Ifj. Vastagh György emlékkiállítás (Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1968)
Családtagjairól és barátairól készített mellszobrai közül, ifjúkori munkaként édesanyja, id. Vastagh Györgyné portréját (1888), művésztársairól Madarász Viktor (1916) és Újházy Ferenc (1915) festőművészeket ábrázoló munkáit tudtuk ez alkalommal kiállítani. Itt is, mint egyéb feladatainál a valóságnak megfelelő formák visszaadására törekedett, kiemelve egyéniségük jellegzetességeit. A köztereken felállított mellszobrai közül a szegedi Tisza-parton, a múzeum előtti sétányon helyezték el Klauzál Gábort megörökítő művét (1905). Az 1848-as szabadságharc földművelés-, ipar- és kereskedelmügyi miniszterét a reformnemzedék díszmagyarjába öltöztetve, kezében írótollat tartva, egyszerű, közvetlen embernek ábrázolta, s a mértéktartó, túlzó külsőségtől mentes művet szürke márványtalapzatra helyezte el. A másik munkáját, Fodor József mellszobrát Budapest egyik kis terén, a Gutenberg téren állították föl. A magyar közegészségügy úttörőjének szobrára az Országos Közegészségügyi Egyesület halála után közvetlenül indította meg a gyűjtést. A nemes kezdeményezés a fővárosnál is megértésre talált és 1909-ben megtörtént a leleplezés. Erőteljes, hermaszerűen megoldott, a tudós orvosprofeszszor mély humánummal teli arcmása ez a mű. A talapzat domborművén szimbolikus nőalakkal Hygieiát, az egészség jelképét helyezte el a művész. A századforduló óta a Körönd négy saroképülete előtti félköríves parkrészlethez szinte hozzánőtt négy emlékmű. Ezeket 1898-ban az uralkodó adományozta Budapest díszítésére. Kerek hatvan évig közöttük állott Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobra, ifj. Vastagh Györgynek 1902-ben leleplezett alkotása. Az alak lépése tartása kicsit alkalmazkodott a másik háromhoz, Bocskai, Zrínyi, Pálffy szobrához. Talapzatán nem találunk mellékalakokat, szigorúan csak az ábrázoltra kívánta sűríteni gondolatait. A régi metszetek felhasználásával sikerült eltalálnia az arc hasonlóságát. Nagy gondot fordított a páncélzat, ruházat korhű visszaadására. Az erdélyi múzeumokban található viseleti darabok, csattok, gombok, fegyverek közül választotta ki a megfelelőt. Balját fokosan nyugtatja, jobbjában a nikolsburgi béke okiratát tartja. A későbbi városrendezés során 1958-ban ezt a szobrot a Millenniumi emlékművön — az uralkodói oszlopcsarnokban, Bocskai István és Thököly Imre között helyezték el. Több megbízást kapott művészi síremlék tervezésére. Budapesten, a Kerepesi temetőben Fállik Béla — a szintén nagy állatkedvelő festő — sírjának díszítésével is természetesen őt bízták meg. Hatalmas juhok veszik körül a keresztet, s gazdájuk, a szűrös, öreg juhász velük együtt áll őrt. Szokatlan, nem mindennapi elgondolás a gyásznak ez a kifejezési módja. Világi jellegét csak a kereszt változtatja meg, e nélkül bármelyik park díszítésére szolgálhatott volna.