Lyka Károly szerk.: Művészet 11. évfolyam (Budapest, 1912)

2. szám - Krónika

Krónika letelepedve, majdnem tíz évig dolgozik így Schulek mellett, s 1891-ben önállósítja magát. Első, s talán legszebb önálló munkája a törökszentmiklósi plébánia­templom. Restaurálásai közül felemlíthet­jük a veszprémi székesegyházat, a szabadkai Szent Ferenc templomot, a győri székesegyházat. Leg­több munkáját tervpályázatokon nyerte, ezenkívül, közvetlen megbízás útján, a vidéken végzett kisebb állami építkezéseket (erdőigazgatósági, járásbírósági épületek). A fővárosban a már említett „Örökimá­dás"-templomon kívül építette a Szent Imre-kol­légium fehérvári­ úti házát. Vidéken álló művei közül felemlíthetjük még a győri szemináriumot, a szeged-rókusi gótikus templomot. A szegedi foga­dalmi templom első tervpályázatán Rainer Károly­lyal egyetemben nyert első díjat, ezt azonban most Schulek Frigyes fogja építeni. A millenniumi kiál­lítás idején tőle való volt az erdészeti pavillon. Első díjat nyert még a nagybecskereki törvényszék, a pestvidéki törvényszék új palotájára kiírt pályáza­ton, ezek a tervek azonban még eddig nem kerül­hettek kivitelre. Tagja volt a Műemlékek országos bizottságának, a mérnök- és építészegyesületnek, s mintegy öt cikluson át az országos középítési tanácsnak. Az „Örökimádás"-templom építése után kitüntetés gyanánt megkapta a III. oszt. vaskorona­rendet. /J] JUBILÁRIS TÉLI KIÁLLÍTÁS csütörtökön, túl február hó 15-én záródott a Műcsarnokban, még pedig minden tekintetben jó eredménnyel. A tárlatot két hónap alatt összesen 45,124-en nézték meg és a nyers bevétel 25,845 kor. 90 fillérre rúgott. A szokottnál gazdagabban illusztrált tárgymutatóból 9367 példány kelt el. Ami a vásár­lásokat illeti, elkelt összesen 158 műtárgy 155,258 korona értékben. Ez az összeg az egyes vásárlók közt a következőleg oszlik meg: Ő Felsége a király vett 9 művet 22,000 koronáért, József királyi herceg 6 művet 14,000 koronáért, az állam 32 művet 47,215 koronáért, a Földmíve­lésügyi Minisztérium 6 művet 4100 koronáért, a Székesfőváros 1 művet 1400 koronáért és tár­sulati nyerőtagok 50 művet 25,191 koronáért. A nyerők összesen 4350 koronát fizettek rá nyere­ményértékükre. Megjegyezzük, hogy néhány mű­tárgy megvásárlása iránt még folynak az alkudo­zások, melyek ha eredményre vezetnek, a vásár­lások végső összege még jelentékenyen gyara­podni fog.­lag rendezett külön csoportban lesz képviselve, melynek előkészítő munkálatai már megindultak és a csoport felvételi zsűrijének a megalkotása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter már érintkezésbe lépett a „Magyar Képzőművészet Egye­sülete", a „Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete" és a „Magyar Grafikusok Egyesülete" vezetőségével. [A KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMMJA. Az „Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" az 1911/12. évi Téli Jubiláris Kiállítás bezárása után azonnal hozzálátott a legközelebbi Tárlat rendezéséhez, melynek a keretében a múlt esztendőben el­hunyt Hegedűs László és Tull Ödön festőművé­szek művészi hagyatéka kerül bemutatóra. Ezzel egyidejűleg a ,,Magyar Grafikusok Egyesülete" és a „Magyar Akvarell és Pasztellfestők Egyesülete" rendezi kiállítását a Műcsarnok helyiségeiben. Erre az érdekes és gazdag kiállításra a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter : 1. alakrajzra egy 400 koro­nás ; 2. tájrajzra egy 400 koronás ; 3. a könyv természetéhez alkalmazkodó rajzra (illusztráció) egy 500 koronás; 4. eredeti metszetre, karcra, kő­nyomatra vagy a grafikai művészet egyéb fajára egy 500 koronás és két 250 — 250 koronás; 5. vízfestményre egy 500 és egy 300 koronás; 6. pasztellra egy 500 koronás díjat tűzött ki. A négyes kiállítás március hó 6-ikán nyílik és március 25-én záródik.­­ A Társulat rendes Tavaszi kiállításának a megnyitása április 26-ikára, zárása pedig május 27-ikére van kitűzve. Ezen a kiállításon a beküldendő műveket április 9 — 10. és 1­1-én veszi át a Társulat műtárosi hivatala. A Tavaszi kiállításon a 4000 koronás Tár­sulati-díj, a 3200 koronás báró Forster Gyula-féle „Vaszary-díj" és végül a 450 koronás báró Harkányi Frigyes-féle díj kerül kiosztásra. Az ezekre vonatkozó pályázati hirdetéseket e szám végén közöljük. — A nyári szünet után a Társulat az őszi szezon első kiállításául vagy Roskovics Ignác, vagy báró Mednyánszky László kollekciós kiállítását tervezi, melynek bezárása után a rendes 1912/13. évi Téli kiállítás következik. Az 1912/13. évi Téli és az 1913. évi Tavaszi kiállítás között, 1913 február hónapjában Benczúr Gyula művei­nek kollektív kiállítására készül a Társulat, ame­lyen a kitűnő Mester minden jelentékenyebb alko­tása bemutatásra kerül és mely ilyenformán az utóbbi évek egyik legérdekesebb és legjelentősebb tárlatának ígérkezik. A kiállításnak különösen aktualitást ad az a körülmény, hogy 1913-ban tölti be Benczúr Gyula életének a 70-ik évét s ezenkívül ugyancsak 1­91­3-ban lesz harminc esz­tendeje annak, hogy a kiváló Mester a bajor fő­városból, ahol a művészeti akadémián mint tanár működött, visszakerült hazájába és a festészeti mesteriskola igazgatói állását elfoglalta. 71 M­AGYAR MŰVÉSZEK VENEZIÁBAN. Venezia városa ebben az évben, április hó 15-től október 15-éig tartja meg tizedik nagy nemzet­közi kiállítását, amelyre a külügyminisztérium köz­vetítésével és a magyar kormány útján a magyar művészeket is meghívta. A kiállításon a magyar művészet mint eddig, úgy ez alkalommal is állami­

Next