Koszta Rozália festőművésznő kiállítása (Ifjúsági és Úttörőház, Békéscsaba, 1973)

MEGHÍVÓ A BÉKÉSCSABAI KULICH GYULA IFJÚSÁGI ÉS ÚTTÖRŐHÁZ TIZEK IFJÚSÁGI KLUBJA SZERETETTEL MEGHÍVJA 1973. OKTÓBER 11-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN 19 ÓRAKOR KOSZTA ROZÁLIA FESTŐMŰVÉSZNŐ KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÁSÁRA Az est házigazdája DÉR LAJOS Gyula város tanácselnökhelyettese A kiállítást megnyitja SZÍJ REZSŐ művészettörténész KIÁLLÍTÁS HELYE: Békéscsaba, Ifjúsági és Úttörőház, IV. emelet MEGTEKINTHETŐ: 1973. október 11-től november 1-ig KOSZTA ROZÁLIA 1949-1956 között végezte képzőművészeti tanulmányait.­­ 1950-1956 között a lenin­­grádi Repin intézetben tanult. 1957-től Gyulán él s egyik sajátos festőegyénisége a délalföldi művésztársadalomnak. Az őt körülvevő világból, elsősorban az emberből és környezetéből a lényeget nagy, átfogó foltokkal emeli ki. Szemben azzal a felület­­képzéssel, amelyeket a tónusok finom átmeneteire épít, sokszor már oly mértékben, hogy az csak a tüzetesen vizsgálódó szem előtt tárul föl igazi gazdagságában. Koszta Rozália a másik szinte ellentétes megoldást választja: alig érzékelteti a teret, mert síkfelüle­­tekkel dolgozik, gyakran csak három-négy színnel fogja össze a részleteket, határozott körvonalakkal választva el egymástól a motívumokat, az alakokat egymástól, vagy a háttérből, közben ugyanezen okból a vonalakat, a kontúrokat is fölhasználja. Egyik képén az alak a sötét háttérből emelkedik ki világító színnel, másikon éppen fordítva, de mindig éles ellentétekkel állítja szembe környezetével. A levegőt, a légkört nem érzékelteti s nem a pillanatot, hanem a tartós állapotot rögzíti. Többnyire alakos képein környezete férfiak, asszonyait, illetve fiataljait örökíti meg. A lélekábrázolásra helyezi a hangsúlyt. Síma felületalakítása miatt különös gondot fordít a szemekre, hisz azokkal kell mindent elmondania. A tekintetből határozott lélektani tartalommal terhes ember­sorsok olvashatók ki. Egy kicsit történet­­­megőrző szerepet is vállal Koszta festészete, amikor a környezetéből a tájból olyan tárgyakat örökít meg, amik előbb-utóbb az enyészetnek válnak martalékává. Számos külföldi országban járt. A Szovjetunión kívül az NDK-ban, Cseh-, Lengyel-, Olasz-, és Franciaországban, továbbá Erdélyben és a Felvidéken is. 1963-ban Munkácsy emlékérmet, 1970-ben Koszta József emlékérmet kapott.

Next