Dr. Vajda Ernő kiállítása (Magyar Nemzeti Galéra, 1969)

A Föld menekül Elfutna messze, nem kínál 4 nyugalmas felületet az embernek, zsarnokának ?■ és szolgájának — sorstársának valójában, ki véle együtt az állandóságot valósítaná meg, és helyette dolgok és gondok örökös 9. szétszóródásában szórja magát szét Is. munkába és keservbe, álomba, fellegekbe ír. Megkötni a homokot — a sors megkötése. Megkötni az álmokat — az álmok kiteljesítése. Életben maradni soká — az égigérő fa felnövelésének lehetősége. Az égigérőé, amelyben a megvalósult álmok rendje lakozik s véghetetlenül. Emlékezni: lehajtani egy ágat a föld felé, hogy rajta, élő hídon fölfuthasson a kezdet: megszemlélni mindent, mi egykoron mélyéből indult s most mégis és azértis meghatóan és diadalmasan leronthatatlan ott csillog fölül. 13-14. 15-16. 17-18. 19-21. 22. 13-24-25-26. 27-28. TŰLEVELŰEK Évszázados borókák Nagybugac futó­homokján (1968) Simafenyő a szarvasi arborétumban. Kora: 150 év körül (1969) Lucfenyő a jávorkúti ,,Ősfenyves”-ben, a Bükk-hegységben (1965) Lucfenyő a soproni ,,Mészverem”-ben. Kora: 200-250 év (1968) Lucfenyők a soproni ,,Mészverem”-ben. Koruk: 200-250 év (1968) Erdei fenyő a csévharaszti futóhomok­buckákon. Kora: 100 év (1966) Mocsárciprus a vácrátóti parkban. Kora: 120-150 év (1958) JUHARFÁK Hegyi juhar a bakonyi kőárokban. Kora: 120 év körül (1965) Mezei juhar (Mátrai Békefa). Kora: 150 év körül (1969) Tatárjuhar az újszentmargitai erdőben. Az eredeti törzs kora: 150 év körül, a sarjtörzsek kora: 40 év körül (1967) hársfák Nagylevelű hárs Nagykőrös határában. Kora: 350-400 év (1969) Nagylevelű hárs Nagykőrös határában. Kora: 350-400 év (1969) Nagylevelű hárs Budakeszin a Hárs­­bokor-hegy gerincén. Kora: 130 év (1965) Nagylevelű hárs Süttőn. Kora: mintegy 400 év (1967) Nagylevelű hárs Süttőn. Kora: mintegy 400 év (1967) Hársas-kőrises sziklaerdő Budakeszin a Hársbokor-hegyen.Kora: 100 év körül (1955) Ezüsthárs az alcsúti parkban. Kora: 130 év (1969) Krími hárs Csesztvén, Madách Imre kú­riájának kertjében. Kora: 300-350 év (1969) Kislevelű hárs Sümegen. Kora: 200 év körül (1967) Kislevelű hárs Sarvalyon. Kora: 200 év körül (1967) Kislevelű hársfasor Nagycenken. Kora: 200 év (1969) Kislevelű hársfasor Nagycenken. Kora: 200 év (1968) Kislevelű hárs Valkón. Kora: 200-250 év (1951) Kislevelű hárs Sopronhorpácson. Kora: 200 év (1968) Kislevelű hárs Sopronhorpácson. Kora: 200 év (1969) SZILFÁK Vénic-szil Fenyőharaszton. Kora: 150-200 év (1967) Mezei szil Sopronbánfalván. Kora: 150 év körül (1969) Mezei szil Balatonakarattyán. A hagyo­mány szerint II. Rákóczi Ferenc pihent alatta. Kora: 400 év körül (1965) Mezei szil Balatonakarattyán. Kora: 400 év körül (1967) NYÍRFÁK Közönséges nyír a nagybugaci futóho­mokbuckákon. Kora: 80 év körül (1968) Közönséges nyír a Galyatetőn. Kora: 200 év (1954) SI­M­ÍT 36. 37-38. 39-40. 4L 43-44. 45-46. 47-48. 49-50. 5L 52. 53-54-55-56. 57-38. 59-60. 