Detre Loránd festőművész kiállítása (Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítóterme, Budapest, 1967)

DETRE LORÁND 1903-ban született Budapesten. Anyja, aki zenét tanított és festegetett, gyerekkorában több alkalommal magával vitte hangversenyekre és kiállításokra. Innen ered a művészet iránti szeretete.­­ „Gyakran ellátogattam a Szépművészeti Múzeumba, ahol áhítattal szemléltem a régi és modern mesterek műveit. A Múzeumban új, tüneményes világ tárult fel előttem, melyhez — miután visszavonult magányos gyermek voltam — titokzatos vonzalmat éreztem. Kedvenc képeim — Goya Köszörűse és Korsós lánya, egy Tintoretto arckép, Munkácsy Colpachi tája, vagy Ferenczy Három Királyok c. festménye — azóta is felejthetetlen emlékeim maradtak. Papír, ceruza és festék felbecsülhetetlen, bűvös tárgynak tűnt előttem. Gyerekkorom legboldogabb órái voltak, ha magamra hagyva rajzolhattam, vagy festhettem, megpróbálva követni a megcsodált mesterek példáját.” Nyolcadikos gimnazista, amikor foglalkozást kell választania. Úgy érzi, hogy a festőművészi hivatás lehet egyedüli életcélja, azonban családja hallani sem akar a bizonytalan művészi pályáról. Végül is nagybátyja, képeivel együtt Lyka Károlyhoz viszi a fiatal Detrét és taná­csát kéri. „Hiába próbálják más pályára rábeszélni...” mondja a neves művészettörténész. .....a végén úgyis festő lesz belőle.” Beiratkozik a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János tanítványa lesz. Osztályában jóleső, szabad és konvenció nélküli szellemet talál. ,,Mind a művészetben, mind az életben a szabadságot értékeltem mindenek felett.” — vallja. A Horthy-idők reakciója elkeseríti, elkívánkozik a nyomasztó légkörből. Mindenekelőtt Párizs, Munkácsy, Paál László, Ady Párizsa vonzza ellenállhatatlanul. 1925-ben úgyszólván minden fillér nélkül útnak indul, de csak négy év eltelte után érkezik Párizsba. A közbeeső időt Berlinben tölti, s ezalatt megnősül. A háború kitörése előtt súlyosan megbetegszik és hazatér. ,, A gyűlölködő, vésztjósló idők hangulata még a betegszobákat sem kerülte el. Szerencsémre megértő barátra találtam egyik betegtársam, Dési Huber István személyében”. A háborús éveket egy svájci szanatóriumban vészeli át. Állapota lassan annyira javul, hogy ismét tud rendszeresen festeni. 1951-ben rövid new-york-i tartózkodás után, a denveri tüdőkórházban sikeresen megoperálják. A hosszú vándorlás után végleg Denverben letele­pedő Detrét, a művészet iránt érdeklődő körök szeretettel fogadják és elismerően érté­kelik művészi tevékenységét. Munkájához itt kedvező körülményeket talál, s ezek után már csak ritkán hagyja el új otthonát. Művészi munkássága mellett előadásokat tart, s a helyi lapok mű kritikusaként szerepel. Tanári állást tölt be a denveri Colorado Woman’s College­­ben, tagja lesz Denver város Művészeti és Tervező Tanácsának. Az új Magyarországot 1964-ben látogatja meg. „Jólesett sok évi távollét után Budapestet és néhány régi jó barátunkat viszontlátni.” Művészetéről így vall: „Túl az életút felén, nagyon is megfelelő nekem távol élni a világ zajos, művészi központjai­tól. Volt alkalmam közelről szemlélni az új művészeti áramlatok és az egymást követő stílu­sok kialakulását. A Párizsban töltött évek és az „Ecole de Paris” természetesen befolyásolták festészetem fejlődését, de sohasem voltam semmilyen irányzatnak hitbuzgó követője. Hiszem, hogy a művészetnek időszerűnek kell lennie, mivel az adott kort fejezi ki, de azt is tudom, hogy az igazi művészet időtlenségre törekszik. Festészetem nem ábrázol sem közvetlen valóságot, sem elvont képzetet. Képeim témái leg­többször emlékek, emlékei valamilyen régi, általában mindennapi élménynek, valaminek, amit egyszer valahol láttam és ami hirtelen megragadott: egy táj, egy emberi alak, vagy egy egyszerű tárgy. Időnként ezek a régi élmények váratlanul felbukkannak emlékezetem mélyéből, de mintegy átszellemülve és jelentősebb, általánosabb tartalmat nyerve. A memória sűrítő, kikristályosító munkáját igyekszem képeimben követni és az emlékezet­felidézte látványt kívánom tömören festői formába önteni.” DETRE LORAND FESTŐMŰVÉSZ (USA) KIÁLLÍTÁSO­K 1931 „Art Hongrois Moderne", Párizs 1937 „Képzőművészek Új Társasága", Budapest 1945 „Ausländische Maler in der Schweiz" keretében önálló kiállítás, Bern 1946 „Exposition Art Moderne", Unesco rendezésében, Párizs 1948 „La Galerie de la Guilde du Livre", önálló kiállítás, Lausanne, Svájc 1949 „Galerie Breteau”, önálló kiállítás, Párizs 1952 „Artists Gallery", önálló kiállítás, New-York 1954 „Seven Denver Artists” keretében, önálló kiállítás Denver, Art Museum 1956 „Graphic Gala", Artists Gallery, New-York 1957 „Artists West of the Mississipi", Fine Arts Center, Colorado Springs, Colorado 1958 Dallas Museum of Fine Arts, Dallas, Texas 1958 „Artists Gallery", második önálló kiállítás 1958 „La Galeria Escondida", önálló kiállítás, Taos, New­ Mexico 1958 „Contemporary American Painting", University of Illinois, Urbana, Illinois 1959 „Selected Talent", The Bayer Gallery, New-York 1961 „Parsons Gallery”, Los Angeles, California, önálló kiállítás 1962 „International House", önálló kiállítás, Denver, Colo­rado 1963 Önálló retrospektív kiállítás, Community Center, Denver, Colorado 1964 „New Accessions U. S. A.” Colorado Springs Fine Arts Center, Colorado 1965 Önálló kiállítás, Public Library, Boulder, Colorado 1966 Önálló kiállítás a Denver Art Museum-i Western Annual keretében, Denver KULTURÁLIS kapcsolatok intézetének kiállítóterme KIÁLLÍTÁSA * 1967 SZEPTEMBER 1-18

Next