Kernstok Károly és az 1919-es Nyergesi Szabadiskola (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, 1969)

KERNSTOK KÁROLY festőművész (1873 —1940) századunk első két évtizedében a magyarországi haladó művészeti mozgalmak egyik legér­dekesebb és legjelentősebb vezéralakja, az 1909-ben megalakult forra­dalmi művészcsoport, a „Nyolcak” vezető mestere. Nyergesi házában és műtermében, szép fekvésű gyümölcsös- és szőlőskertjében szívesen látott vendégek voltak — festő- és szobrászbarátai között — korának haladó politikusai, gondolkodók, kritikusok és a magyar irodalom jelentős alakjai, élükön Ady Endrével. Kernstok Károly tevékeny részt vett korának politikai életében is. 1918- ban, a magyar polgári demokratikus forradalom győzelme után festő­társaival (Berény, Márffy, Pór Bertalan) a Nagy Nemzeti Tanács tagja, majd egy ideig ő lesz a Károlyi-kormány kultuszállamtitkára. Az Őszi­rózsás forradalom idején Kernstok Esztergom megye törvényhatósági bizottságának tagja volt. Az 1919. március 21-én létrejött Magyar Tanácsköztársaság művészeti direktóriuma Kernstokot bízta meg egy Nyergesújfalun létesítendő kép­zőművészeti szabadiskola vezetésével. Kernstok a nyergesi szabadiskolát az esztergomi direktórium támogatásával saját kertjében szervezi meg. Tagjai Budapestről utaznak le Nyergesre, közülük öten az első világ­háború kiszolgált katonái, volt hadifoglyok, vagy hadirokkantak, mint a csoport legtehetségesebb tagja, a betegen érkező, bal karjára béna Derkovits Gyula. Mindannyian a pesti Haris-közben működő szabadis­kola növendékei, Kernstok Károly lelkes tanítványai, név szerint: Lukácsné Bernáth Ilma, Goszthonyi Mária, Strém Katinka, Quittner Károly, Haranglábi Nemes József, Novotny Emil Róbert, Siedwers Emmi, Fleischl Cora, Ehrenthal Blanka, König Dezső, Szilágyi Jolán, Szente János, Friedbauer Béla, Czumpf Imre, Derkovits Gyula, és „Viki”.

Next