Basilides Barna festőművész retrospektív kiállítása (Ernst Múzeum, Budapest, 1966)

Azok közé tartozik, akiknek a képeivel rit­kán találkozunk a tárlatokon, önálló kiállí­tása pedig három évtizede nem volt. Kifejezésmódja expresszív, bár ő korántsem expresszionista. Festészetében külön világot teremtett Basilides Barna, konzekvens mű­vész, stílusa kész, már a korábbi darabjainál is. Tulajdonképpen nincsenek „korszakai”: piktúrája egyfajta, a különböző évjáratú képei időrend nélkül is megférnek egymás mellett a falon. Mindez festői sajátosságá­nak a tényállása. Fejlődése nem a periódu­sok váltakozásában, hanem a kompozíciók újabb ötleteiben van, újabb gondolatok megfogalmazásában. Választott­­ vagy érzett — hagyománya a quattrocento, még inkább a XV. század né­metalföldi művészete. Festészete határozottan rajzos jellegű, a maga módján részle­tező. Fakó színei hűvösek, — „freskószínek’'. Basilides Barna vékonyan, egyenletesen teszi fel a festéket, foltjainak elhatárolása éles, plaszticitása szándékosan túlhangsúlyozott. Figuráit elnyújtja, az átszellemült arcok ki­fejezése gyengéd, de kemény is egyúttal. Képeiben sok a dekorativitás. Minden fest­ményét a meseszerűség jellemzi, leginkább — kedves témáinál - a népmesék, népballadák megfestésénél és a kuruckori képeinél. Keve­sen művelik az aktfestést ilyen artisztikusan, képzőművészeti fokon, mint Basilides. Boszorkányosan rajzol. Ezt a festményei sej­tetik, rajzai bizonyítják. Kitűnő a kompozí­­ciós érzéke — és ösztönös —, függetlenül a lépték nagyságától. Az 1965-ös Művészeti Le­xikon egy tévedésével ráhibázott Basilides komponáló erényeire, amikor ezt írta: „Fal­képfestéssel is foglalkozott”. Pedig Basilides Barnának még sohasem volt módja a freskó­festésre, bár nagyon sok freskótervet készí­tett és néhány gobelinjét megszőtték. Monu­mentális érzékére jellemző, hogy a nagymé­retű kompozíciót akár — mint mondani szok­ták — a kép sarkában is el tudja kezdeni. Sohasem készít vázlatokat, vagy előtanul­mányt, ötletszerűen kezd munkához, láza­san, de aztán a kivitelezésnél igen lassú, lelkiismeretes, sokáig dolgozik egy képen. A nagyméretű munkák elrendezése, összefogla­lása magától értetődően természetes nála. Gyakran fejezi ki a gondolatait allegóriákkal és szimbólumokkal, de ekkor sem kerül mész-BASILIDES BARNA született 1903 március 2-án, Tornalján (Gömör megye). A család sok művészt adott. A festő Basilides Mária unokaöccse. Basilides Barna testvérei is mű­vészek: Sándor festő, Abris filmrendező és Zoltán színész. Basilides Barna rendkívüli rajzkészsége már gyermekkorában feltűnt. 1920-ban iratkozott be a Képzőművészeti Főiskolára. Kezdetben Bosznay István, később Rudnay Gyula tanít­ványa volt. 1924—25-ben Olaszországban járt. 1929-ben tűnt fel a Halász című 4 m2 fest­ményével az Ernst Múzeum tárlatán; ezt a képet kivitték Velencébe és utóbb a Mű­csarnokban is bemutatták, végül megvásá­rolta a Szépművészeti Múzeum. (A festmény szó a realitásról. Az ilyen képletes fogal­mazás közérhető. A helyesen értelmezett szimbolizmus és egzakt rajzosság korszerű dolgok ma, a hatvanas évek közepén. Basi­lides Barna művészete tanulságos, vagyis ta­nulni lehet tőle — persze nem kell utánozni —, még azok számára is figyelemreméltó a mun­kássága, akiknek nem ez a művészeti felfo­gása, vagy akár gyökeres ellentétben állnak festészetével. FRANK JÁNOS a háborúban elpusztult, némileg átdolgozott - kiállításunkon látható - érettebb változa­tát 1946-ban festette.) 1928-ban az Ernst Mú­zeumban, 1939-ben a Műcsarnokban - külön teremben — rendezett egyéni kiállítást. 1939— 40-ben ösztöndíjasként ment újra Olaszor­szágba. Tanulmányúton volt még Párizsban, Bécsben, és Prágában. 1935-ben a genfi Népszövetségi Palota magyar terme számára tervezett gobelineket. 1926-ban a Szinyei Társaság kitüntető elis­merését, 1932-ben Balló-díjat, 1935-ben a brüsszeli kiállítás bronzérmét és 1942-ben a Főváros aranyérmét kapta. Nagyszámú művét őrzi a Magyar Nemzeti­­ Galéria. OLAJFESTMÉNY 1. ÁDÁM­ ÉVA 1931, 175x140 2. VASÁRNAP DÉLUTÁN 1933, 180x155 3. SZEGÉNYLEGÉNYEK 1934 MNG túl. 4. FELESÉGEM 1940, 60x45 5. PRIMA BALERINA 1942, 180x135 6. AKT 1942, 110x150 7. ŐSZI VIRÁGOK 1942, 50x40 8. VIRÁGOK A MŰTEREMBEN 1943, 88x70 9. FURULYASZÓ 1946, 135x105 10. VÍZPARTI HÁZAK 1946, 50x67 11. HALÁSZ 1946- 47, 200x180 12. DÓZSA 1947- 48, 200x180 13. AKT 1948, 80x100 14. KERTÉSZET 1949, 35x45 15. ŐSZI HANGULAT 1951, 72.5x82.5 16. AKT 1951, 50x90 17. NAPRAFORGÓS DOMBOS TÁJ 1956, 20.5x31.5 18. VIHAR UTÁN 1956, 55x70 19. BETYÁROK 1956, Varga Pál túl. 20. BALATONPARTI OLAJFA 1957, 60x80 21. VIHAR KÖZLEKEDIK 1957, 60x80 22. ÉRIK A PARADICSOM 1957, 55x67 23. A CSÓNAKOS HÁZA 1957, 45x55 24. MÁTRAI TÁJ 1957, 50x60 25. CINKE ETETÉS 1957, 45x55 László Lenke túl. 26. BODROGPARTI HÁZAK 1958, 50x60 27. HAZAFELÉ 1958, 70x90 28. ÁRPÁDKORABELI TEMPLOM 1958, 50x60 29. FŰZFŐI ÖBÖL 1958, 45x55­ Dr. Schmidt György túl. 30. BODROGPARTI HÁZAK 1959, 60x80 MNG túl. 31. RÜGYFAKADÁS (SÁROSPATAK) 1959, 70x80 Szécsi István túl. 32. BALATONI HANGULAT 1962, 45x55 Dr. Szántó László túl. 33. ÓRIÁSI TÉL ZSENNYÉN 1963, 67x50 34. SZABADSÁGHEGYI TÁJ 1963, 60x80 35. ÖNARCKÉP 1964, 43x37 36. ÁLLJ MEG FAKÓM 1964, 61x51 GRAFIKA ÉS TEMPERA 1. ÖREGASSZONYFEJ, 1925 szén, 38x25 2. AKT-TANULMÁNY, 1926 szén, 50x80

Next