, vendégszoba. A padlásűrben a főnök, titkár és 60 rajzoló részére irodahelyiség. Lenn a pincében az istálló, a gőzsütő kazánhelyiség stb. Kell-e ennél egyszerűbb megoldás ? Mily könnyen tájékozódunk egy ilyen házban az első tekintetre! A világos alaprajz, a szükséglet kielégítése után, a művész munkája csak most kezdődik, akkor, mikor tudatossá teszi a szükségletadta véletleneket s új formák képzésére használja fel őket. Csak egy példát. A tér világításával foglalkozva kiderül, hogy minden helyiség külön ablakelhelyezést kiván. Arkay amint azt a modern építészet elve követelte — ablakait a lehető legjobb világítás elnyerésére állította fel s ilykép formák keletkeztek, melyeket nem igyekezett az egysorba állításhoz odaigazítani, hanem - - ellenkezőleg — az így adódó ablakrendet művészi sor- A BABOCSAY-VILLA EBÉDLŐ ÁRKAY ALADÁR MŰVE