Művész az iparban (Országos Piackutató Intézet Bemutatóterme, Budapest, 1971)

P. ÓCSAG ÁGNES 1961-ben a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában textil sza­kon végzett. Főiskolai tanulmányai előtt egy évig gyakornoki beosztásban dolgozott a Női Fehérneműgyárban. Itt alkalma volt meg­ismerkedni a nagyüzemi ruhagyártás folya­matával, a késztermék születésével. Ekkor kezdődött kapcsolata a munkahelyével és a ruhatervezéssel. Diplomafeladata is üzemi téma volt, az akkor induló Jersey ruhagyár­táshoz komplett együttesek tervezése. 1967- ben dicséretes jelesen fejezte be tanulmá­nyait az Iparművészeti Főiskola ruhatervező szakán. Azóta a PÁVA Női Fehérneműgyár­ban dolgozik. A vállalat profiljának megfe­lelően lehetősége nyílt leányka-, bakfis-, női­ blúzok, fehérneműk és ruhák modellezé­sére. Rendszeresen részt vesz a Hungarotex szervezésében külföldi ruházati kiállításokon és bemutatókon, többek között Moszkvában, Brüsszelben, Londonban, Lipcsében, egyedi reprezentatív darabokkal. A nagyüzemi so­rozatgyártásra kerülő bel- és külkereskedel­mi kollekcióknál a tervező célja a prototípus tökéletes megvalósíthatósága a gyakorlat­ban. SIPOS ERZSÉBET a Képző és Ipa­rművészeti Gimnázium ruhatervező szakán érettségizett, majd 1959-ben az Iparművészeti Főiskola Ruhatervező tanszakán kapott diplomát, di­cséretes jeles eredménnyel. Egy évig a főis­kola ösztöndíjas gyakornoka volt. 1969-ben került a mai Női Fehérneműgyárba tervező­nek. Közben, másodállásban a Kulich Gyula Felsőfokú Technikumban rajzot tanított. Az üzemben készült modellekkel részt vett „Az év legszebb terméke” pályázatokon. Négy­szer nyert első díjat, kétszer dicsérő okleve­let, és több alkalommal meghívták zsűribizott­ságokba is. A vállalatnál két ízben kapott ki­tüntetést. Először a „Könnyűipar Kiváló Dol­gozója" majd az „üzem Kiváló Dolgozója” címet érdemelte ki. Részt vett több külföldi ruházati kiállításon, bemutatón­­ a gyár modelljeivel — többek között Moszkvában és Zágrábban. A KGST bemutatóira is küldött serdülő és női ruhákat. Több külföldi tanulmányúton járt, így Berlinben, Moszkvá­ban, Párizsban, Leningrádban stb. Jelen­legi feladata: felsőruha és fehérnemű terve­zése­­ serdülők és nők számára. DR. SOÓS IMRÉNÉ 1946-ban végzett az Iparrajziskolában. Ettől kezdve dolgozik nyo­mottanyag tervezőként a textilnyomó nagy­iparban. Hosszú évek munkájából kiállítására olyan anyagot állított össze, mely a „hétköz­napok” öltözködését szolgáló textiliák, a di­vattól bizonyos értelemben „független” min­ták kialakítását mint állandó törekvését tük­rözik. A kiállított munkák másik része kísér­leti jellegű. A tervező fontosnak tartja a „mindennapi” öltözködést, de legalább olyan fontos számára a szállodák, SZOT üdülők, óvodák, kultúrházak, napközi otthonok, is­kolák, párt, szakszervezeti, tanári és egyéb közösségi helyiségekben alkalmazott nyomott­mintás textiliák, esztétikai értékkel bíró, tu­datos kialakításán munkálkodni. Ezeket a szükségleteket magas esztétikai szinten meg­valósult, nagyipari úton előállított, elérhető áron forgalomba kerülő tervekkel kívánja ki­elégíteni. Tervezőmunkáját 1968-ban válla­lati Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el. 1970-ben a SZOT pályázaton első díjat, s az Iparművészeti Tanács és a Pamutnyomóipa­ri Vállalat nyomott anyag tervezésére meg­hirdetett pályázatain több ízben díjat ka­pott.

Next