61. BÜKKFÁK Magfák a bánkúti bükkösben. Koruk: 150 év körül (1959) Bükkfa a hamuházi erdőben, Balaton­­csicsó határában.Kora: 300 év körül (1965) Öreg bükkerdő ködben az Istállóskő Erősen a Bükkben. Kora: 120 év (1965) Az őserdő szélén derékbatört öreg bükk csonkja taplógombáktól ellepve. Kora: 250 év körül lehetett (1952) Bükkfa a bükki nagymezőn. Kora: 150 év körül (1965) Bükkfa a Bodrog mentén a Láng erdő­ben. Kora: 300 év körül (1955) Bükkfa a Bodrog mentén, a Long erdő legöregebb bükkfája. Kora: 300 év (1955) A bükki őserdő egy részlete. A legöre­gebb fák 200-250 évesek (1958) A bükki őserdő egy részlete. A legöre­gebb fák 200-250 évesek (1959) A bükki őserdő egy részlete. A legöre­gebb fák 200-250 évesek (1965) Az ország legöregebb bükkfája telihálá­son. Kora: 400 év körül (1952) Szabadon nőtt bükkfa a bakonyi Sándor­om sorban. Kora: 200 év körül (1957) Bükkfa Dobos-pusztán, Nyírád és Sáska között. Kora: 350 év körül (1965) Bükkfa Dobos-pusztán, Nyírád és Sáska között. Kora: 350 év körül (1965) Bükkfa Sarvalyon. „Ördögigafa” néven ismerik a körny­ébeliek; mondák, babo­nák fűződnek hozzá. Kora: 200 év (1967) GESZTENYEFÁK Gesztenyefa­fákon. Kora: 200 év (1966) Gesztenyefa Velemben. Kora: 600 éven felül (1966) Gesztenyefa Velemben. Kora: 600 éven felül (1966) Gesztenyefa Zengővárkonyban. Kora: 500 év körül (1968) Gesztenyefa Zengővárkonyban. Kora: 500 év körül (1968) Gesztenyefa Zengővárkonyban. Kora: 500 év körül (1968) „Elefántfa” néven ismert gesztenyefa Zengővárkonyban. Kora: 500 éven felül (1968) Ezerévesnek tartott gesztenyefa törzse Pécs-bányatelepen a Gesztenyés-tetőn (1968) Gesztenyefa a kőszegi Király-völgyben. Az ország legöregebb gesztenyefája. Ko­ra: 800 éven felül (1961) Gesztenyefa a kőszegi Király-völgyben. Az ország legöregebb gesztenyefája. Ko­ra: 800 éven felül (1966) TÖLGYFÁK Csertölgy Sopronban a harkai fennsíkon. Kora: 150 év (1969) Csertölgy-liget Uzsa-pusztán. Kora: 150- 200 év (1961)__________________ Galgamácsán. Kora: 300-350 év (1967) 64. „Banyafa” néven emlegetett ősi kocsány­talan tölgy a bejegyertyánosi Farkaserdő­ben, Sárvár közelében. Mondák, babonák 94, még ma is szájról szájra járnak róla. Kora: 350 év körül (1966) 95. 65. Ősi kocsánytalan tölgy a bejegyertyá­nosi Farkaserdőben, Sárvár közelében 96. 66. Kocsánytalan tölgy Sopronban, a harkai fennsíkon. Kora: 150 év (1969) 97. 67. Kocsánytalan tölgy (Répafa) a mátrai Somhegyen. Kora: 150 év (1967) 98. 68. Kocsánytalan tölgy a Sátoros-hegyekben, Kishuta fölött. Kora: 250 év (1963) 69. Molyhos tölgy az örvényesi legelő-erdőn. Kora: 150 év körül (1967) 7°­ Molyhos tölgy az örvényesi legelő-erdőn. 99-Kora: 150 év körül (1967) 71. Évszázados kocsányos tölgy öreg sarja i°o. Tőserdőn. Az ősi törzs kora: 350-400 év, a sarjtörzseké: 80-100 év (1968) 101. 72. Kocsányos tölgy Gödöllőn a Disznószál­lási tagban. Kora: 250 év (1968) 102. 73. Kocsányos tölgy Bag határában, a Halál­völgyi tagban. Kora: 350 év (1968) 103. 74. Kocsányos tölgy Bag határában, a Halál­völgyi tagban. Kora: 350 év (1968) 104. 75. Kocsányos tölgy a soproni Tölgyes­mocsárban. Kora: 350 év (1969) 76. Kocsányos tölgy a soproni Tölgyes­mocsárban. Kora:350 év (1969) II­Kocsányos tölgy a soproni Tölgyes­mocsárban. Kora:250-300 év (1960) 11-Kocsányos tölgy Bélmegyeren. Kora: mintegy 400 év (1969) 107. 19-Kocsányos tölgy Parádon. Kora: 300-350 év (1969) 108, 80. Arany János tölgyfái a Margit-szigeten. Koruk: 180-200 év (1969) 81. Kocsányos tölgy Tőserdőn. Az ősi törzs kora: 250-300 év, a sarjtörzseké: 80 év körül (1968) 109-82. Kocsányos tölgy Kismaroson. A monda szerint Mátyás király ültette: Kora: 500 no­­év körül (1967) . 