Konecsni György (Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítóterme, Budapest, 1970)

FRANK JÁNOS Tűr vén télen, Fiom mert hol Biüntelen. Fogva, husztázva, Öklelve, ketve Ülüd. Kegyüggyetük fiomnak, Ne légy kegyülni magomnak, Ovogy halál kináal, Anyát ézes fiáal Egyemberű üllyétük! : jvv­. ó,r A szakmabeli, h­a meglát egy ismeretlen művet, első reakciója, hogy igyekszik a szerzőjét meghatározni. Konecsni poszthumusz rajz-ciklusát nem tudnám besorolni. Sem magyar, sem külföldi névhez, stílushoz, vagy iskolához kötni. Még a Konecsniéhoz sem. A művész, e sorozatánál, voltaképpen tematikus feladatot vállalt, minden megbízás nélkül, amikor halála előtt egy hónappal hozzáfogott A magyar nyelv történetének illusztrá­lásához. Megoldhatatlanra vállalkozott. Rögzíteni a lekottázhatatlant, a nyelvet képbe transz­ponálni. Konecsninak kellett hozzá lenni, hogy saját, felállított tételét mégis megoldja. Konecsni súlyú tehetség kellett hozzá, hogy a „Malerei und Poesie“ veszélyes határán ilyen biztonsággal járjon-keljen valaki. Elkezdi tehát — igenis — rajzolni a magyar nyelvet, a magyar irodalmat, de úgy hogy képzőművészeti irodalmiságnak még csak az árnyékát is elkerülje. Igen, tematikus sorozat ez, mégsem programmzene. Ezeken a lapokon a bol­tozat szerkezetének szilárdságával épít a művész, mégis játékos marad. Archaizál, hiszen ez annyira korszerű. Minden jelenetnél, minden nyelvemlék kísérő grafikájánál mindig másról beszél, mégis egzakt. Bravúros mesterségbeli tudása sohasem ragadja el. Puritán marad. Bevezető tanulmánya a Balaton környéki, zalai népi kőplasztika — mintegy recens régészet — fényképezése, fénykép dokumentumainak makacs gyűjtése. A paraszt mesterek munká­­iban, a népi barokk felszín alatt keresi és megtalálja a szellemileg egymásra telepedett római, román és reneszánsz továbbélést. Ötven lapra tervezte sorozatát. A Tihanyi alapítólevéllel kezdte és elérkezett volna talán — József Attiláig. Csak a tizedik lapjáig jutott el. Ezt az anyagot foglalja össze a kiállítás. A tollrajzokat kiegészítik ugyanezek felnagyított fényképei, meg néhány különlegesen meg­­nagyított fotó kivágás. Az eredeti rajzok élnek, lélegzenek, a nagyítások a kiállító terem léptékére hatványozzák őket, a kivágások, töredékek a faktúrát, Konecsni kezevonását elemzik. És rejtett értékekkel gazdagítják a gyűjteményt.

Next