Barlanglakás-kiállítás (1966)

A BUDAFOKI BARLANGLAKÁSOK TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY ADATA: Barlanglakások lakók száma 1790 40 nincs adatunk 1830 120 800 1870 260 1560 1910 329 2698 1930 500 nincs adatunk 1947 412 1381 a barlanglakások teljes felszámolása A Dunától induló és magasba ka­paszkodó domboldalon, az egykor Pro­­montornak nevezett vidéken több év­századig földbe vájt emberi lakóhelyek is voltak. Néhány éve már, hogy az utolsó lakó is elköltözött, és az egykori barlangokat betömték. Budapest múlt­jának ezek a szomorú emlékei végleg eltűntek. A barlanglakásoknak sajátos történetük is volt, két nagyobb korszak­kal. Az első periódus, amelynek pontos kezdetét nem ismerjük , a múlt század­ban, a 70-es 80-as évekig tartott. E korai időszakban az volt a jellemző, hogy a hegyoldalban levő nagy bar­langokban „házakat" építettek, ame­lyeknek csak oldalfalait húzták fel, hi­szen itt tetőre nem volt szükség. A bar­langok két oldalához támasztott házak a középső teret szabadon hagyták, így valósággal utcasort alkottak. József ná­dor 1790-es memoárjából tudjuk, hogy ottjártakor 40 házat talált a promon­­tori barlangokban. Fél évszázaddal ké­sőbb már 120-ról adtak számot a for­rások. 1838-ban Vasquez, rajzon is meg­örökített egy ilyen lakott barlangot. 1860-ban még Budapest szívében, a Gellérthegy oldalában is volt ilyen ház­zal beépített barlang, egy kötélverő és családja lakott benne. Budafokon az ilyen jellegű lakások a hegyomlások miatt fokozatosan megszűntek, s ezzel az első periódus lezárult. Budapest a múlt század második fe­lében, a kapitalista fejlődés meggyor­sulása során, addig ismeretlen méretek­ben épült, gyarapodott, új városrészek születtek. A fővárosi építkezések során a budafoki hegyoldal kőanyagát is bá­nyászni kezdték, s a 70-es évektől egy­re gyakrabban tudósítanak a korabeli dokumentumok a négyzetesen kivájt gödrökről, melyek ajtót, ablakot kapnak és először saját használatra, majd el­adásra, vagy bérbeadásra is készültek, így jelent meg a mai értelemben vett és a Veréb utcában is bemutatott bar­langlakás illetve barlanggóc. Az utóbbi elnevezést akkor használták, ha egy­­egy telken, egy udvarból több lakás is létesült. A kapitalizálódó és gyorsan fejlődő főváros szomszédságában a la­kott barlangok száma igen gyorsan nőtt. A századfordulón ezek már a környék szomorú nevezetességeihez tartoztak, és külföldön is nyilvántartották ezt a ször­nyű nyomorúságot. A világvárosi méretű főváros természeti szépségei, pompás épületei árnyékában nemcsak Budafo­kon, de a városban és a környék több pontján is sok-sok ezren barlanglaká­sokban, nyomornegyedekben éltek.

Next