Lyka Károly szerk.: Művészet 11. évfolyam (Budapest, 1912)
2. szám - Krónika
Krónika letelepedve, majdnem tíz évig dolgozik így Schulek mellett, s 1891-ben önállósítja magát. Első, s talán legszebb önálló munkája a törökszentmiklósi plébániatemplom. Restaurálásai közül felemlíthetjük a veszprémi székesegyházat, a szabadkai Szent Ferenc templomot, a győri székesegyházat. Legtöbb munkáját tervpályázatokon nyerte, ezenkívül, közvetlen megbízás útján, a vidéken végzett kisebb állami építkezéseket (erdőigazgatósági, járásbírósági épületek). A fővárosban a már említett „Örökimádás"-templomon kívül építette a Szent Imre-kollégium fehérvári úti házát. Vidéken álló művei közül felemlíthetjük még a győri szemináriumot, a szeged-rókusi gótikus templomot. A szegedi fogadalmi templom első tervpályázatán Rainer Károlylyal egyetemben nyert első díjat, ezt azonban most Schulek Frigyes fogja építeni. A millenniumi kiállítás idején tőle való volt az erdészeti pavillon. Első díjat nyert még a nagybecskereki törvényszék, a pestvidéki törvényszék új palotájára kiírt pályázaton, ezek a tervek azonban még eddig nem kerülhettek kivitelre. Tagja volt a Műemlékek országos bizottságának, a mérnök- és építészegyesületnek, s mintegy öt cikluson át az országos középítési tanácsnak. Az „Örökimádás"-templom építése után kitüntetés gyanánt megkapta a III. oszt. vaskoronarendet. /J] JUBILÁRIS TÉLI KIÁLLÍTÁS csütörtökön, túl február hó 15-én záródott a Műcsarnokban, még pedig minden tekintetben jó eredménnyel. A tárlatot két hónap alatt összesen 45,124-en nézték meg és a nyers bevétel 25,845 kor. 90 fillérre rúgott. A szokottnál gazdagabban illusztrált tárgymutatóból 9367 példány kelt el. Ami a vásárlásokat illeti, elkelt összesen 158 műtárgy 155,258 korona értékben. Ez az összeg az egyes vásárlók közt a következőleg oszlik meg: Ő Felsége a király vett 9 művet 22,000 koronáért, József királyi herceg 6 művet 14,000 koronáért, az állam 32 művet 47,215 koronáért, a Földmívelésügyi Minisztérium 6 művet 4100 koronáért, a Székesfőváros 1 művet 1400 koronáért és társulati nyerőtagok 50 művet 25,191 koronáért. A nyerők összesen 4350 koronát fizettek rá nyereményértékükre. Megjegyezzük, hogy néhány műtárgy megvásárlása iránt még folynak az alkudozások, melyek ha eredményre vezetnek, a vásárlások végső összege még jelentékenyen gyarapodni fog.lag rendezett külön csoportban lesz képviselve, melynek előkészítő munkálatai már megindultak és a csoport felvételi zsűrijének a megalkotása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter már érintkezésbe lépett a „Magyar Képzőművészet Egyesülete", a „Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete" és a „Magyar Grafikusok Egyesülete" vezetőségével. [A KIÁLLÍTÁSOK PROGRAMMJA. Az „Országos Magyar Képzőművészeti Társulat" az 1911/12. évi Téli Jubiláris Kiállítás bezárása után azonnal hozzálátott a legközelebbi Tárlat rendezéséhez, melynek a keretében a múlt esztendőben elhunyt Hegedűs László és Tull Ödön festőművészek művészi hagyatéka kerül bemutatóra. Ezzel egyidejűleg a ,,Magyar Grafikusok Egyesülete" és a „Magyar Akvarell és Pasztellfestők Egyesülete" rendezi kiállítását a Műcsarnok helyiségeiben. Erre az érdekes és gazdag kiállításra a vallás- és közoktatásügyi miniszter : 1. alakrajzra egy 400 koronás ; 2. tájrajzra egy 400 koronás ; 3. a könyv természetéhez alkalmazkodó rajzra (illusztráció) egy 500 koronás; 4. eredeti metszetre, karcra, kőnyomatra vagy a grafikai művészet egyéb fajára egy 500 koronás és két 250 — 250 koronás; 5. vízfestményre egy 500 és egy 300 koronás; 6. pasztellra egy 500 koronás díjat tűzött ki. A négyes kiállítás március hó 6-ikán nyílik és március 25-én záródik. A Társulat rendes Tavaszi kiállításának a megnyitása április 26-ikára, zárása pedig május 27-ikére van kitűzve. Ezen a kiállításon a beküldendő műveket április 9 — 10. és 11-én veszi át a Társulat műtárosi hivatala. A Tavaszi kiállításon a 4000 koronás Társulati-díj, a 3200 koronás báró Forster Gyula-féle „Vaszary-díj" és végül a 450 koronás báró Harkányi Frigyes-féle díj kerül kiosztásra. Az ezekre vonatkozó pályázati hirdetéseket e szám végén közöljük. — A nyári szünet után a Társulat az őszi szezon első kiállításául vagy Roskovics Ignác, vagy báró Mednyánszky László kollekciós kiállítását tervezi, melynek bezárása után a rendes 1912/13. évi Téli kiállítás következik. Az 1912/13. évi Téli és az 1913. évi Tavaszi kiállítás között, 1913 február hónapjában Benczúr Gyula műveinek kollektív kiállítására készül a Társulat, amelyen a kitűnő Mester minden jelentékenyebb alkotása bemutatásra kerül és mely ilyenformán az utóbbi évek egyik legérdekesebb és legjelentősebb tárlatának ígérkezik. A kiállításnak különösen aktualitást ad az a körülmény, hogy 1913-ban tölti be Benczúr Gyula életének a 70-ik évét s ezenkívül ugyancsak 1913-ban lesz harminc esztendeje annak, hogy a kiváló Mester a bajor fővárosból, ahol a művészeti akadémián mint tanár működött, visszakerült hazájába és a festészeti mesteriskola igazgatói állását elfoglalta. 71 MAGYAR MŰVÉSZEK VENEZIÁBAN. Venezia városa ebben az évben, április hó 15-től október 15-éig tartja meg tizedik nagy nemzetközi kiállítását, amelyre a külügyminisztérium közvetítésével és a magyar kormány útján a magyar művészeket is meghívta. A kiállításon a magyar művészet mint eddig, úgy ez alkalommal is állami