Ifj. Vastagh György emlékkiállítás (Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1968)

Családtagjairól és barátairól készített mell­szobrai közül, ifjúkori munkaként édesanyja, id. Vastagh Györgyné portréját (1888), mű­vésztársairól Madarász Viktor (1916) és Újházy Ferenc (1915) festőművészeket áb­rázoló munkáit tudtuk ez alkalommal kiállítani. Itt is, mint egyéb feladatainál a valóságnak megfelelő formák visszaadására törekedett, ki­emelve egyéniségük jellegzetességeit. A köztereken felállított mellszobrai közül a szegedi Tisza-parton, a múzeum előtti sétányon helyezték el Klauzál Gábor­t megörökí­tő művét (1905). Az 1848-as szabadságharc földművelés-, ipar- és kereskedelmügyi minisz­terét a reformnemzedék díszmagyarjába öltöz­tetve, kezében írótollat tartva, egyszerű, köz­vetlen embernek ábrázolta, s a mértéktartó, túl­zó külsőségtől mentes művet szürke márvány­talapzatra helyezte el. A másik munkáját, Fodor József mell­szobrát Budapest egyik kis terén, a Gutenberg téren állították föl. A magyar közegész­ségügy úttörőjének szobrára az Országos Köz­egészségügyi Egyesület halála után közvetle­nül indította meg a gyűjtést. A nemes kezde­ményezés a fővárosnál is megértésre talált és 1909-ben megtörtént a leleplezés. Erőteljes, hermaszerűen megoldott, a tudós orvosprofesz­­szor mély humánummal teli arcmása ez a mű. A talapzat domborművén szimbolikus nőalak­kal Hygieiát, az egészség jelképét helyezte el a művész. A századforduló óta a Körönd négy sarok­épülete előtti félköríves parkrészlethez szinte hozzánőtt négy emlékmű. Ezeket 1898-ban az uralkodó adományozta Budapest díszítésére. Ke­rek hatvan évig közöttük állott Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem szobra, ifj. Vastagh Györgynek 1902-ben leleplezett alkotása. Az alak lépése tartása kicsit alkalmazkodott a má­sik háromhoz, Bocskai, Zrínyi, Pálffy szobrához. Talapzatán nem találunk mellékalakokat, szi­gorúan csak az ábrázoltra kívánta sűríteni gon­dolatait. A régi metszetek felhasználásával si­került eltalálnia az arc hasonlóságát. Nagy gondot fordított a páncélzat, ruházat korhű visszaadására. Az erdélyi múzeumokban talál­ható viseleti darabok, csattok, gombok, fegyve­rek közül választotta ki a megfelelőt. Balját fo­kosan nyugtatja, jobbjában a nikolsburgi béke okiratát tartja. A későbbi városrendezés során 1958-ban ezt a szobrot a Millenniumi emlékmű­vön — az uralkodói oszlopcsarnokban, Bocskai István és Thököly Imre között­­ helyezték el. Több megbízást kapott művészi síremlék ter­vezésére. Budapesten, a Kerepesi temetőben Fállik Béla — a szintén nagy állatkedvelő festő — sírjának díszítésével is természetesen őt bízták meg. Hatalmas juhok veszik körül a keresztet, s gazdájuk, a szűrös, öreg juhász velük együtt áll őrt. Szokatlan, nem mindenna­pi elgondolás a gyásznak ez a kifejezési módja. Világi jellegét csak a kereszt változtatja meg, e nélkül bármelyik park díszítésére szolgálha­tott volna.

Next