Lyka Károly szerk.: Művészet 14. évfolyam (Budapest, 1915)

7. szám - Lázár Béla: Hosök galériája

HŐSÖK GALÉRIÁJA S­oha ilyen nagy időket, mint ezt a mostani világfelfordulást. Mindekinek miden ener­giájára szükség van, hogy le ne gyűrje­nek ellenségeink. Szinte érezzük a történelem szelét, mely mindenkit, valaki csak aktív vesz részt ebben a népek erőpróbájában, körülölel. Nemcsak a nagy tények és azok dokumen­tumai, de minden kicsi emlék, mely megvilá­gítja a nagy világtusát, százszoros érték lesz utódaink szemében. Érzik ezt a hadvezetősé­gek minden oldalról s tudják, hogy ebben az emlékmegőrzésben mily nagy szerepe lesz a művészetnek. Művészek lepik el a frontot és rögzítik meg a küzdelem fázisait. Londonban és Berlinben, Bécsben és Párisban egymásután nyílnak meg kiállítások, melyek a front mögött folyó művészi munkát mutatják be. Persze mindez csak kostoló, az igazi kiállítás a háború után lesz. Legyen szabad remélnünk annak internationális voltában. Ha elül a vihar talán elszáll a gyűlölet is. Az emberek ráeszmélnek, hogy ennek a mostani lázálomnak nem lehet és nem szabad megrögződnie. A béke meg fogja hozni a nagy felébredést is a gyűlölet mákony­álmából. De akárhogy lesz is, — mindenesetre szorgos szükséglet, hogy mi ebből a küzdelem­ből, a művészi versenyből sem maradtunk ki. Hadvezetőségünk megadta a módját annak, hogy művészeink a front mögött dolgozhassanak. A «Művészet» már hozott ebből a munkából néhány példát,­­ most újabbakat mutat be. KANDÓ LÁSZLÓ PORTRAIT-T­ANULMÁNY A HARCTÉRRŐL 298'

Next