Lyka Károly szerk.: Művészet 16. évfolyam (Budapest, 1917)
Tavaszi szám - A tavaszi kiállítás
A TAVASZI KIÁLLÍTÁS Szépművészeti Múzeum palotájának néhány kölcsönkért termében nyílt mega Képzőművészeti Társulat tavaszi kiállítása. A rendezés elé tehát ugyanazok a nehézségek gördültek, amelyekről már a múlt kiállítások ismertetése alkalmával szóltunk. Ötödfélszáz kép, szobor és grafikai munka került ezúttal a közönség elé, java művészeink túlnyomó része legújabb műveivel köszöntött be, táborban lévők, itthon maradtak egyaránt. A háború jegye természetszerűen most is rajta van a kiállításon. Szobrászoknak, festőknek egyaránt van háborús vonatkozású mondanivalójuk. Mindjárt az első teremnek egy, gyűjteményes kiállításnak is beillő szobor-kollekciója, Ligeti Miklós művei, bronz és márványba formált képmásait mutatják a legfőbb hadúrnak, tábornokainak. E tizenkét szobormű különböző technikájú és méret dolgában is változatos s jó alkalom volna arra, hogy Ligeti szobrászati stílusát elemezzük. A mi feladatunk itt azonban egyesegyedül a kiállításnak ismertetése s csak ebből az egy szempontból adunk képet a hét teremben csoportosított anyagról. Ligeti gyűjteményén kívül még egy sor szobormű díszíti az első termet. Pásztor János kis méretű bronz-aktot s figyelő huszárt állított ki, Rubletzky Géza apró bronzot az ő Anya-ciklusából. Ezek mellett egy sereg kisebbnagyobb plakettet találunk, Szász Vilmos, Gábor Mátyás, Csillag István, Beck Ö. Fülöp legfrissebb, részben háborús vonatkozású érmeit és plakettjeit. Az idők zivataros járásának jegyét e terem néhány festménye is magán viseli. Dobai Székely Andor a Kolubara hídját, Mednyánszky László báró a menekülők táborozását, egy tábori konyha s egy pihenés képét hozta a harctérről. Udvardy Dezső pedig újoncokat festett, amint fölesküsznek. Aránylag sok e teremben a tájkép. A festők nyári emlékei széles vedutákban jelennek meg. Ily képeket festett Bosznay István, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Kunwald Cézár, Várady Gyula. Egy őszi képet láttunk Börtsök Samutól. Zemplényi Tivadar és Mérő István a nagy vizek motívumát jegyezték le. Egy sziklarengeteget festett meg Magyar-Mannheimer, parkrészletet Rippl-Rónai József, az erdő májusát Feiks Alfréd. A tél hangulatait jóval többen aknázták ki, mindenféle változatban. Zombory Lajos jéghordást, Kléh János téli napsütést, Szigeti Jenő havas Tabán-részleteket, Vass Elemér székely falut, Benjámin Hermán jégpályát, Szlányi Lajos tátrabeli részletet küldött. Változatos a városképek sora is. Budapesti motívumokat dolgozott fel Berkes Antal és Várady Gyula, pozsonyi estét Dobai Székely Andor. Messzebbről hozta motívumait Rippl-Rónai József (Páris), Herrer Cézár (Velence), Czencz János (Krakkó). Terek, utcák, házak művészi feldolgozását kiegészíti a belsőségeknek, intérieuröknek szép sorozata. Keményffi Jenő, Bruck Miksa, Jávor Pál, Knopp Imre, Bednár János és Czencz adott ily tárgyú műveket. E kategóriát rokon vonás kapcsolja össze a szorosan vett csendélettel. E nemből valók Glatzné Wildner Mária