Gádor Magda szobrai és Pintér Éva gobelinjei (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1967)
Gádor Magda 1954-ben végezte a Képzőművészeti Főiskolát, azóta rendszeresen találkozhatunk munkáival az országos képzőművészeti kiállításokon. Szobrai, kisplasztikái — hazai szobrászainknak a Medgyessy Ferenc művészetéhez kötődő, érzelemközvetítő, kifejező programját követve - mindig eredeti hangon is szólnak a szemlélőhöz. Mert, ha a kifejezési móddal nem is lépett ki eddig a legnemesebb hazai hagyományból, a közvetített tartalom mindig személyesen megélt és őszinte. Ez a hagyományon belül is sajátos ízt ad szobrainak. Most első ízben megrendezett önálló kiállításán a személyes hang műveiben már formailag is jelentkezik, — bár a hagyományt követő munkáit is megtaláljuk. E munkáiban a formáló ember felelősségével és szeretetével szerez általános érvényt az anyagban az egyszerű emberi®érzéseknek. Programja: az egyszerű, de más emberi állapotok, gesztusok időtlenítése. Az állami megbízások teljesítésekor is megőrzi ezt a programját, s a tömör, tiszta, sommázó plasztikai hangot. Köztéren felállított szobra van Budapesten a Kosztolányi Dezső téren, Székesfehérváron, Nagykanizsán, Szarvason. Velence fürdőhelyre került, közel a tóhoz állították fel totemoszlop jellegű ivókútját, melyet hal és madár formákból épített meg. Terve és fotója szerepel a kiállításon. ' ■ • « Eredeti méretben kapott helyet a kiállításon samottos agyagból égetett Fekvő anya gyermekkel című szobra. A Váci utcai Ápoló- és Szülőnőképző Intézet udvarára kerül majd. Az égetett samottos agyag igen közel került Gádor Magda szemléletéhez, olyan formahordozó közléseszközzéé vált számára ami szívesen enged sommázó törekvésének, sőt kissé nyers rusztikumával maga is sugall ilyen sommázatokat formálójának. Mindezt immár tapasztalhatjuk samottos agyag szobraiban, ahol az eddigi érzelmesebb előadásmód a felületen is számol az építettséggel, ezen munkái a megmutatott tektonikussággal gazdagodtak. Ez a megmutatott építettség, szerkesztettség válaszolás a kor plasztikai kérdéseire, ám Gádor Magda ezekben a válaszokban is megőriz egyféle sajátos ízt. Az ugyancsak samottos agyagból égetett Munkás feje, bár szerkesztettségével, építettségével is figyelmet keltő, ám ezek inkább karakterteremtő tényezők: a szobrászilag általánsított munkásember humánus vonatkozásaival jelenik meg előttünk ebben a portréban. Gádor Magda megértette és elfogadta új anyaga formai javaslatait, de úgy szövetkezett vele hogy a közlésben az ő humánus szobrászszemlélete legyen az érvényesebb. Nagy Péter bronz, és Bene Géza samottos agyag portréjának is ugyanez a jelentősítetten emberi a fedezete, bár ezekben a munkáiban telített plasztikai formákadják a karaktert. Hasonló módon a nagy szeretéssel és készséggel mintázott Kislány és Fiúfej c. munkáinak is. Gádor Magda művészete nem hangzatos, benne a megtalált formai új is lírai hangzású lesz, művei egyszerű tisztasága emberibb szférába emel bennünket. KOVÁCS GYULA