Élesdy István festőművész kiállítása (Képcsarnok, Derkovits Terem, 1972)

1. 2. Bécsi kapu téri házak Házak, csónakok 3. Capri Élesdy István L’ Accadémia Fiorentina tiszteletbeli tagja. Ott él és dolgozik, ahol modelljét is megtalálja, a budai Várban. A várnegyedről készített rézkarcainak és akvarelljeinek sora krónikás igényű. Minden művén ott a valóság hitelesítő fémjegye. A mindennapiság aprólékos sajátosságaival komponált vedutáiról nemcsak azt olvas­hatjuk le, ami kívül a valóságban látható, hanem azt is, ami belül a lélekben végbemegy. Robbanásszerűen változik körülöttünk az élet, Élesdy ezt a budai várnegyedre szegezett te­kintettel rögzíti. Ezeket a rézkarcait és akvarelljeit ismerik elsősorban, ezek tették ismerté nevét. Évente hosszabb rövidebb időt tölt külföldön. Itáliában festett képek garmadája győz meg arról, hogy éppen olyan elszakíthatatlan szálak fűzik a mediterráneumhoz, mint római ösz­töndíjas korában. A latinos bájú településekhez vonzódik, a budai vár mellett ezek kapnak helyet festői mondanivalójában. Művészete Itália kultúráján érlelődött, szívének e kedves tájára gyakorta visszatér. A rettenetes és varázslatos tengert szerette és szereti festeni. A huszonötéves mohóságával vetette magát először erre a motívumra - még római ösztöndíjas évében - és hatvan éves koráig fáradhatatlanul ismerkedett vele. Csodálatos vallomásokat láthatunk a komor égbolttal feszülő háborgó tengerről, a parti sziklákról, valahol a mediterrán Délről, lejjebb Nápolytól, ahol bőkezű volt a természet, ahol úgy szórta a szépségeket, mint a reneszánsz fejedelmek hódoló alattvalóiknak az ezüst tallérokat. A barbizoniaktól ellesett paysage intim, a „benső­séges táj” is felüti képein fejét, és a természetben festett képek tiszta színélménye jut dia­dalra alkotásainak javában. Izzó vagy a természet ábrázolása után ma is legfontosabb elem piktúrájában. Alkotásain - melyek java akvarell - a természetet, a városok hangulatos elemeit főszereplőnek lépteti e­lő, így ábrázolja az elemek erejétől felkorbácsolt tenger Capri fölé kapaszkodó szikláit, az el­mosódott málnapirosak és narancsbarna, világoszöld színű házaktól kísért velencei kanálékat, s spliti esthangulatot a horizont mögül visszatekintő nappal, Dubrovnik sziklái ormán a kő­kolosszus folytatásaként emelkedő várat, a sperlongai halászokat, a tompán aranybarna szín­ben romantizált heidelbergi városszi­lettet, Szigliget pittoreszk részleteit, a füzérradványi vár kopott falait. Glatznak volt növendéke, majd tanársegédje és amikor a pályakezdés buktatóin túljutott festett portrét, önarcképet, táj- és zsánerképet, de munkásságában a rézkarc, - melyet e műfaj reprezentánsánál Varga N. Lajos mesternél tanult - a veduták sokasága dominál. Pre­cíznek, kiszámítottnak mondják városképeit, de novellisztikus kalandra csábítja a vízfestékkel rögzített budai vár, ebben éli ki rögtönző kedvét, ez életének kiiktathatatlan része. Egy évtizede láttuk második önálló kiállítását - s azóta eltelt években névjegyként csoport­kiállításokra küldött alkotásaiból - ez a mostani válogatás egy értelemben és gondolkodás­ban érettebb művész termésének javát nyújtja. T­us r­a­j­z o­k : 8. Horgász 1. Rothneburg 9. Budai házak 2. Pineák Rómában I. 10. Borús táj 3. Pineák Rómában II. 1­1. Halászok 4. Kőhíd Heidelbergben 12. Pihenőben 5. Sikátor Sorrentóban 13. Gyulai tanya 6. Velence 14. Arckép 7. Capri-i kikötő 15. Kőhíd napfény 8. Római piac 16. Colosseum 9. Erdőszéle 17. Positano 1. 10. Szigligeti öböl 18. Positano II. 1­1. Parkrészlet (Split) 19. Halászbástya 12. Heidelberg látképe 20. Móló (Sperlong) 21. Pihenő félakt Akvarellek: 22. Viharos idő (Capri) 24. Taormina 4. Sikátor 25. Marina Grande (Sorrento) 5. Budai utca 26. Parkrészlet Splitben 6. Sikátor Rómában 27. Bécsi kapu tér 1­ 7. Táncsics utca 28. Bécsi kapu tér II. 23. Sperlonga

Next