83. Kocsányos tölgy Kismaroson. A monda nt­ szerint Mátyás király ültette: Kora: 16o év körül (1967) 112-84. Ezerévesnek tartott kocsányos tölgy Zsennyén. Az ország legöregebb élő fája n3- (1961) 85. Ezerévesnek tartott kocsányos tölgy n4-Zsennyén. Az ország legöregebb élő fája n5-(1966) 86. Ősi kocsányos tölgy Hédervárott. Kora: 750 év (1968) 87. Ősi kocsányos tölgy Hédervárott. Kora: 750 év (1968) 88. Fehér nyárfa Demjén határában. Kora: 150-200 év (1969) 117. 89. Fehér nyárfa Demjén határában. Kora: 150-200 év (1969) 118. 90. Fehér nyáras-borókás Kunszentmiklóson, futóhomokon. Kora: 150 év körül (1967) 91. Vetyeháti nyárfa néven ismert öreg fehér 119. nyár Tápé határában. Kora­ év (1909) 105. 106. FŰZFÁK Öreg fehér füzes a Szigetközben Ásvány­rárónál. Kora: 100 év körül (1957) Borostyánnal benőtt fehér fűz Devecser­­ben. Kora: 120 év (1966) Szomorú fehér fűz Csévharaszton. Kora: 150 év (1965) Az ország legöregebb fűzfája Balaton­­lellén. Kora: 280 év (1966) Fehér fűz a szigligeti parkban. Kora: 150 év (1965) Fehér fűz a szigligeti parkban. Kora: 150 év (1965) PLATÁNFÁK Juharlevelű platán Sopronhorpácson. Kora: mintegy 200 év (1969) Juharlevelű platán az alcsuti parkban. Kora: 150 év (1965) Keleti platán az alcsuti parkban. Kora: 200 év (1969) Nyugati platán a szigligeti parkban. Kora: 150 év (1965) EGYEBEK Az ország legöregebb akácfája az alcsuti parkban. Kora: 130 év (1965) Krisztus-tövis (Gleditsia) az alcsuti park­ban. Kora: 130 év (1965) Japán akác a szigligeti parkban. Kora: 130 év körül (1967) Fagyönggyel ellepett nyírfa Zsennye ha­tárában. Kora: 100 év körül (1965) Magaskőrisfák a bükki Jávorhegyen, bük­kösben. Koruk: 120 év (1952) Vadkörtefa Valkón. Kora 150 év (1951) Ördögcérna. (A debreceni hagyomány szerint Bálint pappal, a reformáció apos­tolával folytatott hitvita közben Ambro­sius katolikus pap letűzött egy ördög­­cérnagallyat a földbe azzal, hogy ,,akkor lesz ebből a vallásból valami, mikor ez fává nő”.) Korát 250-300 évre becsülik (1968) Fehér szederfa Kám határában. Kora: 100 év körül (1952) Közönséges gyertyánfa a dömösi Malom­patak völgyében. Kora : 120 év körül (1961) Törökmogyoró Romhányban. A hagyo­mány szerint Rákóczi pihent alatta. Ko­rát 300 évre teszik (1968) Diófa Zselickisfaludon. Kora: 150­ év­ körül (1966) NYÁRFÁK 116. 0­00 H V—I h-1­­3 H—I «o P 4 Q ján. Kora: 120 év körül (1968) Közönséges nyír a Galya gerincén. Kora: 100 év körül (1952) Közönséges nyír a Galyatetőn. Kora: 200 év (1952) 62. Kocsánytalan tölgy (Mária Terézia fája) 92. Galgamácsán. Kora: 300-350 év (1967) 63. Kocsánytalan tölgy (Mária Terézia fája) 93. a Körös partján. Koruk: 130 év (1969) ősi fehér nyár Hédervárott. A hagyo­mány szerint alatta esküdött össze Kont harminc társával Zsigmond király ellen. Korát 350 évre teszik (1965) Jegenye nyárfasor Mádon. Kora: 120 év körül (1958) Jegenye nyárfasor Ikervárott. Kora: 120 év körül (1930) Fekete nyárfák borostyánnal az alcsúti parkban. Koruk: 130 év körül (1969) Fekete nyárfa a Margit-szigeti meleg­­forrásnál. Kora: 100 év körül (1962) Fekete nyárfa a Margit-szigeti meleg­forrásnál. Kora: 100 év körül (1962)

Next